Milyen az átvett idézet? A könyvekben ezeket az idézeteket, hogy különböztetjük meg az író írásától? Fel kell tüntetni az író nevét? Hogy van ez az egész?

átvett idézet alatt gondolom azt érted, h nem szó szerint idéznek valakit, hanem csak tartalmi idézésről van szó.

minden kiadó és szerkesztő más hivatkozási szabályokat szab, amit leggyakrabban látok:

a gondolatmenet végén zárójelben vagy lábjegyzetben feltüntetik a szerző nevét, és a kiadás évét. a lábjegyzetben van, h az összes bibliográfiai adatot kiírják. ha nem, akkor a fejezet vagy könyv végén kell feloldani a rövidítéseket (kiírni a bibliográfiai adatokat).

remélem segítettem.

1. Ha szó szerint idézel valakitől, akkor a teljes idézett szövegrészt idézőjel közé kell tenni. Emellett szokás az is, hogy az idézett mondatokat dőlt betűvel írjuk.

2. Ha szakmai szövegben (értekező solgozatban, szakdolgozatban stb.) idézel szó szerint mástól, akkor utána zárójelben vagy lábjegyzetben mindenképpen meg kell nevezned a forrást is: a szerző neve - a mű címe - a kiadó neve - a kiadás helye és éve - oldalszám.

3. Ha nem szó szerint idézel, hanem csak a saját szavaiddal elmondod, mit mondott egy másik szerző, akkor nem kell idézőjel, és elég csak a szerző nevét, esetleg a munkájának a címét megnevezni.

Pl.

„Balassi szerepe a lírai műköltészet területén másnemű, mint Pázmányé a vallásos prózában. Ő nem kifejlesztője s megállapítója egy korábbi gyakorlatnak, hanem a szó emberileg lehető értelmében valósággal megteremtője egy irodalmi lírai típusnak. Az irodalmi fejlődés ezen ágának nem betetőzője, hanem kezdeményezője, kit százados visszhang örökít meg az irodalmi életben" - olvashatjuk Horváth János irodalomtörténész könyvében. (Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete, Akadémiai, Bp. 1980 - 100-101. old.)

Ahogyan Horváth János is kiemeli, Balassi Bálint költészete nem betetőzi, hanem megkezdi a magyar irodalmi élet folyamatát. (Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete)