Történelem! XIX. Századi olasz és német egységekről mit tudtok?

Olasz egység:

Itália területileg és gazdaságilag is széttagolt volt, az északi terület jóval fejlettebb volt, lezajlott az ipari forradalom, az uralkodó II. Viktor Emánuel, akinek 1850től a liberális Cavour a miniszterelnüke. élénk külpolitikát folytatnak, céljuk a francia védnökség Ausztriával szemben. Ezzel szemben Közép-Itália Habsburg hercegek, Dél-Itália pedig a spanyol Bourbonok uralma alatt állt. Az olasz egység létrejöttének 3 lehetősége volt: Mazzini forradalmi útja, ez terrorakciók sorozatát + a Habsburgok elűzését foglalta magában, Garibaldi tömegmozgalmakra támaszkodó útja, illetve Cavour felülről történő, dinasztikus egyesítési kísérlete. III. napóleon az 1858as plombiers-i titkos találkozón megígérte, hogy Nizzáért + Savoyáért cserébe támogatja az olasz egységmozgalmat. Az olaszok provokáltak, Ausztria támadott, de 1859 jún. 4-én Magentánál, 24-én pedig Solferinónál csúfos vereséget szenvedett. Ezután III. N. júl.11-én megkötötte Ferenc Józseffel a villafrancai fegyverszünetet.Ezt követte a zürichi béke, melynek során Fro.-é Nizza+Savoya, Au.-é Velence, Lombardia az olaszoké. 1859 őszén Közép-Itáliában felkelések törtek ki, elüldözték a H. uralkodókat, 1860 május 11-ém Garibaldi partra szállt Szicíliában önkénteseivel, a tömeg melléállt, bevonultak Nápolyba, az eddig megszerzett területeket pedig felajánlotta II. Viktor Emánuelnek. 1861.márc.-ban Torinoban kikiáltják az Itáliai Királyságot Firenze fővárossal, ami Róma és Velence kivételével egyesítette É-,D-,Közép-Itáliát. Ezek megszerzésére az 1866os poros-osztrák háború teremtett lehetőséget, amikor az olaszok visszakapták Velencét a poroszok támogatásáért cserébe, illetve az 1870-es porosz-francia háború során a franciák kivonták csapataikat Rómából, amit az olaszok 1870.szept.20-án visszafoglaltak, ezzel a mozzanattal teremtődött meg az egységes olasz állam, októbertől Róma a főváros.

Remélem érthetőbb:)

A német egység:

A NRCS az 1648as vesztfáliai béke óta rendkívül széttagolt vallásilag +területileg is, 1848 májusában Frankfurtban összeült az 1.közös német parlament, aminek a célja a Hohenzollernek dinasztikus vezetésével történő egységes német állam létrehozása, ám IV.Frigyes Vilmos ezt a gyűlést feloszlatta. A német egység megteremtésére 2 út kínálkozott:a nagynémet egység Ausztria veztésével, így egy katolikus többségű,soknemzetiségű, laza államszöv. jött volna létre, illetve a kisnémet egység, ami Poroszo. vezetését, Au. kihagyását, német nyelvű, protestáns többségű egységállamot jelentett volna. A gazdaság eköben fejlődött, lezajlott az ipari f., fellendült a vastermelés, az államforma alkotmányos monarchia, 1861től I.Vilmos a király, 1862től pedig Otto von Bismarck a kancellár, aki a német egységet "vérrel és vassal", azaz katonai úton igyekezett megteremteni. Megreformálták a hsg.-et, új fegyvereket gyártottak, vasúttal fejlesztették a mozgósítást, a hsg. vezetője Moltke volt. Létrejött Európa legerősebb,1M fős serege.

1864ben zajlott a schleswig-holsteini háború, ami egy próbatételként szolgált Németo. számára, itt ugyan még Ausztriával közösen győzte le Dániát (+megszerezte Schleswiget), de ezután a két fél egymás ellen fordult. Európa nagyhatalmai nem szóltak bele, mivel az angolok elszigetelődnek az európai politikától, az oroszok adósak a németeknek, Fro. pedig reménykedett, hogy meggyengül a közvetlen mellette terpeskedő Németo. Bismarck javasolta,c hogy Au.-t zárják ki a német egységből, erre Au. hadat üzent, ám az 1866.júl.3-ai königgrätzi csatában hatalmas vereséget szenvedett.B. nem akarta megsérteni Ferenc Józsefet, íg nem szabott kemény békefeltételeket, csupán annyit kért, hoy Au. egyezzen bele, hogy a prágai békében nélküle jöjjön létre az Észak-Német Szöv.

Fro. mindeközben támogatta a katolikus német tartományokat, mert aok a vallási különbségek miatt nem akartak egyesítést,Poroszo. provokált az emsi távirattal, így a franciák 1870ben kirobbantották a porosz-fr. háborút. A poroszok gyors győzelmet arattak, az 1870.szept.2-i csatában maga III.Napóleon is fogságba esett. Így fro.ban lázongás tört ki, kikiáltották a 3.köztársaságot. 1871. jan.18-án a versaillesi palotában I. Vilmost császárrá koronázták, kikiáltották a Német Császárságot, létrejött az egységes Németo., amihez a közép- és délnémet tartományok is csatlakoztak. (persze a franciáknak ez egy óriási pofon volt)