Az ezüst-nitrát-oldat reakciója híg sósavval miért nem jó válasz?

Az E esetben nem megy végbe sav-bázis reakció (legalábbis a Brönsted féle értelemben biztos nem), csak csapadékképződés.

Ag+(aq) + Cl-(aq) = AgCl(sz)

Az E) is jó válasz lenne elbaszták a feladatot, mert az ezüst oxidációfoka NEM változik a csapadékképződés során. DE betolja a BRÖNSTED kártyát, így a H+ átmenetnek mindenképp meg kell valósulnia:

CO3(2-) + 2 H+ ↔ H2O + CO2

Zsivány feladat, de megoldható.

Egy apró megjegyzés: szeretném felhívni a figyelmet, hogy vannak veszélyei a bruttó egyenlet felírásának, helyette az ionegyenletek egy pontosabb logika felépítésére adnak lehetőséget.

Ha az ezüst-nitrát és sósav reakciója legegyszerűbben így írható fel:

AgNO3 + HCl ---> HNO3 + AgCl

Ez a felírás azt a megtévesztő látszatot kelti, hogy protonvándorlás történt, és a nitrát ion visszaalakult salétromsavvá, ezért ez alapján az egyenlet alapján joggal gondolhatnánk, hogy ez Brönsted-féle sav-bázis reakció, hiszen a nitrátion felfogható bázisként Brönsted szerint, ami most protont vett fel. Azonban fontos felismerni, hogy a salétromsav is erős sav, tehát vízben gyakorlatilag teljesen disszociál H+ és NO3- ionokra, hasonlóképpen mint az ezüst-nitrát, ami vízben szintén ionjaira esik. Tehát ha felírjuk az előző egyenletet úgy, hogy az ionjaira széteső vegyületeket valóban ionjaik összegeként tüntetjük fel, ezt kapjuk:

Ag(+) + NO3(-) + H(+) + Cl(-) --> AgCl (csapadék, nincs oldatban tehát nem ionos) + H(+) + NO3(-)

Látható, hogy a proton és a nitrátion valójában nem vesz részt a reakcióban, hiszen le lehet velük egyszerűsíteni az ionegyenletet, és végeredményben nem sav-bázis, hanem csapadékképződési reakciót kapunk, ugyanazzal az egyenlettel, amit Sadam is felírt.

Mi a végkifejlet? Az, hogy a proton valójában nem adódott át a nitrátionnak, hiszen a kiindulási sósav is, és a termék salétromsav is disszociál, így a proton csak egy, a reakcióban nem résztvevő, oldatban szabadon úszkáló "megfigyelő" :D

A C) válasz azért helyes, mert ott a proton valóban kovalensen odakötődik a bázis szerepet játszó karbonátionhoz, tehát a protonleadás mellett egyértelmű a protonfelvétel folyamata is, ellentétben a nitrátionnal, ami valójában nem veszi fel a sósav által leadott protont. Az E) válaszból hiányzik a sav-bázis reakció viselkedésének fele: a protonfelvétel. Ez a veszélye a bruttó egyenletnek: attól hogy HNO3 szerepel benne, ez az egyenlet kémiailag, logikailag pontatlanná teszi a tárgyalást.

Nem értek egyet az E) válasz Brönsted-féle sav-bázis reakcióként való értelmezésével, kizárólag a C)-t tartom helyesnek.