Evolúciós jelentőség/"újítások" a következő csoportoknál/törzseknél?

szivacsok

- többsejtűség, közöttük munkamegosztás

laposférgek

- helyváltoztató képesség, megjelenik az ekto és endodermalis sejtréteg (mesodermarol meg nem igen beszélhetünk), fényerzékelő szemfoltok

gyűrűsférgek

- zárt keringési rendszer, szájnyílás és végbélnyílás

rovarok

Külső váz, fejlett szájszerv, érzékszervek, összetett szem

csigák

Dúcidegrendszer, meszes ház (zsigerzacskó védelme)

csontos halak

Belső váz, így könnyebb mozgás, szintén zárt keringés, kétéltűek

Két élettérben is képesek helytállni

hüllők

Szaporodásuk elszakadt a víztől, és innentől kezdve belső megtermékenyítésről beszélünk, elszarusodó bőr (védelem)

madarak

Toll (hőszigetelés), tojás meszes héja (embrió védelme), légzsákos tüdő (mindig O2-ben dús vér)

emlősök

Nem keveredik a vénás és artériás vér a szívben

Méhben fejlődnek az utódok, fejlett utódgondozás

Az első válaszoló valóban alapos választ adott, de pár dolgot hadd pontosítsak vagy egészítsek ki:

Laposférgek:

- Itt már van mesoderma.

(A helyváltoztaót mozgás valójában nem itt jelenik meg, hanem már a csalánoóknál (akik nem szerepelnek a követelményekben). Persze a felsorolt csoportok közül valóban mondhatjuk, hogy itt jelenik meg először, de akkor legalább ilyen fontos a szövetek megjelenését kiemelni. (Amúgy sok helyen logikailag nehéz megállapítani, hogy mi az újítás. Például a gyűrűsférgek és a gerincesek zárt keringése, vagy a fejlábúak és a gerincesek hólyagszeme egymással párhuzamosan fejlődött ki. De ez már a követelményrendszer logikátlansága.)

Csigák

- A dúcidegrendszer biztos nem náluk jelent meg először, már a gyűrűsférgeknek is olyan van. Sőt, már a lapsoférkenél is van agydúc, igaz ott még hálózatos jellege is van részben az idegrendszernek.

Kétéltűek:

- tüdő (bár valójában néhány halnál is van)

- végtagok

- két vérkör

Hüllők:

- tojás (szintén szaporodás víztől való elszakadása miatt)

Madarak:

- már náluk is elkülönül a két vérkör

Emlősök:

- Nem minden emlősre igaz, hogy a méhen belül fejlődik az utód, van néhány tojásrakó emlős is! (És a fejlett utódgondozás sem csak az emlősökre jellemző.)

- szőrszálak, verejtékmirigyek, tejmirigyek

- sejtmag nélküli vörösvértestek

- léghólyagok a tüdőben

5-ös köszi a javítást :)

az emlősöknél persze van két kivétel a hangyászsün, meg a kacsacsőrű emlős, de a madaraknál is kilóg a lóláb, ha a hoacin fiókákat vesszük.

Értelemszerűen nem lehet szigorúan kategorizálni az élőlényeket, próbáltam olyanokat írni, amik jellemzőek az adott osztályra ÉS újításnak is számítottak a megjelenésükkor.

nem csak az emlősöknek van fejlett utódgondozásuk (krokodil pl..), de ritka az az emlős, ami kipottyantja magából a kölykét és utána sose látja többet :D