A köetetkető mű,miért számít versnek?
Matt(Imre Ábris)
Sakktáblás falu a miénk, mondja anyám.
Nem rossz gyerek, habár azt se tudná milyen színű az anyja szeme, ha nem vertem volna a fejébe hét évesen.
Fehéren kel a nap és feketén megy le, ez az én rendem. Milyen színű a ház teteje, kérdezi Ági néni. Firkás rajzot kap pedagógus napon.
Hazaviszem, az utat nézi, lépdel a pocsolyák közt.
Mindenről ugyanaz a kérdés, nem tudom. Apámat összeszedjük a Bástyából. A pultnál megérintem a hátát. Összerezzen. A huszár végül kardélre hányja. Lesöpri a leütött bábukat az asztalról. Kutyák harapnak saját farkukba az utcán. Sétálunk, nevetnek. Nem értem őket. Fehér arc és fekete kéz. Ütik a királynőt. Bújik a bokorba,
csak az arcomat ne lássa.
Ahogy haladunk hazafelé innen. a dombtetőről látni az utak hálózatát. Lelépni a tábláról. Elénk tárul a falu testének erezete. Összezárja a dobozt
vers (főnév I.)
Irodalom: Szépen hangzó írás, amely fontos gondolatokat, érzéseket ad át és ébreszt a hallgatóban. Sorainak ritmusa és a sorvégek hangzása rendszerint hasonlít egymáshoz rím. Ez segít az olvasó figyelmének irányításában.
A verset elsősorban az különbözteti meg a prózától, hogy a sorai közt összefüggés van. Klasszikusan ezek nagyon szoros összefüggések, nagyon erős hangtani, zenei összefüggések, azonban a modern irodalomban ez a szoros kötelék már lehet lényegesen lazább is, mint ahogy az általad hozott példában is látszik. De figyeld meg, azért vannak észrevehető sorösszefüggések:
-Ahol nem mondatvég van a sorvégen, ott 1 kivétellel soráthajlás (enjambement) van,
- az írás tisztességesen gondolati egységekre tagolódik, minden "blokk" egy-egy gondolatot visz végig, és van egy szembetűnő, már-már ordító "blokk", egy különálló mondattöredék: "csak az arcomat ne lássa".
- nagyon szépen kirajzolódik az, hogy ez prózavers, mert a bevezetés-tárgyalás-befejezés felosztás teljesen illik rá: első két blokk: bevezető, 3-6. blokk: tárgyalás, utolsó blokk: befejezés.
- ami a lírára nagyon jellemző: nem történik semmi. Még azok a versek is, amikben úgy érezzük, történik valami, ha jobban megnézzük, nem történik semmi, hanem a költő nyelvi eszközökkel éri el azt, hogy az olvasó mozgalmasnak érezze a művet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!