Ez az egyszerű egyenlet hogy jön ki?

Könnyebben tudod értelmezni úgy, ha átrendezed, ebben az esetben az jön ki, hogy E*T=1.

Ez azt jelenti, amit a fenti idézet is sugall. Ahhoz, hogy az egyenlet jobb oldalán mindig 1 maradjon, akkor ha bármelyik tényezőt növelem, a másikat csökkentenem kell.

Pl. Ha az E = 2, akkor T=0,5, vagy ha T=4, akkor E=0,25. Tehát, ahogy az idézet is mondja: minél nagyobb az egyik, annál kisebb a másik.

Ez nem bizonyítéka a fenti idézetnek, csupán egyfajta “jópofa” megjelenítése.

„Minél nagyobb a tudás, annál kisebb az egó. Minél nagyobb az ego, annál kisebb a tudás.” "Ez az egyszerű egyenlet hogy jön ki?"

Röviden:

Sehogy. Ez a képlet úgy, ahogy van, alaptalan marhaság.

Hosszabban:

1. Sem a tudásnak, sem az egonak nincs mértékegysége. Ezért nem szerepelhetnek képletben.

2. Egyiknek sincs elfogadott, mennyiséget kiadó mérési módszere.

3. Eltekintve az előbbiektől, a képlet azt állítja, hogy a két mennyiség szorzata minden embernél ugyanannyi. De miért pont a szorzata? Miért nem az összege? Vagy egy bonyolultabb összefüggés? A szorzat állandóságát nem lehet a kisebb-nagyobb állításból levezetni.

"Ez metafóra. Hallottál már erről a szóról?"

Hallottam. Sőt még azt is tudom, hogy hogyan kell helyesen írni: metafora.

Az egyenletet kérdezted. Egy matematikai jeleket használó egyenlet nem költői eszköz. Az vagy igaz, vagy nem. És ez az egyenlet egy marhaság. Kitaláció. Mindenféle valós tartalom nélkül. Leírtam, hogy miért.

"fordított arányosság"

Fordított, az igaz.

De arányosságról szó sincs. Az ego és az 1/tudás nem arányosan változik az egyes embereknél.