Kémia házit hogy csináljam meg?

Szia!

Sajnálom, hogy eddig még senki nem segített, remélem még időben írok. Szóval mivel a reakciók együtthatói mólokban (anyagmennyiségek) vannak, ezért a tömegeket is mólokra kell először átszámolni. 2 mázsa szén az 200 kg, ami 200 000 gramm. A szén moláris tömege: M(C)=12 g/mol, tehát az anyagmennyisége a 2 mázsa szénnek a következő: n=m/M=(behelyettesítve:) 200 000 g / (12 g/mol) = 16 666,6666 mol. A jelöléseket nagyon kell tudni, a kis n az anyagmennyiség, vagyis a mól, a kis m a tömeg, és a nagy M a moláris tömeg. A mértékegységeket és azok jeleit is nagyon kell tudni. A 12 g/mol-t pedig azért raktam zárójelbe, mert az az egész így mértékegységgel együtt van a nevezőben, hiszen csak így jön ki az eredmény mértékegységének a mol (ugye g/(g/mol)=g*(mol/g)=mol, mert ugye valamit ha törttel osztunk, akkor ugyanazt kapjuk, mintha azt a valamit a tört reciprokával szorozzuk).

Most felírjuk az egyenletet:

Fe2O3 + 3 C -> 2 Fe + 3 CO

Vagyis 3 mol szén 1 mol vas(III)-oxidot redukál (ha közben szén-monoxiddá oxidálódik).

Vagyis 16 666,666 mol szén az 16 666,666/3=5555,555 mol vas(III)-oxidot redukál fémvassá (ha közben önmaga szén-monoxiddá alakul).

Ezt pedig most visszaszámoljuk tömeggé a vas(III)-oxid moláris tömegének segítségével, ami: M(Fe2O3)=2*M(Fe)+3*M(O)=(2*56+3*16) g/mol = 160 g/mol.

És ebből a tömeg: m(Fe2O3)=n(Fe2O3)*M(Fe2O3)=5555,555 mol * 160 g/mol = 888 888,888 g vagyis 888,888 kg, vagyis 8,888 mázsa Fe2O3.

Persze lehetséges az is, hogy nem szén-monoxid, hanem szén-dioxid keletkezik, és akkor mégtöbb vas(III)-oxidot tud redukálni a szén. Mert akkor az egyenlet a következő:

2 Fe2O3 + 3 C -> 4 Fe + 3 CO2

Itt 3 mol szén 2 mol vas(III)-oxidot redukál, ami pont dupla annyi, mint előbb, ami nem is csoda, hiszen most dupla annyi oxigént köt meg: atomonként 1 helyett 2-t. Így tehát már 2*8,888 mázsa, vagyis 17,7777 mázsa vas(III)-oxidot tud redukálni.

A valóságban a redukálható vas(III)-oxid mennyisége valahol a kettő között van, mert először szén-monoxid keletkezik, majd annak egy része továbbredukálja a maradék vas(III)-oxidot, de nyilván nem a 100% CO alakul CO2-dá.

A második feladatot is kétféleképpen lehet megcsinálni, mert itt is keletkezhet szén-monoxid, és szén-dioxid is.

Ha szén-monoxid keletkezik akkor:

CuO + C -> Cu + CO, ahol a szén oxidálódik szén-monoxiddá, és a réz(II)-oxid redukálódik fémrézzé. A szén oxidációs száma nulláról fölnő +2-re, míg a rézé +2-ről csökken 0-ra.

Ha viszont szén-dioxid keletkezik, akkor:

2 CuO + C -> 2 Cu + CO2, vagyis megint dupla annyi réz(II)-oxidot tud rézzé redukálni a szén, miközben önmaga szén-dioxiddá oxidálódik. Itt viszont a szén oxidációs száma 0-ról +4-re nő föl, miközben a rézé ugyanúgy +2-ről csökken 0-ra, csak ugye itt 1 szénatom 2 rézatomot redukál, míg ha csak szén-monoxiddá oxidálódna, akkor 1 szénatom 1 rézatommal reagálna.

Remélem érthető voltam, és kapok zöld kezet. :)