Moliere Tartuffe c. művéhez kellene 3 kérdésre (feladatra) holnapra válaszolnom, légyszi aki tud, segítsen. Valaki?

Szia!

1.Bár a közönségnek, sőt a királynak is tetszett a darab, a társadalom különböző klikkjei azonnal megtámadták. Ilyenek voltak a római katolikus egyház, a francia felsőosztály, és egy, a társadalom hátterében működő befolyásos vallási szervezet mely a Compagnie du Saint-Sacrement nevet viselte. A párizsi érsek felhívást adott ki, melyben kiközösítéssel fenyegette mindazokat akik a darabot megnézik, játszanak benne, vagy akár elolvassák. Hogy az egyházat megbékítse, Molière újraírta a színdarabot, címéül a L'imposteur-t választotta. Tartuffe helyett a főszereplőt Panulphe-nek hívta, és letompította a vallást kritizáló részeket. A változtatások ellenére az egyház nem engedett; XIV. Lajos támogatása nélkül Molière-t a katolikus egyház minden bizonnyal kiközösítette volna. Ugyan a nyilvános előadásokat betiltották, az arisztokrácia számára megengedték, hogy a darabot magánelőadásokon bemutathassák. 1669 után, amikor Molière ellenfelei kezdték elveszteni befolyásukat, végre megengedték, hogy színpadra vigye a darab utolsó verzióját. Ennyi probléma után azonban az író eldöntötte, a jövőben tartózkodni fog az ilyen metszően éles darabok megírásától.

1667-ben Molière a Tartuffe körül viharzó kritikára egy nyilvános levélben reagált (Lettre sur la comédie de l'Imposteur). Azt próbálta bizonyítani, hogy a komédia elkerülhetetlen eleme a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a bölcsesség és a butaság szembeállítása. A humoros elemek arra szolgálnak, hogy megvilágítsák a racionális cselekedetet és gondolkodást. Levelében ezt írta: "A komédia az a látható forma amivel a természet ruházott fel mindent ami ésszerűtlen, azért, hogy meglássuk, és ugyanakkor el is tudjuk kerülni ezt az ésszerűtlenséget. Hogy fel tudjuk ismerni a komikust, tudnunk kell mi a racionális; meg kell látni annak hiányát, és ennek segítségével megállapítani miből is áll az ésszerűség...a komédia lényege tulajdonképpen az össze nem illő dolgokban rejlik...a hazugság, a leplezés, csalás, a tettetés, mindez csak szereplés ami nem egyenlő a valósággal, sőt annak egyenesen ellentmond – lényegében ez alkotja a komédiát."

2. jellemkomikum: masnak mutatjak magukat amik, de leleplezödnek. Pl: Pernelle asszony viselkedesenek ellent mond

3. A komédia a dráma műnemébe tartozó műfaj. Uralkodó esztétikai minősége a komikum, olyan értékszerkezet, amelyben értékhiány lepleződik le, vagy értékvesztés válik nyilvánvalóvá. A komédia hősei átlagos alakok, akik szellemi, erkölcsi, jellembeli fogyatékosságuknak vagy nincsenek tudatában, vagy negatív vonásaikat értékesként tüntetik fel. A komédia cselekményében sok a valószerűtlen fordulat, cselszövés, véletlen, megoldása pedig mindig szerencsés kimenetelű. A komédia során az értéktelenség lelepleződik. Komikus konfliktusra épül a darab: kisszerű hősök ütköznek össze, és a küzdelembe belebuknak, felsülnek. A hamis látszat alól előtűnik a valódi lényeg.

Műveiben Moliére támaszkodott az olasz vígjáték, a comedia del art hagyományaira is. Ennek a legfőbb műfaji sajátossága a rögtönzés volt. A színészek nem szöveget kaptak, csak a cselekmény vázlatát. A párbeszédeket a színészeknek kellett kitalálniuk. A francia vásári komédia, bohózat, a farce elemeinek hatása is megfigyelhető vígjátékaiban. A farce helyzetkomikumra épülő tréfa volt.