Hogyan tanuljak fizikát?

Nekem van egy jó módszerem a képletek megtanulására. Igaz, ez csak egyszerű képleteknél működik, amelyek összesen 3 db mennyiség között teremtenek kapcsolatot, de mivel a legtöbb képlet ilyen, érdemes használnod ezt a módszert. Ez a háromszögbe írt mennyiségek módszere, nagy nehezen találtam róla képet is neten: itt az sebesség-út-idő az a 3 mennyiség, amik között van a kapcsolat. A probléma az, hogy a képletet háromféle képpen is fel lehet írni:

[link]

Viszont ha használjuk a háromszöges módszert, akkor csak azt kell megjegyezni, hogy a háromszög csúcsában melyik mennyiség van a 3 közül, mert hogy alul a másik kettőt melyik oldalra írod, az mind1:

[link]

Vagyis az s (az út) van felül, és a másik két mennyiséget mindegy hogy melyiket írod jobbra és balra. A lényeg, hogy amelyiket ki akarod számolni, azt letakarod, és akkor vagy egy tört képződik, aminek az s a számlálója és a másik nem letakart mennyiség a nevezője: v=s/t, t=s/v, vagy ha magát az s-et takarod le, akkor meg alul egy szorzat képződik, és úgy kapod meg az s-et: s=v*t. (Vagyis tört alakban való felíráskor mindig az a mennyiség van a számlálóban, amelyik a háromszög csúcsában is van, szorzat alakban való felíráskor, meg az egyenlőség azon oldalán, ahol csak egy mennyiség van, ott is ez a mennyiség szerepel.) És ezt más képletekre is meg tudod csinálni, csak azt kell megjegyezni, hogy melyik az a 3 mennyiség, amik között a kapcsolat van, és hogy ezek közül a háromszög csúcsába melyik kerül, mert hogy lent melyik van jobbra lent, vagy balra lent az ugye mindegy, ahogy már mondtam, mert ugye a szorzat az kommutatív (=felcserélhető) művelet (pl.: 3*4=12 és 4*3=12), de az osztás már nem az (3/4=0,75 de 4/3=1,3333...) tehát ezért fontos, hogy a háromszög csúcsában a megfelelő mennyiség legyen, de alul mind1, hogy melyik van melyik oldalon. És a te témádban a sűrűség-térfogat-tömeg között van ilyen 3-as kapcsolat, ahol a háromszög csúcsában a TÖMEG van, és alul pedig a másik kettő (a sűrűség és a térfogat), mert m=rhó*V tehát szorzat alakban felírva, amelyik egyedül szerepel az egyenlőség egyik oldalán az kerül a háromszög csúcsába, és ha pedig a másik két mennyiség közül van szükséged valamelyikre, akkor meg: rhó=m/V, vagy V=m/rhó, és ilyenkor meg -amikor tört alakban van- a tömeg mindig a számlálóba kerül. Rajzolj tehát egy háromszöget, amelynek a csúcsában van az m (tömeg), és alul meg a rhó (sűrűség) és a V (térfogat). Ami szintén ilyen alapdolog, hogy a mértékegység átváltást is mindig nagyon tudatosan kell végiggondolnod. Mivel fordított arányosság van a mérőszám és a mértékegység között, ezért ha a mértékegységet kisebb mértékegységre váltod, vagyis csökkented, akkor a mérőszámot növelned kell, és ha pedig a mértékegységet váltod át nagyobba, vagyis növeled, akkor meg a mérőszámot kell csökkentened: 1000 g = 1 kg. És természetesen UGYANANNYI SZOROSÁRA kell növelned a mérőszámot, mint ahányad részére csökkentetted a mértékegységet, és fordítva UGYANANNYI-AD RÉSZÉRE kell csökkentened a mérőszámot, ahányszorosára növeled a mértékegységet. És ha maga a mértékegység is egy tört, mint például a sűrűség mértékegységei, akkor külön meg kell nézned, hogy a számláló hogy változik, meg a nevező hogy, és akkor a számláló változását a nevező változásával elosztva kapod meg, hogy a mértékegység mennyit változott, és ugye ezzel fordított irányba kell a mérőszámot változtatnod. Pl. 3214,5 kg/m^3 = 3214,5 g/dm^3 = 3,2145 kg/dm^3 = 3,2145 g/cm^3. Vagyis az első kettő, és az utolsó kettő mértékegység egyforma nagy, mert ugyanúgy 1000-ed részére csökken a mértékegység számlálója, mint a nevezője is. Ezért ott a mérőszám is megegyezik. Viszont a középső kettő között már 1000 a váltószám, mert csak a mértékegység számlálója nőtt meg az 1000-szeresére, a mértékegység nevezője nem változott, vagyis 1-szerese maradt. Így az egész tört értéke 1000/1=1000 szeresére nőtt, ezért a mérőszámot OSZTANI kell 1000-rel (vagy szorozni 1/1000-el, úgy is ugyanazt kapod). A nyomás-erő-felület között is egy háromszögbe írható 3-as összefüggés van. p=F/A, vagyis az erő kerül a háromszög csúcsába, és a másik két mennyiség, nyomás, felület meg alulra, és akkor F=p*A, A=F/p. És ez a háromszöges módszer kémiában is használható egy csomó képletre (pl anyagmennyiség-tömeg-moláris tömeg összefüggésre, részecskeszám-Avogadro-szám-anyagmennyiség összefüggésre, koncentrációra, %-számításokra [tömeg, térfogat, anyagmennyiség-százalékre] stb. csak itt arra kell ügyelni, hogy a %-okat mindig osztani kell 100%-kal, és így kell, hogy bekerüljenek a háromszögek aljába valamenyik oldalra, pl. tömegszázaláknál: oldott anyag tömege van a háromszög csúcsában, és alul meg az oldat tömege és így egyben: (tömeg%/100%) a másik oldalra alulra, vagyis pl. 36% esetén 36%/100%=0,36-ot kell a képletbe írnod. És általánosságban, fizikában, kémiában, ha nem tudod is ránézésre megmondani egy feladatot, hogy hogy tudod megoldani, nem baj, csak felidézed magadban a képleteket (ebben segít a háromszöges módszer), és megnézed, hogy a megadott adatokból mit tudsz kiszámolni. És ha jól csinálod, akkor ha nem is jön ki rögtön az eredmény, de kapsz egy olyan részeredményt eredményül, amellyel és egy további megadott adattal, egy másik képlettel tovább tudsz számolni, és akkor így lépésről-lépésre göngyölíted fel a feladat megoldásának útvonalát, mint egy rejtvényt. És még képletek, amik eszembe jutnak így hirtelen, amik nem írhatók háromszögbe, mert 4 mennyiség között teremtenek kapcsolatot: p=rhó*g*h ez a folyadék nyomása, ahol rhó a folyadék sűrűsége (kg/m^3-ben), g a nehézségi gyorsulár (g=9,81 m/s^2, de kerekítve lehet 10-zel is számolni) és h pedig a folyadékoszlop magassága méterben). De ezt is át tudod rendezni, ha valamelyik másik adat kell, hogy elosztod mindkét oldalt a többi adattal, ami meg van adva, és akkor azok átkerülnek a p alá nevezőbe, és akkor a jobb oldalon csak az marad, amire szükséged van. Illetve a gázokra az általános gáztörvény nagyon fontos: p*V=n*R*T, ahol p a nyomás, V a térfogat, n az anyagmennyiség, R az egyetemes gázállandó, amelynek értéke 8,314 J/(mol*K) ezt úgy tudod megjegyezni, hogy "8 egész pí", és T az abszolút hőmérséklet, amit kelvinben kell számolnod. Ügyes légy! Remélem segítettem, de most rohannom kell, nem tudok többet írni.

Már bocsánat, de ha nem tudod megjegyezni, hogy mi mitől függ, meg képen sem tudod berajzolni, akkor nem érted a fogalmat sem. A háromszöges módszerrel nem tanulsz meg semmit, az csak a bemagolást könnyíti. Meg kell érteni, amit tanulsz, ahhoz pedig gondolkodni kell.

Amikor a gázok nyomását tanulod, képzeld el a sok kis apró részecskét, ahogy a falnak ütődve folyamatosan erőhatást gyakorolnak rá. Ez a nyomás magyarázata. Egy folyadék addig mozog, ameddig az eleje és a vége (azaz a különböző határfelületei) között nyomáskülönbség áll fent, vagyis közlekedőedényeknél emiatt egyenlítődnek ki minden szárban a hidrosztatikai nyomások. Hajszálcsövességnél a felületi erők játszanak szerepet, az tart egyensúlyt a folyadékoszlop súlyával. Testek úszása, lebegése, merülése egy közös téma, a felhajtóerő köré csoportosul. Ha ez utóbbit érted, akkor már nincs mit megtanulni. A felhajtóerőt pedig az okozza, hogy folyadékba vagy gázokba merülő testekre a különböző szinteken különböző nagyságú hidrosztatikai nyomás hat. Alul nagyobb, mint felül, emiatt hat egy eredő erő fölfelé, innen a név, hogy felhajtóerő.

Ezek egyszerű témák, csak időt kell rá szánni, hogy egyszer végigrágd magad rajtuk.

A "mi mitől függ?" kérdést pedig úgy tudod ellenőrizni, hogy tedd fel magadnak a kérdést: mi történne, ha megnövelném vagy csökkenteném a test tömegét/térfogatát/sűrűségét, valamilyen méretét? Hogyan változna a szóban forgó jelenség? És próbáld meg elképzelni, hogy mi lenne a hatása. Ha ezt le tudod modellezni fejben, akkor mondhatod, hogy érted, miről van szó.

Hát ha minden más nuku, akkor mégsem érted. És azt sem tudom hogy mi nem volt világos számodra abból, amit leírtam.

A fizika mérhető mennyiségekkel és ezek közötti matematikai összefüggésekkel foglalkozik, amelyek modellekbe szerveződnek, azok pedig még felsőbb szinten elméleteket alkotnak. Amikor megtanulod Arkhimédesz törvényét, akkor nem csupán az idézett mondatot kell bemagolni, mert pár kérdéssel ki lehet deríteni, hogy érted is-e vagy csak bemagoltál egy számora jelentés nélküli szöveget.

Ha érted Arkhimédesz törvényét, akkor könyv nélkül kell tudnod az alábbi kérdésekre is válaszolni:

1. Hogyan változik az én testemre testre ható felhajtóerő, ha a kádban lévő vizet egy kétszer sűrűbb folyadékra cseréjük?

2. Hogyan változik akkor, ha helyettem egy feleakkora térfogatú gyerek ül be a kádba?

3. Hogyan változik akkor, ha az egész hóbelevancot velem együtt átvisszük egy másik bolygóra, ahol a nehézségi gyorsulás háromszor akkora, mint itt a Földön?

Ezek megválaszolásához tudni kell a törvény szövegét, a kiszámítási módját és a törvény értemezését is.

A fizika megtanulása ugyanis nem egyenlő azzal, hogy egy "rószor vé egyenlő em" típusú képletet ide-oda tudok alakítgatni ész nélkül. Akinek még ehhez is a fent említett háromszög kell, annak az egyenletmegoldás alapjaival vannak gondjai, nem is a fizikával.

Arkhimédesz törvénye egy mennyiségi összefüggés. Vagyis a folyadékba mártott test térfogatának és a folyadék sűrűségének függvényében megadja a felhajtóerő nagyságát:

V_test * ró_foladék * g = F_felhajtó

Azt ne mondd, hogy ezt nem tanultátok. Ugyanis ha ezt az egyenletet hétköznapi nyelven kiolvasod, akkor az úgy szól, hogy "a folyadékba mártott testre az általa kiszorított folyadék súlyának megfelelő erő hat". Ez Arkhimédesz törvénye. Ez alapján ez előző három kérdést is meg tudod válaszolni. Legalábbis remélem.