Történelem házi feladat! Segítene valaki? FONTOS!

A második ipari forr. a 19. sz. hetvenes éveitől

bontakozott ki. Fő központjai az USA és Németo voltak.

Ezen országok 1865-ben és 1871-ben (Németo) váltak egységes nemzetállamokká. Az angol és francia tőke

párosult itt a jelentős tőkeakkumulkációval és több vezető szektoros, hallatlanul dinamikus ipari forradalmakat eredményezett. A gépipar, vegyipar,

és a vasútépítés vezető ágazatokká váltak, s olyan erős sokoldalúsító hatást fejtettek ki, hogy ezek az országok a 19. sz. 90-es éveire a világgazdaság vezető és meghatározó tényezőivé váltak. A történészek ezt a folyamatot nevezik "egyenlőtlen fejlődésnek".

A második ipari forradalom nem mindenütt eredményezett

ilyen sikeres növekedést,felzárkózást. A szemiperifériában a tőkehiány és számos más termelési tényező korlátozottsága miatt alulindulkált ipari forradalmak bontakoztak ki. Ilyen alacsony hatásfokú vezető szektort jelentett pl. Közép-Európában az élelmiszeripar, ill. a nyersanyag-kitermelés, -feldolgozás. a mediterrán térség sem volt képes

hatékony, felzárkózást biztosító vezető szektort kiépíteni.

Jaj elnézést, az ipari forradalmas kérdésnél elfelejtettem odaírni, hogy pl. a vasút úgy alakította át az emberek hétköznapjait, hogy pl. mehettek vasúttal, városban villamossal (köszönhetően az acélgyártásnak)

tengeri hajóval átkelhettek az óceánon.

Sorry (az ipari forradalmas kérdéshez) még annyi,

hogy ugye t.k. a vasgyártás technológiájának korszerűsítése miatt volt lehetséges a (hadi)hajók építése is (később az első világháborúban, de a brit hajók már a nagy háború előtt is uralták a tengereket)

A munkásmozgalmak az I. világháború ellen a II. Internacionáléba tömörültek (1899-ben Párizsban alakult meg a második Internacionálé). Irányzatok a munkásmozgalmon belül: Opportunizmus (tehát a "megalkuvók") és a Revizionizmus (a marxizmus módosítása, fő képviselője: Bernstein "A mozgalom minden, a végcél semmi" A proletárdiktatúra nem szükséges) Ezáltal "felhígult" a proletariátus.

Lett például a "munkásarisztokrácia" (a munkásosztályon belül a magasabb beosztásúak) A munkásmozgalmon belül voltak a baloldali szocdemek (pl. Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg), a centristák (Kautsky)

és a "jobboldal" (revizionisták, szociálsoviniszták)

A szocdem pártok tagjai végülis megszavazták az első világháborút (még a háborús kormányokba is bejutottak)

A szocialista munkásmozgalmakban az oroszoknál pl. voltak a "bolsevikok", a "mensevikek".

Voltak tehát a forradalmi marxisták (Lenin és követői) és az "opportunisták" (vagyis a mensevikek) Utóbbiakat 1912-ben kizárták az OSZDMP-ből (mer t az '905-07-es pold. dem. forradalomban átálltak a burzsoázia oldalára

Oroszországban a bolsevikok győztek 1917-ben

A négyes kérdéshez:

Indiában a függetlenségi mozgalom élére

a nemzeti buurzsoáziát képviselő Kongresszus Párt

állt. A nemzeti burzsoázia célja a függetlenség és

India területi egységének helyreállítása volt.

A húszas években a Kongresszus Párt vezetője (Mahatma) Gandhi volt. A harmincas évek közepétől Nehru.

1935-ben az angolok alkotmány kiadására is

kényszerültek. Az első világháború után csak a

legyőzött államok vesztették el gyarmataikat.

A második világh. után a győztesek is kezdtek kiszorulni a gyarmataikról. India 1947-ben vált függetlenné.

Angliát Indiában a tömegmozgalmak ereje és a véres incidensek sora kényszerítette távozásra. Nemk várta meg azonban a konfliktus kiéleződését,hanem "önként" lemondott a hatalomról. A függetlenné váláskor a gyarmatként mégegységesen kezelt Indiát két országra, Pakisztánra és Indiára osztották. A szétszakításnak

lényeges gazdasági következményei voltak. Indiában maradt a textilipar jelentős része, míg Pakisztánban

volt a juta- és gyapottermelő vidék.

A hármas kérdéshez

"Milyen hatással volt a német és az olasz egység létrejötte a Habsburg Birodalom nagyhatalmi helyzetére?"

A Habsburg Birodalom kezdte elveszíteni nagyhatalmi helyzetét (A háború 1866-ban elkerülhetelenné vált.

A Monarchia vereséget szenvedett a poroszoktól.

A poroszoknak már jobb fegyvereik (hátultöltő fegyverek)voltak. Az osztrák főerők egy nap alatt szétolvadtak)

Ausztria kijelentette, hogy "hozzájárul Németország újjáalakításához az osztrák császárság részvétele nélkül") A német egység végül Auusztria kizárásával

Poroszország vezetésével valósult meg (kisnémet egység)