Mi az a trópusi szélcella?

A földi légkörzést leíró modellek három cellát tartalmaznak mind az északi,mind a déli féltekén

1 trópusi cella

2 mérsékelt övi cella

3 poláris cella.

A szél kialakulása és fajtái

1) A szél fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg.

2) A szél kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő.

3) Corioli-erő: Ha nem lenne a Föld forgása, akkor a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől. A

A Corioli-erő hatása: Az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el.

Vagyis. É-i félgömb: É-i szélből Északkeleti, majd Keleti lesz.

D-i szélből Délnyugati majd Nyugati lesz

D-i félgömb: É-i szélből Északnyugati, majd Nyugati lesz.

D-i szélből Délkeleti, majd Keleti lesz

4) Általános légkörzés: Ha nem lenne Corioli-erő, akkor a sarkvidéki levegő a felszín felett áramlana egyenesen az Egyenlítő felé, helyére a magasban egyenlítői meleg levegő érkezne a sarkvidékekre. Ezt az egyszerű helyzetet alakítja át a Föld forgása, létrehozva az általános légkörzést.

- Futóáramlások: Ezek a magasban alakulnak ki, a legmelegebb és a leghidegebb területek között. Ezek a Földön: - térítők

- Sarkkörök

- Irányuk nyugatias, sebességük 3-500 km/óra.

Sarki szelek: A sarkvidékek felett összegyűlt hideg levegő magas légnyomást eredményez. Ez a levegő kiáramlik az egyenlítő irányába, de eltérülnek és keletiessé válnak. Irányuk az Északi-sarkvidéken Északkeleti, a Déli-sarkvidéken Dél-keleti.

- Passzátszelek: A térítők környékén magas légnyomású öv, a z Egyenlítőnél alacsony légnyomású öv húzódik. A levegő a térítők felől az egyenlítő felé áramlik, ez a kitérülés miatt az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti szeleket eredményez. Ezeket nevezzük passzátszeleknek. Az Egyenlítőnél az összeáramlás miatt feláramlás indul meg, ezt mi szélcsendként érzékeljük, viszont heves záporokat, zivatarokat eredményez.

- Nyugati szelek övezete: A passzátszelek és a sarki szelek közötti területre jellemző. A szélirány ebben a zónában nyugatias. Ez a szél sodorja maga előtt az erre a zónára jellemző ciklonokat és anticiklonokat. Az eltérítő erő hatására a ciklonok a sarkkörök, az anticiklonok a térítők felé sodródnak és megszűnnek.

5) A monszun szélrendszer: Monszun szél alatt az évszakosan ellentétes irányban fújó szeleket nevezzük. Kialakulásuk azonban jelentősen eltér egymástól.

a) Mérsékelt monszun: kialakulását a szárazföld és a tenger eltérő felmelegedésének köszönheti. Nyáron a tenger hidegebb marad mint a szárazföld, ezért csapadékban gazdag levegő áramlik a tenger felől a szárazföld felé. Télen fordított a helyzet, ezért ilyenkor a szárazföld felől fúj a szél a tenger felé, de csapadékot nem okoz. A mérsékelt monszun mindig a kontinensek keleti felén alakul ki.

b) Trópusi monszun: A passzát szél feláramlási zónája egyik félévben Északra, másik félévben Délre húzódik. Ez azt is jelenti, hogy a két pont között félévenként megfordul a szélirány, hiszen egyszer északkeleti, másszor délkeleti lesz. Az, hogy a megforduló szél mennyi csapadékot fog hozni attól függ, hogy tenger vagy szárazföld felől érkezik.

6) Helyi szelek: Ezek a nagy földi légkörzéstől függetlenül alakulnak ki, helyi hőmérsékletkülönbségek hatására. Általában rövid időtartamúak és szeszélyes időközökben alakulnak ki, de vannak közöttük rendszeresen visszatérők is. Ez utóbbiak közül néhány:

- Hegy-völgyi szél: Magashegységekben jön létre. Éjjel a hegycsúcsok hőmérséklete gyorsan csökken, ilyenkor a hideg levegő csúszik le a völgyekbe, nappal a völgyek gyorsan melegszenek, levegőjük pedig felfelé áramlik.

- tengerparti szél: kialakulása a monszunhoz hasonló, csak nem évszakonként, hanem napszakonként fordul a szél.

A trópusi ciklon olyan, általában több száz kilométer átmérőjű légköri képződmény (felhőörvény), amelyben a légnyomás a középpontban a legalacsonyabb és belülről kifelé haladva nő. Mozgása ciklonális, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen, a délin vele egyező irányban forog.

A trópusi éghajlati öv meghatározott részén, a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik.

A trópusi ciklon és a hazánkban is előforduló mérsékelt övi ciklon különböző légköri képződmény, bár légnyomásgradiensük és forgási irányuk hasonló.

A trópusi ciklont a Csendes-óceán térségében tájfunnak, a Karib-tenger térségében hurrikánnak hívják

Termikus egyenlítő: A termikus egyenlítő egy képzeletbeli vonal, amely egy adott pillanatban

a Föld legmelegebb pontjait köti össze

Harmatpont Ahol száz százalékos a levegő

páratartalma