Van 4 ilyesféle kérdésem az Egri csillagokkal kapcsolatban: "Amikor Török Bálintot akarták megmenteni akkor milyen környezetett és milyen embereket ismerhetünk meg? "
Szóval az van , hogy nem tudtam még elolvasni mert az utobbi időkben nagyon sokat háziztam, és tanultam.Ezért nem tudtam olyan sokat olvasni belöle.
És ezért lenne egy pár kérdésem a művel kapcsolatban.
1.Amikor Török Bálintot akarták megmenteni akkor milyen környezetett és milyen embereket ismerhetünk meg?
2.Mi okozza a magyarok széthuzzását?
3.Miről vitázik Cecey és Bálint pap? (Erre tudom a választ, de nem vagyok biztos benne , hogy jó)
4.Miből láthatjuk , hogy Eger védelmének országos jelentősége van?
Vajon miért volt "országos"
jelentősége (nézz rá a térképre)
Meg ugye Eger (is) végvár volt
Vajon miért
Ha elesett volna E
a törökök mehettek volna tovább észak felé..
Szia !
1. A rab oroszlán című fejezetben vannak azok az események, amelyek Török Bálint kiszabadításával kapcsolatosak.
A helyszín: Törökország, Konstantinápoly, közelebbről pedig a Héttorony, ahol Török Bálint és még több magyar is raboskodik, például Majláth István. De itt van Móré László és fia is, akikkel már találkozhattunk a regény első fejezetében, raboltak, fosztogattak ekkor.
A Héttoronyban nemcsak a rabokat őrzik, de itt vannak a szultán kincsei is.
Az itt elhelyezett rabok nem börtönben vannak, szabadon járhatnak a falakon belül, könnyű bilincs van rajtuk. Rangjuknak megfelelően bánnak velük.
Bálint úr kiszabadítására Erdélyből indulnak a fiatalok, Mekcsey, Gergely, Török Jancsi, Éva és a kocsis, lóháton, és szekérrel. A drinápolyi úton karavánszerájban is megszállnak, itt találkoznak utazókkal, a dervisnek öltözött Jumurdzsák, a félszemű török is feltűnik itt.
Üldözőbe veszi a magyarokat török lovasokkal, a szpáhikkal, de Gergelyék lerázzák őket.
A Héttoronyba olasz énekeseknek öltözve jutnak be, de lelepleződnek, mert Török Jancsi apja lábaihoz borul, így a tervezett szöktetés nem sikerül elsőre, ha elolvasod, megtudod, másodszorra sem.
A török főváros forgatagát a vallási felvonulás részleteit is látják, tapasztalják az itt tartózkodó Gergely és társai.
Most mennem kell, de majd leszek még és segítek.
3. Ha tudod a választ, pár szóban írd le, megnézem, kiegészítem. Sok kérdés van itt a GYK-en, erre is válaszoltam már egyszer, lehet, hogy megtalálod !
4. Ahogy itt már többen is válaszoltak rá, Eger az egyik fontos, ha ismered a szót, stratégiailag fontos végvára volt Magyarországnak.
A végvárak szerepe az volt a török időkben, hogy megállították a törököket az előrenyomulásban.
Mintegy védőbástyát képeztek, és ezek alkották az országhatárt.
Eger a felvidék "kapuja" volt, európai jelentőséggel is bírt az a tény, hogy nem tudtak észak felé behatolni tovább az országba a szultán csapatai.
Híres végvárak voltak, Kőszeg, Szigetvár, Szolnok stb.
Még arról is látható, tudható, hogy Egernek országos jelentősége volt, hogy kapitánynak Dobó Istvánt nevezte ki a király, aki elismert szaktekintélynek számított ekkor.
Tőle bizonyosan elvárták, hogy megvédi a várat, jól felkészül a támadásra, megszervezi a védelmet, és hősiesen teljesíti feladatát.
Még arról is tudható, hogy milyen nagy jelentőséggel bírt a vár léte, vagy nem léte, hogy Ferdinánd, az uralkodó felmentő sereget ígért Dobónak, ami sajnos nem érkezett meg végül.
De, ha elolvasod, látod, hogy végig ebben bíztak a vár
védői.
2. Mi okozza a magyarok széthúzását ?
Gárdonyi nagyon jól mutatja be ezt.
Elsősorban a három részre szakadt Magyarország, tehát a politikai viszonyok miatt volt széthúzás a magyarok között.
Volt, aki az osztrák császár Ferdinánd híve volt. Volt, aki Szapolyai, illetve halála után az özvegy királyné, Izabella és a "kis királyka" János Zsigmond híve volt, és kialakult az országnak egy jelentős része, amit a török foglalt el.
Erdély is ide tartozott, bár itt a fejedelmek "térdet, fejet" hajtottak a szultánnak, próbáltak békességben élni a törökkel.
Ebből az időből származik az a közmondás:"Lehajtott főre nem sújt a kard !"
Ezeken kívül vallási ellentét is a széthúzást támasztotta alá.
Ebben az időben két nagy vallási csoport állt szemben egymással, a katolikus és a protestáns hit képviselői, ahogyan Gárdonyi fogalmaz, a pápisták, és az újhitűek.
A harmadik ellentét, amely széthúzáshoz vezetett a magyarok között, a szegények és a gazdagok között fennálló ellentét.
Jellemző erre az idős Cecey viselkedése, aki bár fiává fogadta a jobbágycsaládból származó Gergelyt, a lányát már nem szívesen adná hozzá.
Ezért kellett Gergelynek megszöktetnie Évát a királyné udvarából, és szülei tiltása ellenére vehette csak feleségül.
Eger ostrománál aztán az idős Cecey megbocsátott Gergelynek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!