Mitől lesz egy függvény SZIGORÚAN monoton növekvő/csökkenő?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
A következő érték biztosan (=szigorúan) nagyobb (=nagyobb).
A következő = kijelölt haladási irány ÉS legkisebb lépéslehetőség
Kétféle:
1. (diszkrét) csak egész számokon van értelmezve így a legkisebb lépés 1.
2. (folytonos) mikor minden valós számon értelmezve van, ilyenkor egy vonal a függvény, mely vonal felfelé görbül.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Ha szigorúan monoton akkor vagy vízszintes vagy függőleges a függvény.
Ha csökkenő akkor lefelé halad a vonal a függvényen.
Ha növekvő akkor pedig felfelé.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Mikor nevezünk egy függvény SZIGORÚAN monoton növekvőnek?
Ha nagyobb változóhoz (pl.x) nagyobb függvényérték (f(x)) tartozik.
Ha az egyenlőség is megengedett, akkor csak monoton növekvő. Nem szigorúan.
Csökkenő: nagyobb x-hez kisebb f(x).
Vagy szemléletesen: Ha elindulsz a görbén a nagyobb x-ek irányába, akkor mindig emelkedőn kell menned. (Csökkenő->lejtőn.)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Egyszerűség kedvéért példának vegyünk egy diszkrét függvényt, tehát ami egész helyeken vesz fel értékeket. Ebből érteni fogod a folytonos függvény esetén is az elvet:
Sorolom hogy x=0,1.. helyeken milyen értékeket vesz fel a köv. két függvény:
1,2,3,4,5,6,7,8,11 <- ez egy szigorúan monoton növekvő függvény.
1,1,2,2,2,3,4,7,81,100 <- ez egy monoton növekvő függvény.
A különbség a kettő között látványos, az x tengelyen haladva az egyik esetben egyre nagyobb értékek vannak (szigorúan monoton), másik esetben viszont nagyobb egyenlő értékek.
Tehát a megértéséhez vedd úgy, hogy azért szerepel a "szigorúan" szó, mert az egyenlőség nincs megengedve.
Vagy ahogy mások is írták ez az egyenlőség, könnyű megfontolni, hogy a függvényen vízszintes szakaszokat (konstans szakaszokat) jelent, ez monotonitás esetén megengedett, szigorú monotonitás esetén nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!