Tudnátok segíteni az Egri Csillagokkal kapcsolatos házi feladatomban?

1. Hát csak jöttek-mentek a lovas-katonák, meg a vizhordó emberek. A lovas-katonák a lovukat itatták. A vizhordó emberek a várbeli kőmedencébe hordták a vizet. Van ugyan kút is a várban, de a kétezer embert, meg azt a sok lovat, marhát, juhot egy kút nem látja el vizzel. Hát csak fel a vizet amennyit csak lehet.

A patak tulsó partján meg törökök itattak. A gyalog törökök közül is mentek oda, s ittak a patakból.

A patak vize bő, hogy Dobó elrekesztette. Középen derékig érő. A török is hagyta a gátat, neki még több viz kell, s mindennap kell. Nemcsak a rengeteg sok állatnak, hanem a sok embernek is. Kút nincs a városban, csak két csorgó a hegyek oldalán.

2.Semmi okunk sincs arra, hogy nehéz szívvel várjuk a törököt. A falak erősek. Puskapor, meg élelem van bőven. A tizedbárányokból négyezer van a várban, nagyobb része már fel is füstölve. Vágómarha meg 456. Az is nagyobb részt már füstön. Gabona van 835 véka, nagyobb része már liszt. Minden-minden van bőven: akár esztendeig is bírjuk. A király, hacsak az erdélyi hadát ideküldi is, minden török Mohamedhez költözik Eger alól. Dehát olvasd most már a második számu jegyzéket is, - szólt Gergelynek.........

Az egri vár erős, de ott a szolnoki példa, hogy a falak ereje nem a kőben vagyon hanem a védők lelkében. Ott pénzen fogadott idegen zsoldosok voltak. Nem a várat mentek védeni, hanem, hogy zsoldot kapjanak. Itt csak az öt pattantyus a német, de ezek is derék emberek. Itt mindenki a hazát védi. Ha vér kell, vérrel. Ha élet kell, élettel. De ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet.

3.Ez csak szerintem, idézeteket vagy jeleneteket írj hozzá : a, Bevezető: gyülekezés, érkezés, eskü, a török érkezése, kicsapás a törökre Makláron a török gyerek foglyul ejtése

b, A falak ágyúzása (először csak pár ágyú, utána mind)közben éjjel a falak javítása, a török levelezni akar, Dobó kiteszi a koporsót a falra

c, Az első ostrom (Bolyky Tamás halála után)

d, Hegedűs árulása -Az erre utaló jelek már a Holdfogyatkozás elején ott vannak

e, a török aknaásási próbálkozásai

f, Éva bejut a várba a rejtekúton, Miklós felrobbantja a puskaport emiatt ostrom amit a forró levessel vernek vissza

g, Rőzseút rakása a falakhoz -ezt az egriek felgyújtják + "tárgyak" készítése

h, Földből és rőzséből újabb emelkedőt építenek - Bornemissza válasza tüzes kerék és hordók

i, Éjjeli ostrom XVIII. fejezetben

j, XIX. -XX. fejezetben az utolsó nagy ostrom leírása - itt már a nők is harcolnak

k, utolsó ostrom okt16-án

l, a török elvonul

4, Megvannak adva a szereplők? vagy azt is neked kell beírni? Egyébként akiket név szerint említ a magyarok közül azok majdnem mind valós alakok. A cigány, Jumurdzsák, Hajván kitaláltak. Az apródokat, papokat nem tudom biztosra

5. "Szálas, csontos legény. Szája hosszabb vonalú a rendesnél, - afféle akaratos, keskenyajkú száj, mintha egy láthatatlan zabolát harapna, - és csupa erő minden mozdulata, afféle acéllábú ember. A szeme hegyesen néző erős szürke szem." 1. rész, II.fejezet

Bárki jön az úton, nem Dobó. S ha mégis Dobó hada, akkor sincs Dobó vele. Ott marad egymaga és meghal egymaga, de a történelem azt az egyet nem irhatja róla soha, hogy elhagyta a reábizott várat. Hiszen Eger a felvidék kapuja! IY. rész II. fejezet

6, bátorság, hősiesség, hazaszeretet. A kassaiak az árulók Hegedüs hadnagy úr arról beszélt, hogy mikor ostrom van, duplán járna a fizetség. A katonák morognak Dobó nagyságos úrra. Azt mondják, hogy a török minden jót igér, ő meg semmit.

7, A nagy csöndességben egyszercsak fölhallatszik a sütőasszonyok vidám dalolása:....Egyszerre eltüntek a felhők. Az ég kiderült. Hát komolykodjanak-e a férfiak, mikor az asszonyok a veszedelem bevonulását nótával várják?

Az asszonyok szeme megtelik könynyel. Baloghné kézen fogja a gyermeket:

- Jer Szelim! Baba alszik!

Az özvegy arca eltorzul a fájdalomtól. Szeme vérbe borul. Felkapja az asztalon heverő kardot, amelyet az imént Éva hozott ki a szobából, s kirohan vele a füstbe, az emberzivatarba, fel a tömlöcbástyára.

Forgolódik ott már több asszony is.

Lent főzik a vizet, a szurkot, az ólmot. Hordják szaporán, amelyik forr: adják a katonáknak.

A vastagderekú Kocsis Gáspárné ugy loccsantja forró vizzel szembe az egyik nagyszakálú agát, hogy amint az aga a szakálához kap, ott marad a diszes szakál a markában.

Egy másik asszony a másik tüznél lángoló hasábfát ragad fel, s azzal üti arcba a törököt, úgy hogy a fa szikrái csillagokként csapnak széjjel. A többi asszony már fegyverrel száll szembe a pogányokkal.

Az asszonyok már akkor mind felragadták a heverő fegyvereket, s ádáz-dühös sikitásokkal viaskodnak a törökkel. A kendőjük leesett. A hajuk kibomlott. Szoknyájok libeg-lobog csavarog a küzdelemben. De ők nem gondolnak immár asszonyi voltukra: rikoltozva esnek a töröknek. Kardjuk nem fog fel semmi csapást. Ami rájuk hull, az az övék. De amit ők adnak, az meg a töröké.

- Éljenek az asszonyok! - hangzik mögöttük Pető kiáltása.

8. Az utolsó nagyon tág téma, csak pár momentum a regényből:

Az egyik az, hogy a török tábor nem vitézek sokasága, hanem mindenféle gyülevész népé. Összeszednek mindenféle embert és állatot, csakhogy a sokaságukkal elrémítsék a tyúkszivű embert.

Hát biz az pokoli harsogás. Mikor pihennek, akkor hallgatnak csak el. De kell ez a töröknek, kivált csatában. Ha nincs muzsika, a török nem csatázik.

A sereg és harcosok leírását ott találod meg ahol Gergő és Tulipán meglesik a török sereget.

Vallási szokásaik - itt nem tudom mire gondol, muzulmánok voltak

Mindennapi életükrők több könyvet írtak nézz utána a vikin