Trigonometria feladat. Segítesz?
Szerintem ha az alaphoz tartozó magasságot rajzolod be, attól nem lesz könnyebb.
Az egyik szárhoz tartozó magasságot rajzold be, annak a hosszát ki fogod tudni számolni a területből. Ha megvan ez a hossz, akkor nézd meg a rajzodon, hogy a sin alfa mit is jelent (alfa legyen a neve a két egyforma hosszú szár között lévő szögnek). Szóval sin alfa-hoz meglesz minden adatod, ebből alfa kijön.
El tudsz idáig jutni, vagy kell segítség? Próbáld azért magadtól ezeket kiszámolni...
(Körök sugara majd utána)
Köszönöm az ötletet!
Jól számolom, hogy az a magasság 4,5 és a szög 26.74 fok ??
És a beírható kör?
Jól számoltad.
Egyébként abból, hogy körök sugara is kérdés, arra gondolok, hogy esetleg más megoldást vár a tanár a szögek kiszámolására is. Tanultatok olyat, hogy T=1/2 a*b*sin gamma? Ha igen, akkor ebből gyorsabban kijön a két szár által közrezárt szög, hisz a=b=10, T=22,5 ismertek.
Köré írt kör: Tanultátok a szinusztételt? A háromszög oldalai hosszának aránya megegyezik a szemben lévő szögek szinuszainak arányával. a/b = sin alfa / sin beta. Máshogy felírva: a/sin alfa = b/sin beta = konstans. És tanultátok, hogy ez a konstans a háromszög köré írható kör sugarának a duplája? Ha igen, ez alapján ki tudod számolni a sugarat. Ha nem tanultátok, szólj.
Beírt kör: Nézd meg ezt a rajzot:
A beírt kör középpontja a szögfelezők metszéspontja, az O pont. Onnan merőleges a "c" oldalhoz, a P pontban metszi. Az OP hossza természetesen r lesz, ami a beírt kör sugara. A P pont a c oldalt x és y szakaszokra metszi.
x/r = ctg alfa/2
y/r = ctg beta/2
Mindkét kotangenst ki tudod számolni, mert a szögeket már tudod.
x/r + y/r = (x+y)/r = c/r
ezért
c/r = ctg alfa/2 + ctg beta/2
r = c / (ctg alfa/2 + ctg beta/2)
c is ismert persze, így megvan a beírt kör sugara is. Nem tudom, tanultatok-e egyszerűbbet, nekem most nem jut más eszembe.
Most látom, hogy hasonló kérdés volt:
http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazife..
Abban is nagyon izgalmas válasz van:
Például: "Az általános képlet R = abc/4T" DeeDee
Kösz ezt is.
Látom, jó megoldás született, de ... ez a feladat megoldásának csak a fele! :-)
Én másképp indultam el
Mivel a terület ismert, de a számításához szükséges két adat ismeretlen, ezért elvileg végtelen számú szorzat adhatja ki a T értékét. A lehetőségeket az korlátozza, hogy szóba jöhető egyelő szárú háromszögek szára adott érték.
Fel lehet írni két egyenletet
T = a*m/2
b² = (a/2)² + m²
Ebből egy negyedfokú egyenlet adódik, amit helyettesítéssel meg lehet oldani.
A megoldás KÉT valós gyök, tehát két háromszögnek kell léteznie!
A fenti egyenletrendszer gyökei között érdekes összefüggések látszottak, az értelmezésükhöz az egyik válaszoló szögekkel történő megoldása adta.
Lásd a következő ábrát.
Beugrott, hogy
sinα = sin(180 - α)!
Hol helyezkedik el a (180 - α) szög?
Felrajzolva a háromszöget, és az egyik szárat meghosszabbítva előállt a kérdéses szög.
A meghosszabbításra rámérve a szár hosszát, majd az így keletkező pontot összekötve az alap másik pontjával, azonnal előállt a két megoldás!
A sárgával jelölt háromszög ugyanúgy kielégíti a feladat feltételeit, mint a kék színű!
A rajzból látszanak azok az összefüggések, melyek már az egyenletrendszernél is feltűntek, csak nem voltak ennyire nyilvánvalók.
A kék háromszög alapja a1, magassága m1, a sárga alapja 2*m1, a magassága (a1)/2, a szárak mindkét háromszögnél az adott 'b' hosszúságúak, vagyis
a2 = 2*m1
m2 = (a1)/2
A szárszög meghatározását az egyik válaszoló jól leírta, aminek alapján ki is számoltad a szöget.
Kellene még az alap (a1) és a magasság (m1) értéke.
Egyéb adat híján szögfüggvényeket kell használni.
Nem szeretem azt a módszert, mikor egy nem pontos szögnek a felével kell tovább számolni - a1 = 2*b*sin(α/2) - , ezért
szívesebben alkalmazom a koszinusz tételt (nem tudom, tanultátok-e már), ami a jelen esetben a következő egyszerű formájú lesz:
a1 = b*√[2(1 - cosα)]
Az alap (a1) ismeretében a magasságot (m1) a legegyszerűbb a területképletből kiszámítani
m1 = 2T/a1
Az a1 és m1 ismeretében már a sárga - nevezzük kiegészítő háromszögnek - adatai is ismertek.
A beírt és körülírt kör sugara
Nem vitatom az utolsó válaszoló megoldásának helyességét, de van ennél egyszerűbb is.
Minden háromszögre érvényes, hogy
T = r*s
ahol
r - a beírt kör sugara
s = (a + b + c)/2 - a háromszög kerületének fele
vagyis egy a, b, c oldalú háromszög területe egyenlő a a beírt kör sugarának a félkerületének a szorzatával.
ebből
r = T/s
Mindkét háromszög minden oldala ismert, a terület adott, így nem probléma a beírt kör sugarának kiszámítása.
A körülírt kör sugarának meghatározására több módszer is van
1.)
Az egyik válaszoló már említette a szinusz tételből adódó
R = a/2*sinα
képletet, amelybe az alapot, és a vele szemben fekvő szöget kell behelyettesíteni.
2.)
A területképletből és a fenti egyenletből származtatható
R = abc/4T
képlettel is lehet számolni
3.)
A második ábrán az R2 meghatározása látható, amit csak azért mutatok, hogy nem feltétlen kell mindig ragaszkodni a jól ismert képletekhez, a helyzettől függően más megoldások is szóba jöhetnek.
Remélem, sikerült elég részletesen körüljárni a problémát, ha valami nem világos, szólj azonnal.
DeeDee
************
Csak mosolygok magamon, mert annyira megtetszett a feladat, hogy nem is figyeltem a szövegre, miszerint "Egy hegyesszögű..." háromszögről szól a kérdés, így a második megoldás nem is elégíti ki a feladat feltételeit. :-)
Ennek ellenére talán hasznosak az általam leírtak.
DeeDee
*******
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!