Kiselőadás informatikából? (többi lent)

Mutatsd be a fejlődését, fajtáit és ennek jellemzőit. Esetleg a végére, hogy te mit gondolsz, milyen gyakran használod.

Ha prezentációt is kell készítened rakj be sok képet és kevesebb szöveget (inkább csak vázlat legyen. És a legjobb ha nem olvasod a szöveget, mert az olyan unalmas, az osztály fele úgysem figyel, így a többi sem fog.

Nyomtatók:

A nyomtató – a monitor mellett – a számítógépek másodrendű kiviteli eszköze. Általa tudjuk

kézzel foghatóvá, hordozhatóvá, gépfüggetlenné tenni dokumentumainkat, egyéb adatainkat.

A nyomtatóhoz egy adatkábellel csatlakozik a számítógép USB portjára (régen a párhuzamos

portra), amely nem kizárólag a nyomtató felé továbbítja a papíron megjelenítendő

információkat, hanem a nyomtató állapotáról (festéktartályok szintje, kifogyott, elakadt

papír) is küld adatokat a számítógép felé. Egy másik kábel a nyomtató áramellátását

biztosítja.

a) Mátrixnyomtató

A mátrixnyomtató a nyomtatók egyik legrégebbi típusa. Működése a klasszikus,

tintaszalagos írógéphez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a mátrixnyomtató a

karakterek képét az írófejében elhelyezkedő tűk (9, 18 vagy 24 darab) segítségével

pontokból alakítja ki. A tűk mágneses tér hatására mozdulnak ki, és rugóerő húzza vissza a

helyükre. A kilökött tű a papír előtt kifeszített festékszalagra ütve hozza létre a papíron a

karakter vagy ábra egy-egy pontját. Előnye az alacsony üzemeltetési költség, továbbá, hogy

indigós papírra egyetlen nyomtatási menetben több példányban is nyomtathatunk, így például

a számlanyomtatás terén nehezen nélkülözhető. Hátránya a zajos űködés, illetve, hogy jó

m

minőségű nyomtatásra alkalmatlan. Alkalmas írógéppapír és leporelló nyomtatására is.

Ez utóbbi hordozó lyuggatott szélekkel ellátott, perforációk mentén összefűzött

„papírfolyam”. Az oldalszélek lyuksoraiba illeszkedő papírtovábbító körmös kerekek

biztosítják, hogy a papírfolyam hossztengelye mindig pontosan függőleges legyen.

b) Tintasugaras nyomtató

Alacsony árának és jó min

őségének köszönhet en ez a típus a legelterjedtebb az otthoni

ő

felhasználók körében. A tintasugaras nyomtatók mai változatai már nyomtatvány szintű

írásképet adnak, egyes színes típusok pedig speciális papíron fotó-realisztikus őség el

min

őállítására is képesek.

Nyomtatáskor a nyomtatófej – mely a tintatartályt és a cseppek kilövéséhez szükséges

fúvókákat is tartalmazza – keresztirányban, sorról sorra mozog a papír előtt. Eközben a

kisméretű fúvókák a festékpatronból mikroszkopikus méretű tintacseppeket lőnek a papírra.

A festékcseppek kijuttatása alapvetően kétféle elven történik, melyekben közös, hogy

a fúvóka mögötti tintatérben légbuborék keletkezik. Ezt vagy termoelemek idézik elő a

tinta felhevítésével, vagy áramjárta rezgőkristályok által keltett nyomáshullámok. Egy-

egy karaktert sokkal több pontból alakítanak ki, mint a mátrixnyomtatók, és csendesek. A

nyomtatványok előállításának költsége viszont magas.

c) Lézernyomtató

A lézernyomtató működési elve a fénymásolókhoz hasonlítható. Egy speciális henger

elektrosztatikus töltést kap, melyre lézersugár rajzolja fel a nyomtatandó oldal negatívját.

A lézerpásztázott helyeken a henger töltöttsége megszűnik. Amikor érintkezésbe kerül a

festékport tartalmazó rekesszel, a festék feltapad a hengerre. A hengerről gördítéssel kerül át a

kép a papírra, majd a nyomtató magas hőmérsékletű beégető művében rögzül a nyomat.

A lézernyomtatót leginkább irodákban használják, mivel gyorsan, jó minőségben képes

nyomtatni. Egyes típusai tömeges nyomtatásra is kiválóan alkalmasak. Léteznek színes

lézernyomtatók is, amelyeknél a színes kép cián, bíbor, sárga és fekete színekből áll össze.

Ezek a színek képezik az alapját a nyomdákban is használt CMYK színkeverési módnak.