Biosz házi! Adj evolúciós magyarázatot a három nagyrassz jellemzőinek kialakulására környezet tulajdonságaihoz történő alkalmazkodásuk alapján! Europid, Negrid, Mongolid Ehhez a feladathoz kérhetnék segítséget?

Természetesen, az evolúcióelmélet értelmezése alapján az emberi faj belső változatosságának kialakulását a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás és a genetikai változatosság kombinációja határozza meg. Az Europid, Negrid és Mongolid nagyrasszokat különböző környezeti tényezők és éghajlati viszonyok formálták.

Europid nagyrassz:

Az Europid nagyrassz tagjai elsősorban az európai, kaukázusi és indiai populációkat foglalják magukba. Az Europidok elsősorban hidegebb éghajlati viszonyok között éltek, mint az afrikai vagy az ázsiai populációk. A hideg éghajlatban való túlélés érdekében fejlődött ki náluk a világos bőrszín, ami lehetővé tette, hogy a bőr nagyobb mennyiségű D-vitamint termeljen a napfény hatására. Ezáltal a Europidok könnyebben tudtak alkalmazkodni a kevésbé napos éghajlathoz, ahol kevesebb napfény állt rendelkezésre.

Negrid nagyrassz:

A Negrid nagyrassz a leginkább az afrikai kontinensen elterjedt. Az afrikai populációk többsége trópusi és szubtrópusi éghajlaton él. A sötét bőrszín a melanin nevű pigment miatt alakult ki, ami segített a bőrt a túlzott napfény UV-sugárzásával szemben védeni. Ezen kívül, a sötét bőrszín segített megvédeni őket a bőrrák ellen, ami a túlzott napfény hatására kialakulhat.

Mongolid nagyrassz:

A Mongolid nagyrassz tagjai Ázsiában, Észak-Amerikában és az északkeleti részen élnek. Az ázsiai populációk évezredekig hideg éghajlati viszonyok között éltek. A sápadt bőrszín és az egyéb fizikai jellemzők (pl. mandula alakú szemek) az északi területeken történő életre való alkalmazkodásnak köszönhetők. Az alacsony UV-sugárzású éghajlatban a világosabb bőrszín lehetővé tette, hogy több D-vitamint termeljenek a napfény hatására. Emellett az epicanthal redők (a szemek belső sarkát lefedő redők) segítettek védeni a szemet a hideg széltől és a hóviharoktól.

Ezek a fizikai jellemzők az emberiség hosszú története során alakultak ki az éghajlati és környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás eredményeként. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a kategorizációk nem mereven elkülönülő csoportokat jelentenek, hanem a genetikai változatosság fokozatos átmenetét mutatják az emberi populációk között. Az emberi faj különböző részei közötti genetikai változatosság sokkal összetettebb, mint egy egyszerűen kategorizált rendszer mutatja.

#1: "Ezáltal a Europidok könnyebben tudtak alkalmazkodni a kevésbé napos éghajlathoz, ahol kevesebb napfény állt rendelkezésre."

Azért ez aligha allítható Eurázsia több középső és leginkább déli részére. Valóban befolyásolja az éves napsütéses órák száma is a bőrszínt, de valami más is, talán jobban is...

[link]

Indiában a déli bőrszín valóban sötétebb, de azért jellemzően nem drámai léptékben.

Igen, erre szokták fogni a bőr kifehéredésének okát: "A D-vitamin-hiány lényegesen gyakoribb az afroamerikai között, mint a fehér bőrű lakosságban. A fekete bőrben lévő melanin gátolja a D-vitamin keletkezését, mivel természetes árnyékoló anyagként működik. Becslések szerint a fekete bőrű amerikaiak 80 százalékának van D-vitamin-hiánya."

[link]

Csakhogy - a linkelt cikk szerint is - az afroamerikaiakat korántsem érinti olyan mértékben hátrányosan a D-vitamin hiány (erősebb napsütéses helyen értelemszerűen nincs D-vitamin hiányuk), hogy ez komolyabb mértékben egy gyors evolúciós folyamatot kikényszeríthetne, márpedig pl. EU-ban a bőrkifehéredés nagyon gyorsan játszódott le, ami azt feltételezi, hogy a szelekciós tényező igen erős volt.

[link]

A tanulmány megemlíti többek között az SLC45A2 gént is, ami egyéb más gének mellett jellemzően befolyásolja a bőrszín kivilágosodását, ám ez a gén csak olyan 5800-6000 éve terjedt el méghozzá robbanásszerűen. A folyamat Északról indult ki, ahol viszont tényleg fontos volt a gyenge napsütés miatt a hatékonyabb D-vitamin szintézis. Átlagban egy adott populációban a nők bőre kevésbé pigmentált, világosabb színű, mint a férfiaké (ez még Afrikában is igaz). A terhesség és szoptatás idején előnyösebb a világosabb bőrszín, ami ugye hatékonyabb D-vitamin szintéziséhez vezet, és ami a kalciumszintet növeli a szervezetben, és ez a terhesség idején fontos. Egész Eurázsiát jellemezte az a probléma, hogy amikor ott is áttértek a mezőgazdaságból eredő táplálkozásra, akkor elvesztették a vadászó-gyűjtögető étrendből származó gazdag D-vitamin forrást, valamint a magasabb szélességi fokokon az étrend nem biztosíthatta a megfelelő folsav mennyiséget is.

Mindez tehát azért számottevő szelekciós tényező lehetett, és Északon ez erős is volt, de Eurázsia középső és déli részeire már nem annyira lehetett jellemző, hiszen az afroamerikai lakosság szintén majdnem gond nélkül szaporodóképes Amcsiban is, de pl. Angliában is. Északon persze már mostanában is élnek sötét bőrű emberek, de ne feledjük, oda jellemzően akkor költöztek, amikor az étrend ez ügyben már nem jelenthetett gondot.

Nézzük most a szexuális szelekció erejét egyes kultúrkörökre vetítve.

[link]

Ahogy már régen Japánban is mondták, a fehér bőrű nő még akkor is szép, ha amúgy a vonásai nem teszik klasszikus szépséggé. Itt olvasható, hogy a bőrfehérítő krémek ma is hatalmas divatnak örvendenek, gyakorlatilag sokkal jobban, mint most nyugaton (pl. Indiában is), ráadásul sok fehérítőszer utólag - manapság is - konkrétan károsnak bizonyul. Az egész EU középkori időszakon belül (de előtte is már mindig) a női fehér bőr egyúttal a társadalmi rang fontos visszajelzője is, hiszen az úri nő/férfi nem a földeken dolgozott a perzselő a napsütésben. A középkorban a nők simán fehérítő mérgeket kentek a bőrükre különösebb kontroll nélkül, kockáztatva az egészségük épségét, de ezt tették a férfiak is (vagyis mesterségesen ők is fehérítették magukat), hogy a magasabb rangjukat ezzel reklámozzák.

Egyszerűen az történhetett, hogy az északi népek világosabb bőre megtetszett nem csak a nőknek, de a férfiaknak is, és elkezdődött a nemi szelekció felerősödése, és igen nagy léptékben. A világosabb bőrszínre gyakorlatilag mindenhol igény mutatkozott, csak éppen az "alsó" határ megszabása volt más és más Eurázsiában, de a tendencia létezett (persze ilyen-olyan hullámvölgyek megszakították a folyamatot, ill. néhol akár a sötétebb bőrszín divatja is felütötte a fejét, mint pl. Japánban is legutóbb a ganguro stílusirányzat, ami azonban mára eléggé megfakult..., másrészt nyugaton most inkább az igényesen lebarnult-, de nem napszítta, kicserzett bőr a vonzó). A nők szépség ügyben egymás között is versengenek, ami áttételesen hatással van a férfiízlésre is.

Az utóbb linkelt cikk is írja, hogy nem találnak nyomot a nemi szelekció hatására, de az az igazság, hogy nem is igen keresték, mert eddig belenyugodtak a D-vitamin hiánypótlás és egyebek okozta természetes kifehéredésbe, és valszeg a többség a nemi szelekcióra mint inkább kerülendő romantikus elemre tekintett, annak ellenére, hogy annak idején maga Darwin is azon a véleményen volt, hogy a bőrszín változásait a szexuális szelekció is meghatározóan befolyásolhatta, de erre később rálegyintettek, ám mostanság el kell fogadni, hogy nem elégségesek a természetes okok, és vissza kell térni a romantikához is. :)

Vagyis a természetes és szexuális szelekció kombójáról van szó a bőr világosodása terén:

[link]

[link]

[link]

Mindenesetre ezt is érdemes átböngészni bőrszín kialakulás ügyben:

[link]