Mi az a mellérendelő szintagma? Na és alárendelő szerkezetet csak azok alkothatnak amik közvetlen egymás felett vannak?

(a "szintagma" az nem mondat)

A szószerkezet jelentése a mondatban

nem egyszerűen összege as tagok jelentéséne, hanem a szerkezetnek van sajátos viszonyjelentése is

(pl. tárgyas, birtokos, jelzős szerkezet)

Három viszonyt lehet megkülönbözetetni

- A hozárendelő szintagma tagjai, az alany és az állítmány közöztt egyenrangú a viszony. A két tag a mondatnak ugyanazon a szintjén, az elsőn helyezkedik

el. A hozzárendelő szintagma alkotja a mondat magját.

Pl. "Anna olvas"

Beszélgetni tilos.

Ők ápolónők.

A puszta alanyi-állítmányi szerkezetből, vagyis csak hozzárendelő szintagmából álló mondatok szerketzetük szerint tagolt, teljes, egyszerű, tőmondatok.

A "bővített" mondatokban az alanyi és/vagy állítmányi

rész is további sziontagmákból, vagy több szimtagmából

épül fel. Az I. szinten álló alanyt és állítmányt közvetlenül bővítő mondatrészek a II. szinten vannak.

Ilyenek pl. a tárgy, határozó, jelző.

Ezek a mondatrészek egymással alárendelő szintagmatikus viszonyban vannak az általuk bővített, nekik fölérendelt alannyal és/vagy tárggyal.

A szintagmában az alaptag (regens) az

alárendelő szószerkezet fölérendelt tagja.

Az a tag, amellyel rákérdezhetünk a másikra (azt hívják determinánsnak). A szószerkezet egésze az alaptagon

át kapcsolódik nagyobb szószerkezetbe vagy mondatokba.

Pl. a "helyes lányok" szószerk. alapja a "lányok" főnév.

A meghatározó tag az alárendelő szószerkezet alárendelt (elhagyható) tagja. az alaptag jelentéstartalmát gazdagítja

Először is mi az a szintagma?

A mondatok nem egyszerűen szavakból, hanem szókapcsolatokból /szintagmákból/ épülnek fel.

Ezek a szókapcsolatok nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépnek egymással.

A szintagmáknak három fajtája van:

"Hozzárendelő, alárendelő és a mellérendelő szintagma.

A mellérendelő viszony - tagjai egyenrangúak, halmozott mondatrészeknek is nevezzük, a halmozott mondatrészek között logikai viszony áll fenn.

Ezek a halmozott mondatrészek általában egymás szinonimái /rokon értelmű szavak/.

Pl. Több alany van a mondatban, akik ugyanazt a tevékenységet végzik.

Marika és Teri tanulják a nyelvtant.

mellérendelő szintagma: Marika, Teri

Egy jelzett szónak több minőségjelzője van:

Ez a kislány szép és aranyos.

mellérendelő szintagma: szép, aranyos,

A mellérendelő szintagmának 5 fajtája van:

kapcsolatos

"Olyan mellérendelő szószerkezet, amelyben a tagok viszonya kölcsönös, egyszerű összetartozást, tér- vagy időbeli stb. kapcsolatot fejez ki.

Pl.: kint és bent; fent is, lent is; az asszony meg a lánya; ma sem, holnap sem." se jó, se rossz; olvas és ír; ebédet és vacsorát is.

kötőszavai: és, s, meg

Forrás /részben/

[link]

ellentétes

ma én, holnap te; egyszer így, egyszer úgy; néha szereti, néha nem; érdekes, viszont nehéz ez a feladat;

kötőszavak: viszont, azonban, pedig, ellenben, de, bár, nem...hanem, ámde, csakhogy, mégis

Nem könyvet, hanem füzetet vettem.

szintagma: nem könyvet, hanem füzetet

Kicsi a bors, de erős.

kicsi, de erős

választó

kötőszavai: vagy, vagy-vagy

Vagy bolondok vagyunk, s elveszünk egy szálig,

Vagy ez a mi hitünk valósággá válik.

Ady - Fölszállott a páva

vagy én, vagy te, vagy írok, vagy olvasok

magyarázó

kötőszavak:

ugyanis, mert, azaz vagyis, illetve, szóval

"Olyan mellérendelő szószerkezet, amelyben az utótag magyarázza, esetleg kiegészíti vagy helyreigazítja az előtag értelmét, vagy okszerűen, vagy pontosabb megnevezéssel. Pl.: most, vagyis ebben a pillanatban; tiszteletreméltó, ugyanis szorgalmas; aranyos, mert kicsi; pihenni, azaz aludni."

rágyújtottam, azaz rágyújtottam volna

Pista, azaz a barátom

[link]

következtető

A két tag között szoros logikai kapcsolat, ok, okozati viszony van.

Kötőszók: tehát, így, ezért, ennélfogva

szemtelen, tehát ellenszenves