Hogyan jellemezhető a feudalizmus előtti Európa gazdasága?

ősközösség, rabszolgatartó társadalom, feudalizmus, kapitalizmus

[link]

#2

A rabszolgatartás jobban határozta meg a Római birodalom gazdaságát mint gondolnád.

A gazdaság szerkezetét és működését alapvetően határozza meg a fejlettség. Mind technológiai mind elméleti szinten.

Európát az 5. századig az ókori rabszolgatartó Róma berendezkedése határozta meg, az ezen túl meglévő törzsek vándorlásuk, kóborlásuk során nyilván kerültek kapcsolatba másokkal, gazdaságuk azonban a szó eredeti értelmében nem volt. Voltak letelepedett, földművelő csoportjaik, voltak vadászó, rabló kóborló csoportjaik, kapcsolataik lazák és nem szervezettek voltak.

Utána néhány évszázad a népvándorlással telt zilált viszonyokkal. Még kisebb területeknek sem beszélhetünk "gazdaságáról", nemhogy Európának. Az egyes közösségek egyházközpontok köré tömörültek, az államiság még a 10. században sem volt jellemző. Nem csoda, ha feudális gazdaságok az első címszó az ókori társadalmak után.

Igaza van a kérdezőnek, már az ókorban is voltak komoly gazdasággal rendelkező birodalmak és nem igazán van ez teljes részletességgel kifejtve, csak annyira, mint halászó, vadászó kezdetleges társadalmak, pedig értelemszerűen már ezek is ennél sokkal bonyolultabbak voltak, hiszen készítettek kézműves termékeket is, kereskedtek és még a félig, vagy teljesen nomád népek is végeztek földművelést, vagyis gazdálkodtak. Aztán a földművelő, vagy pásztorkodó népek vannak megemlítve, majd a kezdetleges birodalmak, ahol már sokkal differenciáltabb gazdasági összefüggések jelennek meg.

Az első, már modernnek tekinthető ókori gazdaságot a óperzsák hozták létre, olyan mezőgazdaságot, kereskedelmet, építészetet, jogrendszert, államigazgatást és mondhatjuk, hogy ipart teremtve, amiben tömegtermelés létezett, ha egyszerű technológiával is, ami sok későbbi civilizációnak példát adott, így a Római Birodalomnak is.

Annak már különféle gazdasági jellemzőit ismerjük, tudunk a válságokról, például Néro császár devalvációs pénzrontásáról, mert a római tűzvész után elképesztő összegeket költött az újjáépítésre és a gazdaság megroggyant az adók súlyától, vagy amikor monopóliumokat adott termelési, vagy kereskedelmi ágakban egyeseknek, hogy minél gyorsabban juthasson nagy összegekhez, de ezzel csak növelte a válságot, amit aztán még tetézett az árak hatóságilag történő megállapításával, nem is csoda, hogy fellázadtak az előkelő patrícius családok ellene, akiket szintén gátlástalanul megsarcolt, most attól függetlenül, hogy Róma érdekében vezette be a progresszív adózást, azzal senki nem törődött, így olyan fogalmak jelennek meg már a Római Birodalomban, amik sokáig elképzelhetetlenek lesznek majd a későbbiekben, vagy legalább is jellemzően a hozzánk évszázadokkal közelebbi korok gazdaságához köthetők.

Az olyan gigászi pénzügyi invesztációk, mint Seneca gazdasági kölcsönei már komoly bankpolitikát vetítenek elő, pedig akkor még bankok sem léteztek, továbbá a kisparaszti birtokokon termelő római gazdaságok még teljes egészében különböznek a később kialakuló óriási nagybirtokos világtól, ami a császárkor végére kialakult és lényegében gazdasági meghatározó erővé válva a Római Birodalom bukása okainak egyikévé vált, hiszen az akkori termelési viszonyok között képtelenné vált a birodalom ellátására a gazdaság és így a pénzügyi csőd egyik permanens forrása lett. A rabszolgatartás, mint az alapvető munkaerő forrása így alapvető gazdasági meghatározás is, ahogyan a jobbágyság a későbbiekben, nem csupán társadalmi rend alapjául értendő.

Lényegében a feudalizmus is egyfajta társadalmi berendezkedés elsősorban és ennek történetében is hatalmasak a gazdasági változások, bár kétségtelenül csupán a munkaerőt tekintve a rabszolgaság megjelenik a kapitalizmus korai korszakában, például az amerikai kontinensen, még ha nem is döntő jelleggel, hiszen akkor már nem csak ez adja a munkaerőt, így csak bizonyos helyeken jelenik meg a hatása, amely érezhetően visszahúzó a termelésben.

A gazdaság alakulása, vagy helyzete csak a teljesen modern társadalmakban alakult ki alapvető társadalmi meghatározó erővé, így attól függetlenül, hogy sok korábbi civilizáció éppen aktuális gazdasági helyzetéről vannak komoly ismereteink, amik esetenként nagy eltéréseket mutathatnak, ezt nem igazán hozzák összefüggésbe a társadalmi változásokkal, mert többnyire nem is okoztak ilyeneket, néhány esettől eltekintve, amit korszakváltásnak is nevezhetünk, ott azért többnyire megemlítik őket. Ha voltak is válságok, azok legfeljebb egy lázadásban törtek ki, de sem a rabszolga, sem a parasztháborúk nem okoztak változást a társadalmi berendezkedésben, mindaddig, amíg a polgárság ki nem alakult és a tömegek vezetőjévé nem vált.

Na persze a Római Birodalom az más, annak egyes korszakai meglehetősen ismertek és az adott kor éppen aktuális viszonyai jól is vannak dokumentálva, vagy tárgyalva, aminek utána lehet nézni, ha valaki érdeklődik, de az olyan népek, mint a kelták, csak részleteiben ismertek, valójában civilizációjuk, vagy a történelmük, gazdasági életük változásai csak minimális szinten feltártak.

Azért megkülönböztetném azt, hogy néhányan nem gondoltak bele a korai történelem gazdasági vonatkozásaiba attól, hogy a téma nincs kifejtve.

Ki van fejtve, csak utána kell járni. Meglehetős alapossággal. Lehet, hogy úgynevezett népszerűsítő irodalom nem tárgyalja az egyesek által várt részletességgel, de ez nem érvényes a szakirodalomra.