Mit kell ezalatt érteni? (töri 11. )

Annyi közünk volt, hogy a Habsburg birodalom egy tartomány voltunk, Mária Terézia pedig az uralkodónk volt. Részletesen :

A megszavazott törvények közt a nemzet egyik legfőbb érdekét fejezi ki a 7-ik, melyben a királynő megigéri, hogy ezentúl, a mennyire többi tartományainak kormánya engedi, az országban fog lakni és mindent megtesz a haza régi virágzásának helyreállítására. A legfőbb rendi kiváltságokat szentesíti a 8-ik, mely alaptörvénnyé teszi a nemesség adómentességét és elvül elfogadja, hogy a teher nem a telken nyugszik, hanem a személyen. Alkotmányos biztosítást nyújt, hogy a törvény szerint a nádori hivatal egy évnél tovább nem maradhat üresedésben. Minthogy most már Magyarország az első a királynő országai közül, az uralkodó államministeriumába ezentúl magyarokat is befogad, a hazát illető ügyekben pedig csak hazafiaknak fog élni tanácsával. A királyi kamara csak a királytól függ, s ez alá rendeltetik a só- és bányaügy is. Egyházi javadalmakra is csak hazafiakat fog kinevezni a felség, kik székhelyükön laknak és magyarul tudnak (15–16). A jezsuita-rend tartományát is el akarják választani az osztráktól. Az ország területi épségének helyreállítását illetőleg nem teljesült a legfőbb vágy: az unio Erdélylyel. Csak a «részeknek», Kraszna-, Közép-Szolnok- és Zaránd-megyéknek, továbbá Kővár vidékének egyesítése mondatott ki, ép úgy a katonai igazgatás alatt álló déli megyéknek, a Bánságnak, Szerémségnek és Alsó-Tótországnak az országhoz csatolása. A királynő megigéri, az anyagi érdekek előmozdítására, a szabad marhakivitelt Ausztriába.

Végre a legfontosabb ügyben, a felkelés körül, következőleg intézkedik a diéta: «Miután a királyi felség a bajor választó törekvései és jogtalan igényei ellen, ki Felső-Ausztriát franczia segítséggel megtámadta és Bécset is fenyegeti, míg ő felsége serege Poroszország ellen Sziléziában van elfoglalva, a magyarok ősi vitézségéhez fordult és azok védelmébe méltóztatott ajánlani szentelt személyét és fenséges gyermekeit, a karok és rendek az 1723 1. és 2. czikkek értelmében egyhangulag, életöket és véröket ajánlják fel és a bajor választó ellen, és ez egy alkalomra általános felkelést rendeltek el. Kiállítanak 21,622 gyalogot porták szerint az egyes megyékből. Azonkívül fegyvert fog minden nemes. A birtokosok minden nádori porta után állítanak egy-egy lovast. A szabad királyi városok pedig minden porta után 100 rénes frtot adnak a hadi költségre. A csapatok a megyei zászlók alatt harczolnak és egy-egy vezér áll az ország egyes kerületei élén (63. t.-cz.).»

[link]