Valaki segítene irodalomban?

Ti szerencsés füvek… kezdetű szonett. Tk 131.o.

Elemzést segítő kérdések

a) Gyűjtsd össze azokat a kifejezéseket, elemeket, amelyek a tájra, illetve amelyek a nőalakra vonatkoznak!

TÁJ:

NŐALAK:

b) Hogyan formálja a nőalak azt a tájat, amely megjelenik a versben?

c) Melyik sorban érzékeled a hangulati cezúrát?

d)Indokold válaszodat!

e) A fentiek alapján mit jelent(het) a „Nap tüzében” kifejezés?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

a) TÁJ NŐALAK

füve,kvirágok,part,fácskák, tapos,madonnám,,szavát,lábának

ágok,ibolyák,erdők,táj,erecske, nyoma,tükrözöd szép arcát, szép szemét fényétő

gyúlsz

b) a táj attól válik élővé, gyönyörűvé, csodálatossá, hogy a rajongással övezett nőfi zikai kapcsolatba kerül vele

c) két válasz hangozhat el:

– az utolsó tercina → ott jelenik meg először az E/1.

– az utolsó két sor → az érzelmi fordulat itt lesz igen erős, hiszen a lírai alany által értékkel felruházott tájra itt vetül irigység, ugyanis a táj fi zikai kapcsolatba kerülhet a hölggyel, míg a megszólaló nem

d) A nap itt a fentiek alapján nem feltétlenül az égitestet jelenti, hanem a szakralizálódó madonna metaforájaként is értelmezhető

Összefoglaló elemző rész

• Petrarca azonban gyakran feloldja a hagyományos szerkezetet: csak az utolsó strófa hoz új elemet, az első hárommal ellentétben álló gondolatot, érzelmi tartalmat.

• Természet és szerelem szétbonthatatlan egységben uralkodik Petrarca világában.

• A természet már csak ürügy Laura képének megsokszorozására: annyira az ő fénye süt a napban, annyira ő látható ki a lombok közül, s ő tűnik fel patak csillogásában.

• A költemény első három versszaka megszólítások sorozata.

• A lírai én sorra veszi a természetnek mindazt a jelenségét, mely valamiféle kapcsolatba kerülhetett a kedves, szeretett nővel.

• A vers világa Laura elképzelt sétáját követve egyre tágul.

• A megszólított természeti tárgyak kedveskedő, gyöngéd jelzőket kapnak.

• A természet azonban nem csupán önmagában és önmagáért szép: minden Laura különös, istennői szépségét tükrözi, az ő lényének sugárzása telíti

• A természet iránti vonzalom és a szerelmi szenvedély elválaszthatatlan összeforrottságban jelenik meg az első három versszakban.

• A negyedik strófa keserű felkiáltásában - "irigylem tőletek tekintetét is!" - váratlanul, az eddigiekkel ellentétes, negatív érzelem szólal meg.

• Az ellenszenvet is magába foglaló kínzó féltékenység, hiszen a természet és Laura között bizalmas, intim kapcsolat alakult ki, míg ilyenben a költőnek soha nem lehetett része.

• Az utolsó két sor csattanószerűen fogalmazza meg a fő gondolatot. Ez a két sor erélyes felszólítás, türelmetlen parancs az eddigi megszólítottakhoz.

• Ha kapcsolatba kerültek Laurával, érezhették, láthatták őt, akkor nem maradhatnak ridegen közömbösök, szenvedjenek, lángoljanak ugyanúgy, mint a gyötrődő s lánggal égő lírai hős.

• Ember és természet kapcsolata ebben a versben újszerűen többértelmű: a mű nagy részében uralkodó gyöngéd vonzalom és szeretet hirtelen féltékenységgé válik, majd az érző, átlelkesített természetet a költő a vele való teljes azonosulásra szólítja fel.

Pó, földi kérgem... Tk. 133.o.

a) Milyen tulajdonságokkal ruházza fel a megszólaló lírai alany a folyót?

b) Igazold állításaidat a vers szövegéből!

c) Min tud uralkodni a folyó?

d) Milyen mozgásirányokat fedezel fel a versben?

e) A fentiek alapján mit jelent a „repül révébe édes Otthonának” kifejezés?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

a) A folyó hatalmas, legyőzhetetlen:

b) vized hatalmas száguldó folyása,

erőd,

vitorlád forgat,egyéb folyók közt te királyi, büszke

c) kérgem, földi részem → tehát a testen

d) Kelet–Nyugat→ Ott éred a napot, melyre támad lent és fent vágya szárnya, repül

e) az otthon a Paradicsomot, a tökéletes megnyugvást, békét jelenti