7. -es fizikás feladat?

Még szerintem van valami a feladatban valami kérdés (mennyi energia kell, vagy hasonló jellegű kérdés).

Az a lényeg, hogy vágd szét ezt a nagy feladatot négy kisebb feladatra:

a)

10 kg -5 C jég 0 C fokra ,,melegszik'' (persze mindvégig jég formában marad). Tehát a jeget 5 C-kal melegítjük tovább (az eredeti -5 C-ről 0 C-ra)

b)

10 kg 0 C jég 0 C-os vízzé változik (a hőmérséklete nem emelkedik, de ugye ahhoz is kell energia, hogy jégből vízzé olvadjon)

c)

10 kg 0 C víz 100 C-ra melegszik. Tehát a vizet 100 C-kal melegítjük tovább (az eredeti 0 C-ról 100 C-ra)

d)

10 kg 100 C vízet elforralunk, gőzzé válik, magát a gőzt viszont egyelőre nem melegítjük 100 C-nál magasabbra, szóval 10 kg 100 C vízből 100 C gőz lesz. Tehát az energia itt most nem a melegítéshez kell, hanem pusztán csak az ,,elforraláshoz''

e)

10 kg 100 C gőzt továbbmelegítünk 130 C-os gőzzé. Tehát a gőzt 30 C-kal melegítjük tovább (az eredeti 100 C-ről 130 C-ra).

Ez négy feladat, először ezeket oldd meg külön-külön, abból már össze lehet majd rakni a ,,nagy'' feladatot is.

A kicsi feladatok annyiból könnyebbek, hogy lényegében csak kétfajta dolgot kell hozzájuk tudni:

Egyik dolog: van 10 kg valamilyen anyag, Ezt továbbmelegítjük valahány fokkal. Maga az anyag nem változik meg (nem olvad el, nem forralódik el, nincs hamazállapotváltozás sem), csak továbbmelegszik a megadott fokkal. Ez a fajta eset az a), c), e) feladatban van. Az ilyeneket hogyan kell megoldani? Az ilyen feladatok megoldási módját a könyvben a ,,fajhő'' címszó alatt találhatod.

A b), d) feladat megoldásához viszont valami mást kell tudni. Ezeknél nem melegítés van, hanem halmazállapot változás. A b) feladatban van 10 kg jég épp az olvadásponton (de még jég), és olvasszuk meg (de a víz ugyanolyan fokos, nekünk csak az olvadást kell véghezvinnünk, továbbmelegítenünk nem kell). A d) feladatban van 10 kg forróvíz épp a forráspontján, és nekünk el kell forralnunk. Továbbmelegítenünk itt sem kell (a gőz marad 100 C-os), nekünk csak a gőz halmazállapotúvá való változtatásról kell gondoskodnunk. Mennyi energia kell ezekhez a tisztán halmazállapotváltozásos folyamatokhoz? Az ilyen fajta feladatok megoldási módját az ,,olvadáshő'' és ,,forráshő'' címszó alatt érdemes a könyvben keresni.

a) feladat: jég fajhőjével és 5 C-os melegedéssel kell számolnod, 10 kg anyagra

b) feladat: ehhez az olvadáshő fogalmát kell ismerned, és ezzel számolnod jég ---> víz halmazállapotváltozásra, 10 kg anyagra

c) feladat: az a) feladathoz hasonlít, csak itt nem a jég, hanem a víz fajhőjével kell számolnod, 100 C-os hőmérséklet-változásra, és 10 kg anyagra

d) feladat: ez meg a b) feladathoz hasonlít, csak itt nem jég-->víz, hanem víz--->gőz halmazállapotváltozás van, ehhez a forráshő fogalmát kell ismerni.

Ha ez a négy feladat külön-külön megvan, akkor ezekből kell összerakni a nagy feladatot is

A d) feladatnál tehát a gőz fajhőjét kell ismerned (ez külön meg van adva valami táblázatban a könyvben, vagy azon az oldalon, ahol mostanában tartotok, vagy pedig leghátul a könyv végén).

30-fokos hőmérséklet-emelkedéssel kell számolni (a 100 C gőz továbbmelgszik 130 C-ra, tehát 30 C-os melegítésről van szó.

10 kg anyaggal csináljuk ezt a melegítési folyamatot.

Az egyes mennyiségek összeszorzódnak, a részletek a könyvben vannak leírva fajhő címen. Kicsit furcsa fogalom, nekem is emésztenem kellett annak idején, valahogy nekem is hirtelen jött.

Az előző válasz az e) feladatra vonatkozott, nem a d) feladatra.

Tehát összesen 5 feladatot tartalmaz a nagy feladat, de ezek lényegében két fajtába sorolhatóak: melegítések (fajhő), és halmazállapot-változások (olvadáshő, forráshő).