Elemeznétek a következő verseket?

Ki vagyok eme sok állarc közül?

Mindeggyik vagy eggyik sem?

Zsarnok,álnok,kétszínű?

Boldog,ártatlan,jószívű?

Miért is a sok állarc?

Talán félek?Talán fáj?

Magamért,esetleg másokért?

Jótett vagy csak álnokság?

Mikor vettem fel az elsőt?

Régen volt már,

öt éves lehettem,

gyerekként.Azt hiszem gyerek vagyok még.

Köszönöm!

Háború dúl lelkemben,

csattog a csata kardja.

Fölényben a sötét gonosz,

zászlóját szívembe szúrta.

Öröm mámorában úszva

árad szét a testemben,

feketére festé véremet,

megmérgezvén egész lényemet.

Gondolataim rabláncra verve,

szavaim börtönbe űzve,

elvesztettem erőm,hitem s reményem

a gonosz uralja már az egész testem.

Egy napon,halk szavak suttogása

hasít utat törve a sötétségbe.

Suttogó szavakat alig értem,

de a szívembe szúrt zászlóig elérnek.

Nyugodtsága s türelme

nyitja börtönöm ajtaját,

kattan a zár

ennyi év börtön után.

Szavaim bátortalan

lépnek ki a fénybe,

nyomorultak lettek

a sötétség börtönében.

Meghallgatja bánatom,

pedig csupa ártalom.

S suttogja halkan a hangja:

"Bocsáss meg Nekik!"

"Bocsáss meg!"

Hasít a sötétségbe,

mélyebbnél is mélyebbre,

a fekete zászlót döntve.