Mi ezeknek a szavaknak a fogalma? (röviden)

nyelvrokonság: amikor két nyelvnek van közös nyelve, vagy egyik nyelv a másikból vált ki, ezzel megőrizve az adott nyelv jellemző vonásait (pl. német-angol: germán nyelvcsalád, francia-spanyol-olasz(-román): újlatin nyelvcsalád, szlovák-szlovén-szerb-ukrán-orosz-...: szláv nyelvcsalád, a magyart a finn-ugor nyelvcsaládhoz sorolják, bár ez szakmai berkekben kétséges, mivel a norvég-svéd-finn nyelvek azonos betűkészletet és szerkezetet használnak, ettől a magyar nyelv túlságosan eltér).

őstörténet: minden népnek van egy fordulópont a történelmében, többnyire ez az államalapítás szokott lenni. Ez a fordulópont előtti történelem az őstörténet. A magyar népnek (legalább) 2 ilyen fordulópontja van: a honfoglalás (800-900 között) és az államalapítás (1000 körül), de inkább az államalapítástól számoljuk a magyarság történelmét (végleges letelepedés, keresztség felvétele), ami ez előtt volt (pl. a kalandozások) az őstörténethez tartoznak.

őshaza: a vándor népek kiindulópontja. Több elmélet van a magyar őshaza elhelyezkedésére, az egyik például az Ob folyó vidékére helyezi (emiatt is kétséges a finn-ugor nyelvrokonság).

törzsszövetség: a Kárpát-medencét elfoglaló hunok akár több ezer törzsre is tagolódhattak, de ezen törzsek egymással szövetséget, vagyis törzsszövetséget alkottak, összesen hetet: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi

kettős fejedelemség: a királyság kora előtt a hunokat két vezető vezette; a kende (vagy kündü) az isteni vezető (sámán), a gyula pedig a hadi vezető (hadvezér).

honfoglalás: sok helyen úgy tanítják, hogy ez 895-896-ban történt, de ez csak félreértelmezés; a honfoglalás évtizedekig is tarthatott, a 895-896-os évszámok már a letelepedés utolsó évei.

kalandozás: a hunok rablóhadjáratai, többnyire nyugatra, a Nyugatrómai Birodalmat fosztogatták, elméletek szerint ez is hozzájárult bukásához. A Keletrómai Birodalmat (Bizáncot) hadisarc fejében békénhagyták.

királyi vármegye: az ország gazdasági területegysége, mint manapság a megye, vagy más országokban a kanton (Svájc) vagy a tartomány (Ausztria, Németország).

nádor/ispán: a nádor a vármegyék vezetője, az ispán pedig a budai vármegye vezetője (afféle "főnádor"). Azzal lehetne párhuzamba állítani, mint manapság a megyekszékhelyek polgármesterei és a főpolgármester.

egyházmegye: a vármegye volt a gazdasági területegység, ez pedig a vallási területegység, más néven püspökség.

királyi tanács: a mohácsi vészig (1526) fennálló kormányzati és végrehajtói testület.

tized: minden termény és jószág egy tized része (10%-át) az egyházat illette.

szerviens: olyasmi, mint a zsoldos, csak zsold helyett adománybirtokot kap. Ezzel egy új nemesi réteg épült ki, a köznemesség (vagyis olyan nemes, aki egyébként nem nemes vérű, mégis nemesi jogokkal rendelkezik (földbirtok, adómentesség)).

várjobbágy: a vármegye igazgatásáért és védelméért feleltek, a köznemesség másik alappilérei.

vajda: a fejedelem másik elnevezése (erdélyi fejedelem=erdélyi vajda, havasalföldi fejedelem=havasalföldi vajda, stb.)

Aranybulla: II. András által 1222-ban kiadott törvények.

nemesi vármegye: a királyi vármegyéket az Aranybulla kiadása után már a nemesek irányították, illetve a nemesek alkották meg az intézményi rendszert.

székely/szász/kun: betelepülő népcsoportok; a székelyek Erdélyből, a szászok a Német-római Császárságból, a kunok Ázsiából érkeztek.

bandérium: nemesi hadsereg, mely a nagyúr címere alatt vonulhatott hadba.

aranyforint: Károly Róbert által bevezett új fizetőeszköz firenzei mintára (nevezték liliomos aranyforintnak is, mivel (hűen az Anjou-házhoz) liliommal díszíttette).

regálé: királyi felségjogon szerzett jövedelem (adó), illetve királyi monopólium (vagyis csak a király és a királyi kincstár termelhetett belőle hasznot), többek között ide tartozott az urbura (bányahasználat), a pénzverés, a harmincadvám (a termékek 1/30 részét be kellett szolgáltatni), só- fűszer- és nemesfémfelvásárlási jog, kamara haszna, kapuadó, stb. (ezek a fontosabbak, amiket tanítanak is).

harmincad(vám): regálé, melyet a kereskedőktől szedtek; az áru 1/30 része az államot illette, amennyiben az ország területére léptek.

kapuadó: jobbágytelkenként mért adó (általában 1 teleknek 1 kapuja volt), amit a jobbágyok fizettek (mint minden más adót, viszont ez a királyi kincstárba került, másnéven a "kamara haszna").

szabad királyi városok: olyan városok, melyek mentesültek a királyi adó alól.

mezővárosok: mezőgazdasággal foglalkozó városok.

bányavárosok: bányászattal foglalkozó városok.

úriszék: minden nemes a saját földjén tett igazságot (ide tartozott a pallosjog is, mely szerint a földesúr kivégeztethette jobbágyát, ha úgy ítélte).

báró: nagybirtokkal rendelkező nemes.

köznemes: a társadalmi ranglétra tetején három rend helyezkedik el: a nemesség, a papság, és a köznemesség, a köznemesség tagja a köznemes, aki vagy szerviens, vagy jobbágy.

kilenced: a "9. tized", ami a királyi kincstárat illeti.

ősiség: garantálta, hogy a földesúr halála után ne szálljon vissza a föld a királyra, hanem a fiú örökösre, illetve annak hiányában a nemzetségére (családjára) szálljon, viszont ez meg is akadályozta a családi föld elherdálását is.

perszonálunió: ebben az esetben két (vagy több) országnak ugyanaz az uralkodója (mint ahogyan ez fennállt az Osztrák-Magyar Monarchiában, vagy a XVI. században Anglia és Franciaország között (Bourbon Henrik idejében)).

végvári rendszer: a Török Hódoltság és a Királyi Magyarország határán

kiépített vár- és erődrendszer, melynek feladata a török támadások visszaverése volt.

rendi országgyűlés: ahol a rendek tagjai és küldöttei szólalhatank fel, és hozhatnak törvényeket.

renkívüli hadiadó: évente vagy félévente szedett adó, amit a hadsereg és a haderő fenntartására költöttek.

füstpénz (füstadó): a kapuadót felváltó adónem, amely nem jobbágytelkenként, hanem családonként mérte az adót (egy jobbágytelken több család is élhetett).

fekete sereg: Hunyadi Mátyás zsoldoshadserege, nevének eredetére több elmélet is van.

corvina: Mátyás király könyvtárának kódexgyűjteménye, illetve maguknak a kódexeknek a megnevezése. A kódexet sokan könyként képzelik el, viszont a klasszikus értelmében nem könyvek voltak; a mai könyvek lefűzött papírlapok összessége, a kódexek pedig pergamenből hajtogatott, majd két fatáblával zárt dokumentáció (a kódex szó a latin caudex-fatörzs, fatábla szóból ered, ami utal a záró fedlapokra).

Remélem tudtam segíteni :) Egyébként a többségét megtaláltad volna úgy is, hogy egyszerűen beírod a Google-be (nekem is kellett egy párnál, hogy ellenőrizzem magam).

Agyoniskolázott!!!!!

A mezőváros nem az amit te írtál!!!!!

A mezőváros latinul oppidum.Földesúr által kiváltságokkal rendelkező település!

te VMG-s voltál?

csak mert most írok töri szakaszvizsgát és pontosan ugyan olyan sorrendben vannak a szavak mint a követelményekben :D