Powerpoint előadást kell készíteni Orlando di Lasso-ról. Megcsinálná nekem valaki?

Hát, figyelj,ha elvileg nincs géped, akkor nem kérhetnek tőled ilyet,

Akkor csak csináld meg a kiselőadás-részét, tehát mondd el, amit tudni kell róla, és akkor nem lesz hozzá ppt, de kapsz egy hármast.

Máskor ezeket a határidős dolgokat nem szabad elfelejteni, hanem ott az iskolában is biztos van valami informatikaszakkör, annak keretében is megcsinálhattad volna, vagy akár ha holnap még az énekóra előtt kinyit a sulikönyvtár nálatok, hátha ott is van powerpoint, és össze tudsz dobni valamit. Szóval legközelebb időben kell kapcsolni. Van még akár városi könyvtár is, ha van ilyen nálatok, gép van, nemtom azonis, hogy van-e powerpoint, de a sulis informatikatermekbe biztos bebocsátást nyerhettél volna, ha elmondod, hogy mi a helyzet; valamint át lehet kéredzkedni haverhoz, vagy bemenni egy internetkávézóba, ha van a közeletekben. De egyébként ott szokott lenni mindenképpen ilyen óránkénti géphasználati díj, talán a városi könyvtárakban is lehet, hogy van ilyen. Na mindegy, szóval legközelebb korábban kell kapcsolni, könyved gondolom van róla, de ha telódon van ugyebár netezési lehetőség, akkor kijegyzeteled a telefonodból, ha még nem is gyűjtöttél róla anyagot, és akkor azt mondod el. Egyszer egyébként egyik pajtim próbált Word-ös házidogát készíteni telefonban, neki nem ment; asszem azt mondta, le kéne hozzá neki mégegy valamit tölteni, mert bele tudott lépni a programba , de írni nem tudott benne. De szal ha van telós neted, akkor abból írd ki neki az élete meg a munkássága fontosabb eseményeit, mint egy jegyzetet, és akkor legalább ne kapj egyest, hanem minimum egy kettest-hármast kapsz belőle. Ezeket kijegyzetelni az pillanatok alatt megvan. Meg 1-2 fontos dolgot még kölcsönözhetsz a tankönyvedből is, ha esetleg abban benne van ő, és nem csak említés szintjén. De egyébként ha csak említés szintjén szerepel benne, akkor az az egy mondat is fontos lehet, pl XY és ZS mellett ő a kor 3. legnagyobb /legismertebb zeneszerzője, vagy ilyesmi. Szóval ha nincs géped, de telód van, írd ki magadnak a fontos dolgokat, és akkor azt mondd el amit találtál, akkor felejtsd el a ppt-t, a dolgok kijegyzeteléséhez még éppen időben vagy, azokat nagyon gyorsan ki lehet írkálni a netről.

Szerintem ha elmondod a Wikipédiát, gyakorlatilag akkor már nyert ügyed van, mert végülis kiselőadást kell tartani, és ebben elég sok info van:

Orlande de Lassus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Orlande de Lassus

Orlande de Lassus.jpg

Életrajzi adatok

Született 1534

Mons

Elhunyt 1594. június 14. (59-60 évesen)

München

Családja

Gyermekei

Regina di Lasso

Ferdinando di Lasso

Rudolph di Lasso

Pályafutás

Műfajok

Motetta

Polifónia

reneszánsz zene

Díjak Order of the Golden Spur

IPI névazonosító 00241306802

IMDb

A Wikimédia Commons tartalmaz Orlande de Lassus témájú médiaállományokat.

Orlande de Lassus (Orlando di Lasso, Orlandus Lassus vagy Roland de Lassus) (Mons, ~1532. – München, 1594. június 14.) a késő reneszánsz legnagyobb franko-flamand zeneszerzője.

Tartalomjegyzék

1 Élete

2 Jelentősége

3 Jegyzetek

4 Források

5 Kapcsolódó szócikkek

Élete

Zenei képzése szülővárosában, a Szent Miklós-templom gyermekkórusa tagjaként kezdődött. Szép hangja miatt állítólag többször elrabolták más vidékek kórusai számára, végül Fernando Gonzaga, V. Károly németalföldi seregeinek vezére vitte magával – szülői engedéllyel – Szicíliába, majd Milánóba. Mutálása miatt elhagyta Gonzaga házát, és más pártfogóknál talált állást. Rövid idő múlva Rómába ment, ahol a firenzei érseknek dolgozott. 1553-ban a lateráni Szent János-bazilika karmestere lett. A következő év elején a nápolyi Cesare Brancaccio kíséretében Franciaországban és Angliában utazgatott. Végül 1555-ben Antwerpenben telepedett le, ahol bekapcsolódott a zenei életbe, és zenedarabjai kiadását készítette elő. 1556-ban V. Albert bajor herceg meghívására Münchenbe költözött, ahol kiemelt bérezéssel előbb énekesként, majd udvari karmesterként alkalmazták. E minőségében sokat utazott Európában zenészeket és énekeseket keresve, aminek eredményeként a kórust Európa legjobbjává emelte. Zeneszerzői híre mindenhol megelőzte, sorra kapta az ajánlatokat, de ő hű maradt Münchenhez. 1558-ban nősült meg, felesége Regina Weckinger (Wächinger), egy landshuti család leánya, a palota egyik udvarhölgye lett. Lassus szinte barátinak mondható kapcsolatba került a herceggel és utódjával, IV. Vilmossal is. Ennek révén is utazgathatott a zenei fővárosokba, ahol mindenütt kiemelt elismeréssel fogadták. 1570-ben nemességet kapott a császártól, 1574-ben XIII. Gergely pápától kapta meg az aranysarkantyús vitézi rangot. Diadalmenet volt több itáliai, majd párizsi útja is, a királyi udvar szívélyesen fogadta. Művei folyamatosan jelentek meg a Le Roy & Ballard kiadó jóvoltából. Hívták Drezdába, Párizsba, de Lassust kötötte hűsége, az uralkodóval kialakult szoros kapcsolat, az általa kinevelt kórus, a tanítványok és barátok szeretete. A hatalmas munka és az elfoglaltságok lassan kikezdték idegrendszerét, 1590-től időszakosan elvesztette szellemi frissességét. Még ezután is komponált, egy sorozat motettát szerzett, végül sajtó alá rendezte Lagrime di S. Pietro című madrigálgyűjteményét. Hatvan évesen halt meg.

Jelentősége

Lassus igen termékeny zeneköltő, a reneszánsz egyik legsokoldalúbb zeneszerzője volt. Pályafutása alatt 52 misét, 100 magnificatot, 1200 motettát, 230 madrigált, 146 chansont, összesen több mint 2000 művet szerzett. Nem volt nagy zenei újító, de minden zenei műfajban otthon érezte magát, rendkívül sokoldalú komponista volt. Számos stílust tett magáévá, flamand, francia, német hatásokkal ötvözve azokat. Érzéke volt a humor iránt, chansonjaiban tudott könnyed és szabadszájú lenni, madrigáljai olaszosak (közülük legismertebb a Zsoldosszerenád), kórusdalai németek, motettáiban misztikus volt. Zsenialitása leginkább motettáiban mutatkozott meg, amelyek az ellenreformáció elveinek megfelelő áhítatos, vezeklő szövegekre írt, mintegy láttatva a szent szövegek történéseit. Lassus sírfeliratán ez áll: „Hic est ille Lassus, lassum qui recreat orbem.” („Itt van Lassus, a „fáradt”, a fáradt Földet üdítő.”).

Jegyzetek

Források

Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.

Homolya István: Palestrina – Lassus. 2., átdolg., bőv. kiad. Budapest, 1984. Gondolat K. ISBN 9632813731

Orselli, Cesare: A madrigál és a velencei iskola. Ford. Jászay Magda. Budapest, 1986. ISBN 9633306000

Stanley, John: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006.