A gyerek házijára a megoldás?

amúgy bocs, de ha ennyire kellett neked babázni, hogy képtelen voltál hallgatni a józan emberekre, akik minden bizonnyal időben szóltak, hogy ötvenévesen már nem nagyon kéne baszakodni a humánbiológiával és valahogy csakazértis kisajtolni egy gyereket a petricsészékből, akkor az a minimum, amit megteszel ezért a nagyon kellő gyerekért, hogy összekapod magad és megpróbálsz még húsz évig nem demens néni módjára viselkedni...

ugye vágod, hogy ez a ne értek hozzá, nyugger vagyok hozzáállás kb harminc éve volt utoljára hihető? a nagyim nyolcvan és mielőtt nyugdíjba ment, már dolgozott számítógépeken, pedig még csak fejes sem volt, csak egy egyszerű titkárnő, az apám hatvanhat, és programozó... ha hatvan vagy, az elmúlt legalább húsz évet, a legaktívabb dolgozói korszakod, úgy töltötted, hogy már tutira a csapból is az internet és a számítógép folyt.

Kedves Szirty! Jól sejtem, nem tanár vagy? Iskolás korú gyermeked se nincsen, akinek segíteni kell?

Ahogy említém, ez itt lecke. Feladat: Hozd létre a következő könyvtárszerkezetet.

> Nebuló bekapcsolja a gépet, rámegy a C: meghajtóra, intézőben jobb egérgomb (ahogy a #10. írta), új mappa, elnevezi... mondjuk Julcsika. Megnyitja "Julcsikát", ismétli a folyamatot, azaz jobb egérgomb, új mappa, "nyár", megnyitja... "élmények". Vissza "Julcsikába", létrehozza a többi évszakot (mindeniket Julcsikából), ahol almappa van, ott megnyitja a mappát, és az előzőekhez hasonlóan létrehozza azokat is.

Utána én wordöt nyitnék, mert abban szoktam dolgozni, de nálam hozzáértőbbek biztosan tudják, melyik az az alkalmazás (notepad?), amelyik egyből txt fájlt csinál. Ír bele valamit vagy sem, de bezárásnál az "élmények" mappát és oda menti szünet néven (ha tényleg wordben dolgozott: mentés másként, kikeresi a txt-t és csak utána ment).

Kész a könyvtárszerkezet, jöhetnek a megválaszolandó kérdések, amelyeket a létrehozott könyvtárszerkezet alapján egyértelműen, pontosan (egzaktul:) meg lehet válaszolni.

Minden más csak szőrszálhasogatás. A feladat egyszerű és világos. Létre kell tudni hozni egy bizonyos fajta könyvtárszerkezetet, és amikor kész van, le kell tudni róla olvasni bizonyos adatokat. Ennyi.

- ha ezt a szerkezetet létrehoztad, akkor ez a szerkezet az eredmény, a kutya se kíváncsi a saját gépedre, az magánügy

- igen, elfogadnám a 92 byte-ot, akár annyi, akár nem, hiszen...

1/ milyen alapon kérdőjelezném meg? (hacsak nem hozatom be pendrive-on, és ellenőrzöm az órán)

2/ arra való az óra, a későbbi számonkérés, hogy ott is hozzon létre a gyerek könyvtárszerkezetet, válaszoljon adott kérdésekre, és egyből kiderül, hogy jól csinálja-e, érti-e vagy sem

-"hány darab mappa csak" - igen, kimaradt az ige, szomorú, hogy senkinek sem tűnt fel nyomdába adás előtt, de ettől a kérdés még érthető

"Persze hogy nem írja ki, mert a mappának nincs mérte. A benne lévő file-oknak van." - Ja, és az nem méret, ugye? Tehát, ha jobb egérgombbal rákattintok a mappára, rá a tulajdonságokra, és a mappában lévő fájlok mérete mondjuk 36,7MB, akkor az ugye nem is a mappáé...

(és tanár vagyok ugyan, de nem informatika, hanem nyelv - sokat használom a gépet, tehát ilyen egyszerű dolog, mint a könyvtárszerkezet létrehozása, még nekem, vénasszonynak is megy:)

"Minden más csak szőrszálhasogatás."

Értem én hogy mit szeretett volna a feladat alkotója a feladattal.

Azt nem értem hogy miért nem fogalmazta meg a feladatot egyértelműen és pontosan. Én erről beszélek, nem arról hogy mi a feladat.

"A feladat egyszerű és világos."

A feladat leírása mérhetetlenül felületes, pontatlan és zavaros.

"igen, elfogadnám a 92 byte-ot, akár annyi, akár nem, hiszen milyen alapon kérdőjelezném meg?"

Semmilyen alapon nem kell a gyereket megkérdőjelezni. A feladat kiíróját kell megkérdőjelezni.

Ha tök mindegy mit válaszol akkor fölösleges a kérdés a feladatban.

" és a mappában lévő fájlok mérete mondjuk 36,7MB, akkor az ugye nem is a mappáé..."

Az a file-ok összmérete. Magad is leírtad: "a mappában lévő fájlok mérete"