Fizika feladatok, nem értem?

A sziklak azert repednek el, mert a viz beszivarog az apro resekbe, es megfagy. Amikor megfagy, akkor megno a viz terfogata, es szetrepeszti a sziklat. Persze ez hosszu folyamat.

Maradt mar uveges sor a fagyasztotokban? Szetreped, mert a homerseklet miatt tagul a viz terfogata, es szetnyomja az uveget.

A viz megfagyasa soran hatalmas ero lep fel. Ez kepes szetrepeszteni a sziklat vagy katyut csinalni az aszfalton.

De termeszetesen nem csak a viz valtoztatja meg a ho hatasara az allagat. Ez minden anyagra igaz (csak a viznel latvanyos). A ho hatasara tagulnak az anyagok = hotagulas.

Hallottal mar olyanrol, hogy nyaron amikor kanikula van, a villamossineket locsoljak? De neha van olyan is, amikor a vonatok nem jarnak, mert "felpuposodik" a sin. Ez a hotagulas miatt van.

Ezeket gondold vegig, es ra fogsz jonni, mi kozuk van a fentieknek a hotagulashoz.

Remelem segitett, bocs az ekezetek hianya miatt.

A bimetál két összesajtolt különböző hőtágulású fémszalagból áll. Ha melegszik, akkor elgörbül és ez van aztán kihasználva kapcsolók működtetéséhez. A vasaló, vízforraló esetén kikapcsolja őket, ha már nagyon melegek és így védi őket a túlmelegedéstől, ill. a szabályozható kapcsolók esetén a beállított hőfokot nem engedi túllépni:

[link]

A vasszerkezetű hosszú hidak nincsenek mereven rögzítve a hídlábakhoz, hanem görgőkre vannak helyezve, hogy a hídszerkezet a hőtágulás következtében tudjon „nyújtózkodni“. A végeken, hogy a közlekedés rajtuk akadálymentes legyen, az útfelület egy fésűs megoldással kapcsolódik a „szárazföldi“ szakaszhoz. Ez egy olyan megoldás, mint amikor két egyforma fésűt egymással szemben egymásba tolunk:

[link]

Idézek belőle:

„Hasonló célokat szolgál hidaknál a dilatációs szerkezet, mely fésű-szerűen egymásba nyúló fogaival lehetővé teszi a híd egyes részeinek szabad hőtágulását.“

Ha még érdekel a téma, közben találtam egy oldalt, ahol a sínekkel és a hidakkal kapcsolatban képekkel vannak ábrázolva ezek a problémák (lineáris hőtágulás):

[link]