Segitseg kene SOS nem ertem a kemiat es holnap irok belole (ezen mulik az evvegi jegyem es egyben a tovabbtanulasomba beleszamit) Hogy kell felirni az egyenleteket?

A kémia nagyon logikus ha az ember ráérez. Szerintem én tudok segíteni, de neked is akarnod kell. Az első lépés, hogy megtanuld, melyik atom hogyan fordul elő. Például a fémek nem képeznek elemmolekulákat, de többiek általában igen. A hidrogén, oxigén, nitrogén, halogének kétatomosak (pl. H2, N2, Cl2 stb.) Tehát ha mondjuk ez a kérdés, hogy hogyan reagál nátrium klórgázzal, akkor ezt írhatjuk fel:

Na + Cl2 ---> NaCl (kirendezést lásd később)

Az, hogy a nyíl túloldalára NaCl kerül (és nem pl Na3Cl2), azt a periódusos rendszerből láthatod. A Na az első főcsoportban van, tehát 1+ ionokat képez. A Cl a 7. főcspoprt, tehát ő 1- ionokat. (Ehhez segítség: 1-3. főcsoport: 1+tól 3+ig, a negyedik bármilyen lehet, 5-7. főcsoport: (3-)-tól (1-)-ig, a nemesgázok nem képeznek iont). Mivel minden molekula semleges, ezért a nátrium +1-es töltését pont 1 db klór kompenzálja, mivel a klór -1-es. Ha kalcium-klorid lenne a feladatban, akkor CaCl2 a helyes képlet mert a Ca a 2. főcsoportban van és 2+ ionokat képez. Ahhoz 2 db -1-es klór kell hogy semleges legyen.

Egyenletrendezés: Ha megnézed a fenti reakciót, a klóratomok száma nem stimmel, a bal oldalt kettő van. Akkor azt csinálom, hogy legyen jobb oldalt is 2, tehát írok a NaCl elé egy kettest. De akkor most meg a Na túl sok, tehát a kiindulási oldal nátriumját is dupláznom kell:

2 Na + Cl2 ---> 2 NaCl

Számolgatás molokkal: Az egyenlet kirendezése után láthatod a reagáló anyagmennyiségek arányát. Tehát itt pl kétszer annyi Na kell mint klór. Ez azonban nem tömegre hanem molszámra vonatkozik. Az n=m/M képlet használatával váltogathatod a tömegeket molokra. Ebben a képletben az n a molszám, m a tömeg, M pedig a moláris tömeg, ezt a periódusos rendszerből kell kinézegetni (atomtömegeket összeadogatod). Pl a kénsav moláris tömege: a molekula 2 hidrogént, egy ként és 4 oxigént tartalmaz (H2SO4). A periódusos rendszerből kinézzük az atomtömegeket: a hidrogéné 1, a kéné 32, az oxigéné 16. Tehát M= 2*1+32+4*16 = 98 g/mol. Ha mondjuk az a kérdés hogy 3 mol kénsav az hány gramm, akkor n=3, M=98, m kijön az egyenletből.

A fenti NaCl-os egyenletre egy példa: Hány gramm termék keletkezik 46 gramm Na reakciójából? Ezt úgy oldjuk meg, hogy átszámoljuk molra a Na tömegét. A Na moltömege M=23 g/mol (periódusos rendszerből). n=m/M=46/23 = 2 mol. Az egyenlet szerint ugyanennyi NaCl képződik (de klórból például csak feleennyi kéne). Tehát a NaCl is 2 mol. Ennek moltömege M=23+34,5 = 57,5 g/mol. m=n*M (ez az n=m/M átrendezve!) = 2*57,5 = 115 gramm NaCl keletkezik. Ennyi. Ha nem világos valami, írj nyugodtan. Remélem segítettem ;)

Az egyenletrendezés szabályai:

1. Minden elemből ugynannyi atomnak kell lennie a baloldalon, mint a jobboldalon.

2. Ha az egyenletben ionok vannak, a töltések számának is meg kell egyeznie a bal- és a jobboldalon.

3. Az oxidációs számok változásának is stimmelnie kell.

Ha adottak a kiindulási anyagok meg a végtermékek,

akkor először kezdd azzal az elemmel, amelyik csak egy-egy molekulában van mindkét oldalon!

Ha több ilyen van, válaszd azt, amelyik a legkisebb jobb alsó indexben szereplő együtthatóval szerepel a molekulákban.

A többi együtthatői molekulát passzítsd hozzá, lépésről lépésre!

Példák:

I. feladat: ammóniaszintézis N2 + H2 -> NH3

1. N2 + H2 -> 2NH3

A N stimmel, a H nem stimmel.

2. N2 + 3H2 -> 2NH3

Ez már jó.

A fenti egyenlet alapján 1 mól nitrogénből és 3 mól hidrogénből 2 mól ammónia keletkezik.

II. Hogyan robban a nitroglicerin?

H-CH(ONO2)-CH(ONO2)+CH(ONO2)-H -> CO2 + H2O + N2

C3N3O9H5-> CO2 + H2O + N2

A három C 6 O-t fogyaszt a molekulából.

C3N3O9H5 -> 3CO2 + H2O + N2

Öt H és 3 O kiadó, ezekből két H2O keletkezik, vagyis oxigén is keletkezik!

C3N3O9H5 -> 3CO2 + 2H2O + 3/2 N2 + 1/2 O2

Nem szeretjük a törtes együtthatókat, ezért a végső egyenlet

2 C3N3O9H5 -> 6CO2 + 4H2O + 3 N2 + O2.

Itt egy több oldalas magyarázat: [link]

Hát, ez így nem igazán jó. Nem mindig kettest kell odaírni, és azt sem egyszerű eldönteni hogy mikor melyik elemből kell többet venni. Ezt a periódusos rendszer dönti el.

1. oszlop (azaz főcsoport): egyszeresen pozitív ionok

2. oszlop: 2+ ionok

3. oszlop: 3+ ionok

(4. oszlop: bármilyen)

5. oszlop: 3- ionok

6. oszlop: 2- ionok

7. oszlop: 1- ionok.

Tehát pl Alumínium oxid képlete: Az Al 3+, az O 2-, tehát Al2O3, mert ha 2 Al van az összesen +6, a 3 oxigén összesen -6 így kijön a semleges molekula.

Olyat nem fogsz kapni ami a 4. vagy 8. főcsoport mert az bonyolult és nem anyag középsuliban. A mellékcsoportokból max párat kaphatsz pl Fe, Ag, Cu, Zn. Ezek közül az Ag +1-es a többi +2-es.

A rendezésnél mindig azt nézd, hány atom van a nyíl előtt és a nyíl után. Pl.:

H2 + O2 ---> H2O

Itt nem stimmel az oxigének száma mert a nyíl előtt 2 van de a nyíl után már csak egy. Tehát a víz elé írni kell egy kettest hogy meglegyen a 2 oxigén. De emiatt már 4 hidrogéned lesz a nyíl utáni oldalon, tehát kell írni egy kettest a nyíl előtti hidrogénhez. Így:

2 H2 + O2 ---> 2 H2O

Nyíl előtt: 2*2 azaz 4 hidrogén és 2 oxigén

Nyíl után: 4 hidrogén és 2 oxigén, tehát készen vagyunk. Akkor jó a rendezés ha a nyíl előtt mindenből ugyanannyi van mint a nyíl után.