Mi a különbség az eukarióta és az alacsonyabb rendű eukarióta között?

Alacsonyabb rendű eukarióta?

Én alapból elítélem az ilyen megkülönböztetést, hogy vmi alacsonyabb vagy magasabbrendű, nade ez most mindegy.

Eukarióta minden élőlény, aminek van sejtmagja. Prokarióták sejtmag (nem DNS!) mentesek, ezek a bacik.

Tehát az alacsonyabb rendű eukarióták azért különböznek a többi eukariótától, mert alacsonyabb rendűek.

Gondolom egyébként egysejtű <-->többsejtű szervezetről van szó...

Nem azt akartad kérdezni, hogy mi a különbség a prokarióta és az eukarióta sejtek között?

Ha csak egysejtűeket nézünk, akkor az eukarióta sejt nagyobb, több benne a sejtszervecske, van benne sejtmag, és van benne endoplazmatikus retikulum is.

Az a sejtésem, hogy a kérdés az archezoon nevű lényekről szól. Ezeket valóban eukariótáknak számítják, és valóban az a feltételezés, hogy a legősibb eukariótákkal állnak rokonságban (Szathmáry & Maynard Smith 2000: 73, 86).

[link]

Az eukarióta sejt kialakulása több lépésben zajlott végbe, és töb ismérve is van:

merev sejtfal elvesztése (a baktériumok többségének még merev sejtfaluk van!)

* A sejthártya így alkalmassá válik arra, hogy ,,közvetlenül'' kebelezzen be tápanyagot a környezetéből (a baktériumok táplálkozása jóval nehézkesebb: emésztőnedveket kell kibocsátaniuk, az ,,emésztés'' kívül zajlik, és a baktérium csak így közvetve tudja magához venni a tápanyagokat)

* A sejtfal elvesztésének pótlása gyanánt, belső sejtváz megjelenése

* sejtszervecskék megjelenése, (mitokondriumok, színtestek). Ma már, úgy tudom, bizonyítottnak tekinthető, hogy a sejtszervecskék közül legalábbis a mitokondriumok valójában eredetileg maguk is önálló lények voltak, akiket a ,,gazdasejt'' valamikor az evolúció során úgy kebelezett be, hogy ez a fajta szimbiózis tartóssá örökletessé vált

* A reprodukció mechanizmusa is megváltozott, így az eukarióta sejtek nagyobb genetikai információt képesek tárolni genetikai anyagukban, megnyílt a lehetőség bonyolultabb lények kifejlődése felé

* soksejtű lények felé is

A felsorolás nem akar sorrendet sugallni, hogy ezek a vonások tényleg ilyen sorrendben jelentek volna meg. Nagyjából csak az első kettő az, amelynél a sorrendet ki akartam emelni, egy feltételezés szerint tényleg épp ez a kettő volt a kezdeti lépés volt.

Nem állítom azt sem, hogy mindezek a vonások az összes eukariótára igazak lennének. Épp most jön a lényeg, a válasz:

Az a sejtés, hogy a sejtszervecskék megjelenése, a belső szimbiózis csak valamiféle másodlagos dolog lehetett. Eredetileg inkább csak olyan lépések mentek végbe, mint

1) a merev sejtfal elvesztése,

2) és a lehetőség megnyílása arra, hogy a merev sejtfaltól immár nem akadályoztatva, a sejt közvetlenül a sejthártyán át, annak begyűrődésével, ún. fagocitózissal vegye magához táplálékát, ne szoruljon rá a baktériumok nehézkes és gazdaságtalan, pazarló táplálkozási módjára, a külső működésű emésztőenzimeivel kibocsátására.

[link]

Az archezoonok valóban ilyen ,,köztes'' eukarióták: merev sejtfaluk nincs, fagocitózissal táplálkoznak, de belső sejtszervecskéik ,,még'' nincsenek. A feltételezés az, hogy ők valóban azok az eukarióták, melyek a legősibb, a még csak első két lépésen túljutott eukariótákkal állnak rokonságban.

Forrás

Szathmáry Eörs & John Maynars Smith (2000): ,,A földi élet regénye''. Tudomány -- Egyetem. Budapest: Vince Kiadó.

Sejtmag fogalmát kihagytam, pedig épp ezt szokták legjobban kiemelni mint különbséget az eukarióta sejteknek a prokarióta sejtektől.

No hát az archezoonoknak van sejtmagvuk ,,már''. És pálcika alakú kromoszómáik vannak, ez is eukarióta vonás.

A kromoszómákkal kapcsolatos öröklődési mechanizmus megváltozása azért érdekes, mert éppen a ,,korszerűbb'' reprodukciós mechanizmus tette lehetővé, hogy a sejt több információt kódolhasson az örökítőanyagban. A baktériumok örökítőanyagában kódolható genetikai információ mennyisége korlátozott.

Még valami: az archezoonok közt ,,még'' nincs soksejtűség.

Igazából a könyv maga is megemlíti, hogy itt feltételezésekről van szó, amelyek mellett ugyan jó érvek vannak, de vannak versengő, alternatív feltételezések is. Az eukarióták pontos megjelenése, a lépések rendszerként való egymásra épülése még vita tárgya.

Az a hipotézis, amit fenn ismertettem, az a ,,phagotrophic'' hipotézis az eukarióták eredetéről, ez az, ami az ,,archezoon-ok'' (gyakoribb, többes számú alakban: archezoa) kapcsán azt mondja, hogy ők igen ősi eukarióták, abból a szakaszból, amikor a sejtfal elvesztése ,,már'' megtörtént, de a sejtszervecskékkel való belső szimbiózis ,,még '' nem.

A fenti időrendiségek, és az archezoon-ok ősi voltát egyéb érvek alapján sok új hipotézis tagadja.

A vitáról egy történeti, összefoglaló cikk itt olvasható. A cikk egyébként egyébként a ,,phagotropic'' hipotézissel szemben foglal állást:

[link]

A cikk 1. ábráján (Figure 1) szépen látszik a hipotézis logikája.

Maga Cavalier-Smith, aki az archezoonok ősi mivolta mellett érvelt annak idején, itt ír a témáról egy újabb cikkében:

[link]

Egy 2006-os cikk a kérdéskörről:

[link]

A cikkek közül leginkább az első az, ami jól közérthető. Mindenesetre olyan szavakra érdemes rákeresni, mint ,,phagotrophic'', ,,origin / evolution of eukaryotes'', ,,archezoa / archezoon''.