1. Két űrállomás tömege 100-100tonna. Mekkora gravitációs erővel vonzzák egymást 1km távolságból? Mekkora gyorsulással indulnának emiatt egymás felé?

1.9,81

2. 250 N

Kamuzott az első, ne vedd komolyan.

1)

F = G·m₁·m₂/R²

m₁ = m₂ = 100 t = 100·10³ kg = 10⁵ kg

G = 6,67·10⁻¹¹ m³/kgs²

R = 1 km = 10³ m

F = 6,67·10⁻¹¹·(10⁵)²/10³ = 6,67·10⁻⁴ N

szóval nagyon pici az az erő.

A gyorsulás: mivel F=m·a, ezért

a = F/m = 6,67·10⁻⁴ N / 10⁵ kg = 6,67·10⁻⁹ m/s²

2)

A gerenda egyik oldala 5m, a másik meg 1m.

A hosszabbik súlya 40·5/6 N, a rövidebbiké 40/6 N

Olyan, mintha ezen daraboknak a súlypontjában lenne a teljes súlya. Ezek a súlypontok 2,5 illetve 0,5 méterre vannak az éktől.

Ha F erővel tartjuk az 1m végénél, akkor ez lesz egyensúlyban:

2,5·40·5/6 = 0,5·40/6 + 1·F

100·5 = 20 + 6F

6F = 480

F = 80 N

Jaj, elszámoltam a másodikat!!!

A hosszabbik súlya 400·5/6 N, a rövidebbiké 400/6 N

...

2,5·400·5/6 = 0,5·400/6 + 1·F

...

F = 800 N

1 Ez egy beugratós kérdés mivel azonos tömegek közt nincs gravitációs erő.

Ez kb ugyan olyan kérdés mint ha az lenne hogy két azonos F erővel egymást toló kocsi között mekkora a sebesség.

Vagy mekkora erőt fejt ki a turbina lapátjaira a levegő mozgása ha a két tartályban kiegyenlítődött a nyomás , azonos a hőmérséklet.

Vagy mekkora az eredő elektromos feszültség ha összeadunk két ellentétes előjelű azonos feszültséget.

Miért hiszi azt mindenki hogy a gravitáció olyan mint egy mágnes ami nem nyugszik amíg magához nem ránt mindent.

Az sem zavar senkit hogy még semelyik laborban sem sikerült azonos sebességű (egymáshoz képest nyugvó) tömegek közt erőt elmozdulást mérni.

A két űrállomás is nyugalomban halad egymáshoz képest és azonos tömeggel soha nem fognak közeledni egymáshoz ,különben az a szimmetria elv sérülését jelentené és az egész fizikai világ kaotikába fulladását.

#5, te valamit nagyon rosszul értesz a gravitációról. Egyetlen állításod sem igaz, amit itt fent a gravitációról írsz.

pl. nem hallottál még arról a kísérletről, amivel Cavendish megmérte a gravitációs állandó nagyságát? Az a két test bizony nyugvó volt eredetileg, amíg a kisebbik el nem mozdult:

[link]

Ne gyere azzal, hogy itt a két test nem azonos tömegű, az ugyanis semmit sem számít. A két testre ható erő akkor is egyforma, ha nem azonos a két tömeg. Amekkora erővel a Föld vonz téged, te is ugyanakkorával vonzod a Földet. Csak F=m·a miatt kis tömeghez nagy gyorsulás, nagyon nagy tömeghez meg iciripici gyorsulás tartozik. Ezért te 9,81 m/s² gyorsulással leesel, a Föld meg látszólag meg se moccan.

Ne firtasd hogy kinek van igaza, cáfolj meg de nem tudsz mivel ahogy említetted a Cavendish inga különböző tömegeknél működött magyarul aszimmetrikus helyzetben.

A gravitációs állandó egy szorzó és mivel erőhatás a különböző tömegek közt van ebből ered hogy 100t-100t =0t G*m*(M-m)/R2 az ígyis úgyis F=0N

Nagy M a nagyobb tömegű test.

A gravitációs állandóról meg ismeretes hogy ahány helyen mérik meg annyi féle eredményt kapnak néhány tizedesjegy után .

Az űrben készítettek ilyen mérést de az is mást mutatott mint a földön. De ennek semmi köze hogy van vagy nincs vonzó erő mint említettem.

Ráadásul ha neked lenne igazad és a jelen szintű oktatásnak ez ügyben akkor probléma nélkül bizonyíthatnátok pl egy fizikai inga megépítésével aminek periódus idejét Newton szerint a végtelenségig ki lehet tolni egy pici hangolócsavarral.

És a bizonyításhoz nem is kéne végtelen idejűt építeni , bőven elég lenne egy 5percest.

A hit a tudományban nem érv, bizonyítani kell fizikailag a képletek helyességét, és nem csak az a bizonyíték amire jól működik hanem az is amire egyáltalán nem.

Azért mert a leeső testekre és naprendszerre működik a képlet nem azt jelenti hogy minden esetre működik.Nem történt azonos Cavendis tömegmérés és az egyébként Newtoni képletből következő fizikai ingát sem látta még a világ mozogni 3p es periódusnál nagyobban.

Ebből a mérésből inkább látszik az hogy a két oldal kiegyenlítődik a sulyponthoz közeledve és ezért leáll ,nem pedig növekszik a periódusideje.

A dilettáns légellenállással és a csapágy súrlódásával ugyan lehet magyarázni de egy gépészmérnök vagy egy jobb fizikus csak jókat mosolyog rajta.

Valóban, ha a G·m·(M-m)/R² képlettel számolunk, nulla lesz valami. Viszont erről a képletről én még nem hallotam... bizonyára bennem van a baj...

Kérdező, szerintem a tanárod se hallott még erről a képletről, csak arról, hogy G·m·M/R², úgyhogy inkább továbbra is azt használd.