Phd-nál ez hogy szokott lenni?

Egyébként mindenhol 3 évet olvasok... de ma már 2 év a tanulási fázis kurzusokkal amit komplex vizsga követ és +40K emelés. Ezt követ 2 év kutatási szakasz. Ami nyilván szinte semmire sem elég. Elvileg +1 év ráhúzható és kevesebb a kiskapu.

Nagy különbségek vannak a doktori iskolák között az első két évben. Pl a SOTE egyik DI-ban nem kell tanítani, van pár kredit és ennyi. Másikban meg csak tanítani kell és nincsenek tárgyak.

Szerintem az ideális 4 év főállású kutatás lenne, minimális tárgy mellett (Saját önkéntes választott tárgyakkal)

Abszolutórium után elindíthatod a fokozatszerzési eljárást ami általában két év szokott lenni. Ha ez alatt megírod a disszertációt és megvéded a munkádat akkor minden ok. Ha nem fejezed be két év alatt akkor kifizetheted az eljárás díját. A fokozatszerzési eljárást bármikor, akár 50 év múlva is elindíthatod. Csak annyi fog történni hogy a védéskor megjegyzik hogy ezek azért már nem túl friss erdemények de tudomásul veszik ezt ott is. A mostani 2+2 éves rendszerben nem tudom hogyan van, de korábban jellemzően úgy volt, hogy ha elindítod a fokozatszerzési eljárást akkor még kapod a PhD hallgatónak megfelelő díjazást (de ez se feltétlenül volt mindig így), ha nem indítod el akkor maradhatsz ott mint sima diplomás szakalkalmazott, kevesebb bérérét. A 3 éves rendszerben sokan voltak akik nem tudták befejezni 3 év alatt a PhD-t. 3 év alatt csak akkor lehetett ha nem végeztél kísérleti munkát, vagy ha előtte már évekig dolgoztál az adott kutatócsoportban, a témádon. Teljesen új helyen, kísérleti munkával ez simán lehetett 6+ év is.

Én már a 7. telibekúrt éve csinálom azt a gennyes PhD-t (tehát már 4 éve "nincs folyamatban doktori cselekmény és nincs fokozat") és biztos vagyok benne hogy még legalább 15 évig biztosan nem lesz meg, úgyhogy én itt hagynám szívesen ha sikerülne olyan helyet találnom ahová felvesznek. A probléma vsizont, hogy az én szakmámmal csak technikusokat keresnek vagy PhD-s kutatókat. A kettő között álló MSc-vel pedig gyakorlatilag senkit. Úgyhogy vagy befejezem a PhD-t vagy megöngyilkolom magam, mert más lehetőségem mára nem nagyon maradt. Mára meggyőződésemmé vált hogy amit csinálok annak semmi értelme nincs. Ezért az MTA vs. ITM kapcsán megjegyezném: utálom Palkovicsot, úgy gondolom hogy O1G, de ha elvennék a csoportunktól a kutatási pénzeket biztos vagyok benne hogy nem lenne kár érte.

De ettől függetlenül neked azt javaslom hogy próbáld meg. Írhatsz is ha akarsz.

Az abszolutórium a könnyebb része, csak krediteket kell szerezni, amihez

- el kell végezni pár PhD kurzust, könnyű vizsgákkal, hiszen itt már inkább kollégának tekintenek

- publikálni kell, de egy kutatóhelyen azért kell, hogy legyen valami lehetőség, ha nem is a legjobbak (folyóiratok, konferenciák + persze lehet szerzőtársakkal is)

- órákat kell tartani (heti pár órás elfoglaltság, akkor is, ha ugye azért valamennyit illik készülni rájuk)

- a szakmai tevékenységek széles köréért kapsz kreditet, ami egy kutatóhelyen ugye úgyis megvan.

Abszolutórium után viszont tényleg be kellene adni a munkát (tudományterülettől függően 70-120-150 oldal) elbírálásra, és sokaknak ez viszont nincs meg. Mert írtak ugye pár cikket (magukban vagy szerzőtársakkal, jobb esetben illik a témájukhoz, rosszabb esetben nem), de lyukak vannak benne, nem áll össze az egész, bizonyos részek hiányoznak stb. A másik fő gátló tényező az, hogy vannak ugyan publikációik, de minőségileg nem ütik meg az adott doktori iskola elvárásait:S

Azért éri meg nekik, mert a PhD ösztöndíj az elvárásokhoz képest elég magas (főleg, amióta ez a 4 éves rendszer van), ha érdekli a terület, akkor érdekes is, általában relatíve szabad munkaidővel, sokszor az átlagnál több szabadidővel is. Nem egy olyan embert ismertem, akik felvetették magukat, kapták ugye az ösztöndíjat, de az első évben csak azon voltak, hogy külföldi ösztöndíjat nyernek "PhD hallhatóként". Sikerült is nekik - mondjuk nekik az abszolutórium sem lett meg.

Amin még nagyon el lehet csúszni, az az, ha a témavezetőd vagy a kutatóhely vezetője kihasznál, és olyan munkákkal terhel túl, amik nem illenek a területbe. És akkor ki lehet ám csúszni az időkeretből, és a fokozatszerzési eljárást törlik (mert ha egyszer elindítottad, akkor csak kivételes esetben lehet felfüggeszteni (pl. szülés), különben ketyeg az óra...)

#17 :'D

"Én már a 7. telibekúrt éve csinálom azt a gennyes PhD-t (tehát már 4 éve "nincs folyamatban doktori cselekmény és nincs fokozat") és biztos vagyok benne hogy még legalább 15 évig biztosan nem lesz meg"

Bocs nem rajtad nevetek, hanem veled :D

A mi csoportunkban már csak feketehumorral kezeljük ezeket (A 6-7 éve PhD-s kollégákkal). Általában PhD-s mémekkel oldjuk a kiégés tüneteit. Na meg mi nem panaszkodhatunk azért mert van ipari szál is, szóval van sok független forrás is O1G mézesbödön mellett + a fizetés is jó egy tisztán állami intézethez képest. Ettől függetlenül a PhD-sok helyzete ugyan az.

Ha valaki nem áll a sarkára és besüpped a rendszerbe kiszolgáltatottként... a vezetés kihasználja. Nem engedik publikálni, és rabszolgává válik. Ugyan úgy beszophatom még én is, csak egy szerencsés véletlen folytán jobb pozícióban vagyok. Nyilván a kutatási tervben lévő témámmal még 5-7 évig rabszolga lennék, viszont egy kollaborációs szállal talán sikerül 2 éven belül kitörni. Ráadásul eléggé fontos téma, amit saját forrásból támogattunk (eddig 5 millió Ft van benne), így jó tárgyalási alap van. Emiatt ha b...szakodnak az elsőszerzőségemmel akkor könnyebben boríthatjuk az asztalt és visszük a konkurenciának a projectet.

Sajnos ez színtiszta politika és manipuláció kicsiben. Észnél kell lenni, különben kitaposnak belőled mindent és a végén PhD-d sem lesz.