Sűrgős Tudna valki segíteni?
1,Egy 21.9 cm3-es tartályban 231 kPa nyomású 193 ºC hőmérsékletű oxigén (M=32g/mol) gáz van. A gáz melegítésével nyomását 299 kPa-val megnöveljük. A szelep hibája miatt a gáz 29 %-a kiszökik. Mekkora lesz a gáz hőmérséklete ºC-ban?
2,Egy dugattyúval lezárt 592 mm3-es tartályban 624 kPa nyomású argon (M=40 g/mol) gáz van. A gáz hőmérséklete 218 ºC. A gáz nyomását a tartály térfogatának változtatásával 0.379 MPa-ra változtatjuk, miközben a hőmérsékletet a kezdeti értéken tartjuk. A folyamat közben 1447.9 μg gáz kiszökik a tartályból. Mekkora lesz a tartály térfogata cm3-ben?
3,Egy dugattyúval lezárt 0.457 m3-es tartályban 490 kPa nyomású oxigén (M=32 g/mol) gáz van. A gáz hőmérséklete 89 ºC. A gáz térfogatát a tartály hőmérsékletének változtatásával 294 dm3-re változtatjuk. Eközben a gáz 32 %-a elszökik. Mekkora a maradék gáz hőmérséklete, ha nyomása változatlan maradt?
4,Egy dugattyúval lezárt 60 dm3-es tartályban 0.265 MPa nyomású nitrogén (M=28 g/mol) gáz van. A kezdetben 94 ºC-os gáz hőmérsékletét 178 K-nel megnöveljük, miközben kiengedünk 35.02 g-ot. Mekkora lesz a maradék gáz térfogata dm3-ben, ha nyomása változatlan marad?
5,Egy dugattyúval lezárt 531 dm3-es tartályban 0.472 MPa nyomású argon (M=40 g/mol) gáz van. A gáz hőmérséklete 167 ºC. A tartály nyomását 362 kPa-ra változtatjuk, miközben hőmérséklete 79 ºC-ra változik. A dugattyú nem zár tökéletesen, ezért a folyamat során 0.4659 kg gáz a környezetbe távozik. Mekkora lesz a tartály térfogata a folyamat végén m3-ben?
Itt volt szó pár napja hasonló feladatokról:
http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazife..
Néhány feladatnál kell anyagmennyiséget is számolni, nézzük mondjuk a 2. feladatot:
Az egyetemes gáztörvény képletét kell használni:
pV = nRT
p: Pascalban
V: m³-ben
n: mol-ban
R = 8,314 J/mol·K
T: Kelvinben
Ha a nyomás MPa-ban van megadva, a térfogat pedig cm³-ben, úgy is jó, mert 1 MPa = 10⁶ Pa és 1 cm³ = 10⁻⁶ cm³, tehát a 10 hatványok kiejtik egymást. Számoljunk úgy (úgyis cm³-ben kell megadni a végeredményt)
V₁ = 592 mm³ = 0,592 cm³
p₁ = 624 kPa = 0,624 MPa
T₁ = 218 °C = 491 °K
M = 40 g/mol
p₂ = 0,379 MPa
T₂ = T₁
Δm = 1447,9 μg
V₂ = ? cm³
Kezdetben:
p₁V₁ = n₁RT₁
Ebből minden adat ismert n₁ kivételével, azt tehát kiszámolhatjuk:
n₁ = p₁V₁/(RT₁) = 0,624·0,592/8,314/491 = 90,493 μ mol
(Olyan pici szám jön ki a számológéppel, hogy átváltottam mikromolba)
A gáz kezdeti tömege ebből kiszámolható:
m₁ = M·n₁ = 40·90,493 = 3619,72 μg
Ez csökken Δm-mel:
m₂ = m₁ - Δm = 3619,72 µg - 1447,9 μg = 2171,82 µg
Ezt vissza kell számolnunk anyagmennyiségbe:
n₂ = m₂/M = 2171,82 µg / 40 g/mol = 54,296 µ mol
A folyamat végén:
p₂V₂ = n₂RT₂
V₂ = n₂RT₂/p₂
V₂ = 54,296 µ mol·8,314 J/mol K · 491 K / 0,379 MPa
V₂ = 54,296·8,314·491/0,379 µcm³ = 584817 µcm³
V₂ = 0,585 cm³
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!