Az Egri Csillagok olvasónaplójának mik a megoldásai? (lent)

Igen, ez valóban sok feladat, amire tudok, válaszolok, lehet, hogy nem sorrendben.

1./ Dobó István:

Valóban többször feltűnik a történet folyamán, az egyik meghatározó szereplője a regénynek.

Először Ceceyék udvarában találkozunk vele. Majd a folyóparti csetepaté idején, Török Bálint birtokán, majd természetesen Egerben, a vár kapitányaként.

Bátor, előrelátó, jó katona, jó stratéga, céltudatos, vezetésre termett, igazságos, jószívű, gondoskodó, figyelmes, megértő, humánus, szigorú, hazaszerető, szavatartó. Legjellemzőbb tulajdonságait soroltam.

Igazi katona, aki a török elleni harcra tette fel életét, minden tudását ennek szolgálatába állítja.

Hazaszeretete példás, erre tanítja, igaz mintát adva környezetét. Katonáitól a feltétlen engedelmességet várja el, esküjét megtartja, megvédi a várat a túlerővel szemben. Gergőt apjaként irányítja a katonai pályára, megbízik benne, ezért veszi maga mellé Eger ostrománál.

Még leszek, segítek.

Írj vázlatot a szökési tervről

Bevezetés: Török Bálint kimenekítése a Héttoronyból

Tárgyalás: l./ Külsejének megváltoztatása/hosszú, fehér szakállának levágása/ egy rejtekhelyen

2./ álruhába öltözés, nemcsak a rab, de a többiek is

3./ két csoportra oszlás, így az üldözőknek is ketté kell válniuk, ha követni akarják őket

4./ az 1. csoportot Mekcsey István vezesse, ő a legtapasztaltabb, idősebb is a többieknél, vele menjen Török Bálint

5./ a 2. csapatot Gergely vezesse, de ők menjenek elől, ha őket észreveszik, Mekcseyék más úton folytatják tovább a menekülést

6./ két különböző csónakkal indulnak, Gergelyéket követik,és megtámadják a Héttorony őrei

7./ nagy szélvihar lesz, a hullámok felborítják a csónakot, Gergely és Török Jancsi Vicuska segítségére siet

8./a rájuk várakozó nagyobb hajót a másik csapat, így Török Bálint is eléri, ők keresik meg a habok között hányódó többieket

Befejezés: az üldözők nyomukat vesztik, megmenekülnek

Te is kitalálhatsz még kalandot, nem tudom, milyen hosszúnak kell lennie a vázlatnak.

Az szerepel a kérdésben, hogy ki kell találni egy történetet, mert megszöktetniük nem sikerül Török Bálintot. Ezt tudod ugye ?

Elküldöm, hogy tudj vele foglalkozni.

Jövök vissza !

2. Cecey és az öreg pap veszekedésére nem nagyon emlékszem, ezt próbáld megkeresni, talán már tartottál is ott.!!!!!!!

1. Dobó, Mekcsey, Sárközy, a cigány többszöri felbukkanása:

Véleményem szerint azért bukkannak fel egy-egy epizód, kisebb történet kapcsán újra meg újra a regényben, mert ezeken keresztül jobban megismerjük őket, a jellemüket.

Amikor Dobó először, még kisfiúként találkozik Gergővel, megmutatkozik jószívűsége, szeretete az árva, de talpraesett gyerekkel kapcsolatban.

A papra bízza Gergőt, aki tanítója, védelmezője, is lesz a gyereknek, míg Dobó a török ellen harcol.

Ajándékot is ad a kisfiúnak, sőt tanácsot is:

"Csak az a fő, hogy ne féljen a legény !"

Mekcsey Istvánnal a folyóparti, török elleni kisebb csetepatéban találkozik először, segítőkész a sebesült katonával szemben, a zsákmányt egyenlően osztják el.

Emberségesen, megértően bánik vele, értékeli bátorságát, harcban való jártasságát. Barátságot kötnek.

Sárközy, a cigány a cigány táborban bukkan fel először, de Eger ostrománál is találkozunk vele. Folyton ott "sertepertél" mindenütt, hallgatózik, figyel, harcolni nem akar, de a fegyverek karbantartásában, tisztításában segít.

2. Gergely ötletes szerkezeteire példát ki kellene keresni a könyvből, nekem már sajnos nincs meg. Kettőre emlékszem:

a szétpukkadó labdacsok az egyik, a másik pedig egy hatalmas kerék tüzes kerékké változtatása.

A vár olyan magaslaton lévő oldaláról gurítják le ezt, ahol egyre jobban felgyorsul, és szinte letarolja az ott lévőket. A törökök fejvesztve menekülnek útjából, de sokan már nem is tudnak kitérni előle.

Dobó azért hívja Gergelyt a várba, mert tudja, hogy csavaros észjárású, furfangos ötleteivel a várvédők segítségére tud lenni. Ez így is van.

3. Dobó István okos döntései:

Amikor kinevezik várkapitánynak, gondosan átnézi, tanulmányozza a vár minden zegét-zugát.

Megtervezi a helyreállítást, jó szakemberekkel végezteti el a munkát.

Megerősítteti a falakat, ahol a legnagyobb támadásokra, ágyúzásra számít.

Jó stratéga, felméri, hol, hogyan helyezkedik majd el a török sereg, hová állítják fel az ágyúkat.

Idejében a várba hívja a környék lakóit, köztük mesterembereket, akik az ostrom alatt a javításokat elvégezhetik.

Megtervezi a katonák elhelyezését.

Gondoskodik élelemről, a harchoz szükséges munícióról, ágyúk, puskák, fegyverek, puskapor, ennek biztonságos elhelyezéséről, tartalékokról.

Maga mellé hívja Mekcsey Istvánt, és Bornemissza Gergelyt, leghívebb barátait, katonatársait.

Eskütétel a tiszteknek, velük együtt ő is tesz esküt.

Ezek az előkészületek döntései, feladatai, az ostrom idején még sok jó döntést hoz, szinte lehetetlen felsorolni.

Az árulóval, Hegedűssel kapcsolatban, Évával a várba érkezése idején, Gergely kisfiával kapcsolatban, akit túszként tartanak fogva.

Az emberekkel való bánásban, a fáradtakat pihenni küldi, vagy a falak mellett kell éjszakázni, ha támadás várható.Végig tartja a lelket a várvédőkben.

Ő már régen nem bízik a felmentő sereg érkezésében, de fenntartja a hitet a katonáiban.

Egészítsd ki, ha kihagytam valamit, jó ?

Még leszek, sajnos most mennem kell !

Szia, itt vagyok ismét !

1. Éva bátorságáról és eszességéről példák:

Még a regény legelején, kislányként követi Gergőt a "Szürkével", a lóval való elszökésben éjszaka.

Megszökik Gergő kérésére a királyné mellől, szüleinek sem szól, még Budán.

Férfiruhában indul Török Bálint kiszabadítására a férfiakkal, Mekcseyvel, Gergővel, Török Jancsival és a kocsissal.

Végig állja a sarat fiatal nőként, lovagol, menekül. harcol, ha úgy kívánja a helyzet.

Sopronban bátor, elszánt döntést hoz, amikor kisfiát, Jancsikát elrabolja Jumurdzsák.

Ismét férfiruhába bújik, és lovon teszi meg az utat Egerig, Miklós diákkal.

Kieszelik a haditervet, hogyan jussanak be a török által már körülvett várba.

A megtalált alaprajz segítségével a titkos alagutat is meglelik, tovább ásnak, hogy bejussanak a várba.

Dobónak tett ígéretét megtartja, nem fedi fel kilétét.

Az utolsó napon, a várvédőkkel együtt a falakra megy ő is harcolni.

Megsebesül.

Mindig helyén van az esze, feltalálja magát, alkalmazkodik a helyzethez, de körültekintő, elszánt, kisfia felkutatásában, a baj ellenére higgadtan veszi tudomásul, hogy a vár védelme mindennél fontosabb.

Nem vonhatja el magánéleti problémáival férje figyelmét.

2. Hegedűs hadnagy jellemzése:

A kassai katonákkal került a várba, elsősorban pénzért harcolnak, nem a hazaszeretet vezérli őket.

Ez a legfőbb különbség a vár többi tisztje és Hegedűs hadnagy között.

Azzal kezd elégedetlenséget szítani katonái között, hogy ostrom idején dupla zsold /fizetés/ járna, amit itt nem kapnak meg.

Látja, hogy nem érkezik meg a király felmentő, segítő serege, és azt gondolja, így nem tudják megtartani a várat.

A cigány, Sárközi hallgatja ki őket, és szól Gergelynek, ő Mekcseynek, majd Dobót is értesítik.

Hegedűs több ízben beszél a törökökkel, és a víztározóhoz csalja őket.

Itt fogják el és fegyverezik le mindannyiukat.

A tárgyaláson szabályos kihallgatás történik, az ítélet Hegedűs hadnagyra kötél általi halál, 3 katonája fülét levágják, a többieket, akik tudtak az egyezkedésről vasra verik.

A hadnagy azért lesz áruló, mert nem őszintén, meggyőződésből, a hazájáért harcol, hanem zsoldosként pénzért.

Kevesli a fizetséget, többet akar, és azt gondolja árulása révén a töröktől ezt megkapja.