Irodalom házi. (reform kor) Ha valaki nem írja a válaszokat, akkor legalább azt, hogy hol tudom megkeresni! (? )

Nem a Tudományos Akadémiára gondoltak?

Mikor és kik által vált ez lehetővé?-> A pozsonyi országgyűlésen gr. Széchényi István kezdeményzte az Akadémia létrehozását (1825-ben)

Már az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását.

Az 1825-ös reformországgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen szóvá tette ennek szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ, de különösen gyújtó hatása volt másnap Felsőbüki Nagy Pál beszédének, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. A beszéd keltette általános lelkesedésben, Széchenyi a hallgatóság közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra, s ezt mondta: „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden birtoka egyévi jövedelmét, amelyet 60 000 forintban állapított meg. Leírhatatlan örömmel és meghatottsággal fogadták e kijelentését, s utána egymásután keltek fel és tették meg ajánlatukat. Vay Ábrahám (8 000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen; november 8-án a négy első alapító a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság tervének alaprajzát. József nádor (aki 10 000 forintot adományozott az Akadémiának) bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is tevékeny részt vett.

1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (MTT) – mai nevén Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – létrehozására. Az általa megalapított szervezetet más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták [1].

Johann Ender: „Borúra derű” – A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája (1831)A bizottság munkálatai 1827. augusztus 18-án a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták [2]. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.

Szerintem a Pesti Magyar Színház megalakulásáról is szó lehet, amely a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán nyílt meg 1837.-ben Pesten.

Ez 1840.-ig működött ezen a néven, majd Nemzeti színházra változott a neve.

Már az 1800.-as évek elején felmerült egy magyar nyelvű, magyar nyelven játszó színház létrehozásának gondolata: Kölcsey Ferenc, Katona József, Kazinczy Ferenc voltak ennek szószólói.

Ha beírod a Google.hu keresőbe a színház nevét, a Wikipédiából sok információt találsz erről.

De színház már volt másutt (Kolozsvárott)

ebben az időben. Na mindegy-

Ez a megoldás:

A társaság neve Magyar Tudós Társaság lett (a Magyar Tudományos Akadémia elnevezést csak a negyvenes években kezdték használni); címerét Széchenyi tervezte (sast itató istennő); jelmondata a nemzeti újjászületés optimizmusát fejezte ki: "Borúra derű." Az alapszabály szerint: "Mindenek előtt kötelessége e Társaságnak a honni nyelvet mívelni és gyarapítani." Ez az utasítás megfelelt a reformkor uralkodó irányának, a nemzeti polgárosodás célkitűzéseinek, s az Akadémia szervezői hivatkozhattak a Francia Akadémia és az olasz Accademia della Crusca példájára is, mivel ezek szintén az anyanyelv kiművelését tartották legfőbb céljuknak.

Én már csak tudom. :-)