Normális, hogy ezen sokat gondolkodok és néha aggódok?
Egyetemre járok, egy alapszakon vagyok végzős, tervezek mindenképp mesterszakra menni. Sokszor gondolkodok azon, hogy mi lesz a mesterszak után, ha felvennének, meg hogy hol kellene dolgoznom meg hogy hogyan tudnék már most is bizonyítani.
Nem egy olyan szakra járok, amivel nincs munka mégis foglalkoztatnak ezek.
Meg gyakran olyan érzésem is van, hogy nem szívesen mennék el az egyetemről, mert sok minden történt velem azért itt, meg megszerettem meg úgy érzem, ez egy többé-kevésbé biztos pont lehetne az életemben. Amúgy részben emiatt elgondolkodtam a phd-n is.
Gondolkodtam milyen állásokat tudnék magamnak elképzelni a jövőben, van több elképzelésem, de nem érzem teljesen biztosnak egyiket se. Bár a mesterképzésén lenne időm és alkalmam ezt jobban átgondolni és átlátni.
Lehet más is van így ezzel de normális hogy azon gondolkodok mi lesz az egyetem után? Meg, normális hogy gyakran úgy érzem nem is szeretném otthagyni az egyetemet, mert megszerettem? Sok egyetemista, akit ismerek, pont hogy már menne dolgozni vagy semlegesen viszonyul hozzá. Én meg már az egyetemnek a hangulatát is szeretem.
Szerintem a legtöbben amolyan "semlegesnek" élik meg az egyetemet, meg ami tetszik nekik benne, az a haverok meg a barátok, ilyesmi. Meg talán az, hogy azt tanulják ami érdekli őket. Jobb esetben. Viszont amennyire látom, inkább a jelenben élnek, vagy ha terveznek is előre, nincs bennük semmi aggodalom.
Lehet, hogy túl aggódom?
Én is gondolkoztam már ezen..hogy úristen, egyetem után dolgozni kéne..de én még gyerek vagyok.
Milyen szakon vagy?
Én is hasonlóként gondolkozom mint te. Szeretek bejárni előadásokra, szeretem a környezetet és legfőképp azt, hogy még nem kell mennem dolgozni, és a tanulás az én egyetlen felelősségem jelenleg. A felnőtt élettel csak a gond van, és félek is tőle. Fogalmam sincs mit kezdek magammal egyetem után, de majd a jövő eldönti.
Ezt tanácsolom neked is, majd minden jön ahogyan jönnie kell. Viszont ha nagyon nem tudsz elszakadni az akadémiai élettől akkor javaslom, hogy legyél előadó. Taníts egyetemen. Az hasonló mint amit most csinálsz, csak a terem másik végében vagy, és nem te figyelsz, hanem mások figyelnek téged. Ezt tudnám javasolni, főleg ha a PHd-n is elgondolkoztál. Bár jó lenne tudni mi a szakod, mert lehet kár lenne a tudásod tanítással elpocsékolni.
Van egy tanár barátom, azt mondta olyan mintha sose nőtt volna fel, mert ugyan olyan mintha iskolába járna mint egy diák.
Köszönöm, hogy írtatok! Ami a szakot illeti, nyelvszakra járok, angolra meg franciára. De amúgy tanultam más nyelvet is szóval éppen azokkal el tudnék helyezkedni szerintem ha felvinném a tudásom. Ilyen szakokkal nem szoktak aggódni, hogy mi lesz de én mégis.
Meg, nem vagyok benne biztos, hogy hol dolgoznék szívesen.
A gazdasági részemről ki van zárva, mert ahhoz ilyen matekos számolós dolgok is kellenek és az nekem sosem ment. Gimiben sem de most meg végképp nem menne szerintem.
Gazdasági szaknyelvet meg tudnék tanulni, de magát egy szakot nem tudnék szerintem elvégezni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!