Történelem,7. osztály, reformkor feladataiban valaki segítene?

1. feladat.

a-1830.január 28

b-1848-1849

c-1849.október 6

2.

a világosi fegyverletétel–1849.augusztus 13

pákozdi csata-1848.szept.29

hitel megjelenése-1830 jan. 28

vasútvonal átadása-1846. július 5

magyar nyelv hivatalos lesz-1844

magyar Függetlenségi nyilatkozat-1849. április 14

Batthyány Lajos-Magyarország első miniszterelnöke

Széchenyi István-arisztokrata, aki felajánlásával létrehozta a Magyar Tudományos Akadémiát

Görgei Artúr-a honvédsereg fővezére a tavaszi hadjárat idején

Deák Ferenc -a márciusi ifjak vezéralakja

Damjanich János-honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike

Jozef Bem-honvédtábornok, aki Erdélyben legyőzte a császári csapatokat

Kossuth Lajos-a reformerők egyik fő képviselője az országgyűléseken

Petőfi Sándor- A védegylet létrehozója

Na folytatom, csak elmentem fürödni:)

5.

-jobbágyok felszabadítása (a feudális rend felszámolása)

-közteherviselés (a nemesek is fizessenek adót)

-törvény előtti egyenlőség (rangtól független igazságszolgáltatás)

6.

-ipar-építőipar, textil ipar, élelmiszerek, gőzmalmok,

-gyárak

-mezőgazdaság újítása-vetésforgó, istállózó állattartás

-közlekedés-gőzhajó, vasút

-művészet, zene, oktatás

7-

-megjelennek a gyárak

-bérmunkások

-kizsákmányolás

-bankok

9. 1. szakasz: (1848 márciusától 1848. szeptember végéig)

- Szeptember 29-én Pákozdi csata

2. szakasz: 1848 októberétől 1849 februárjáig

- Október 7-én Ozoráni csata

- Október 30-án Schwechat

- Decemberében Kolozsvár

- Február 9-én Piski csata

3. szakasz: dicsőséges tavaszi hadjárat 1849 márciusától 1849. július elejéig.

- 1849. február. 26-27 Kápolnai csata.

- 1849. március 5. Szolnok

- 1849. március 30-án Gyöngyös

- 1849. ápr. 2-án Hatvan

- 1849. ápr. 4-én Tápióbicske

- 1849. ápr. 6-án Isaszeg

- 1849. ápr. 7-én Gödöllő

- 1849. ápr. 10-én Vác

- 1849. ápr. 22-24 Pest

- 1849. május1-21 Buda ostroma.

4.Szakasz: (a szabadságharc leverése- 1849 júliusától augusztus 13-ig Világosi fegyverletétel, 1849. október 6. megtorlás).

8.

Erdélyt leszámítva, ahol a románok és a szászok a Magyarországgal való egyesüléstől addigi egyenjogúságuk elvesztését féltették, kezdetben általában támogatták a forradalom és az áprilisi törvények vívmányait. Később azonban a nemzetiségiek egy része különböző okok miatt szembefordult a magyar szabadságharccal, hozzájárulva annak végső vereségéhez.

Egy részük az 1848-as forradalom hatására elérkezettnek látta az időt saját nemzeti önállóságuk, vagy legalábbis részleges autonómiájuk eléréséhez. A magyar kormányzat a politikai nemzet elvének értelmében megtagadta az autonómiát, és így az udvar a magyar szabadságharc ellen fordíthatta őket. Másik részük a jobbágyfelszabadítás ellenére megmaradó paraszti elégedetlenségekből kiindulva fordult a hatalom, vagyis Magyarországon a magyarság ellen. Fontos azonban megjegyezni, hogy voltak nemzetiségek, amelyek végig kitartottak a magyar ügy mellett, így például a ruszinok, szlovénok, svábok és bunyevácok.