Mit eredményez a vérnyomáskülönbség a hajszálerek artériás és vénás végén?

Rövid válasz: Az artériás végen folyadék szűrődik ki a szövetek közti (intersticiális) térbe, a vénás végen viszont ennek egy része vissza is szívódik (a maradékot pedig a nyirokkeringés szállítja el).

Magyarázat: A kapillárisfalon keresztüli folyadéktranszportot 4 erő (az ún. Starling-erők) szabályozza. A kapilláris (plazma) hidrosztatikai nyomás, a kapilláris (plazma) kolloidozmotikus nyomás (ennek értéke főleg a plazmafehérje-koncentrációtól függ), az intersticiális tér hidrosztatikai nyomása, illetve az intersticiális tér kolloidozmotikus nyomása. A hidrosztatikai nyomások mindig nyomóerőkét hatnak (ha értékük pozitív), tehát pl. a kapilláris hidrosztatikai nyomás az érből kifelé nyomja a folyadékot, az intersticiális hidrosztatikai pedig vissza az érbe. A kolloidozmotikus pont fordítva, tehát a kapillárisé befelé húzza a folyadékot.

A 4 erő vektoriális összege az effektív filtrációs nyomás. Az effektív filtrációs nyomást úgy kapod, hogy a kifelé mutatókat összeadod, és abból kivonod a befelé mutatókat, tehát: Peff = Phidr kap + Pkolloid IS - Pkolloid kap - P hidr IS. Ha az összeg pozitív, filtráció van, ha negatív, akkor reabszorpció. A filtráció az artériához koözelebb jellemző, míg a vénához közelebb inkább reabszorpció van, ennek oka, hogy a kapill. hidroszt. nyomás folyamatosan esik, míg a másik 3 erő nagyjából állandó.