Miért rossz ennyi ember matekból? És miért utálják ilyen sokan?

Azért, mert ahhoz, hogy valaki jó legyen matekból, ahhoz egy bizonyos fajta gondolkodásmód szükséges, és ez nincs meg alapvetően mindenkiben. Nyilván valamilyen szinten lehet fejleszteni ezt a gondolkodásmódot, de csak annyira, mint bármilyen készséget, képességet, mint pl. a zenei hallást, a térlátást, nyelvérzéket, mozgáskoordinációt stb.

Egyébként megkockáztatom, hogy az iskolában tanult dolgok 90%-a az életben nem kell, hacsak nem akarsz célzottan az adott területen tudományos kutatásokat folytatni. Csak az írás, olvasás és az alapvető matematikai műveletek azok, amik tényleg hasznosak, az összes többi dolog csak felesleges információ. Ha az iskola tényleg az életre készítene fel, akkor a diákok olyanokat tanulnának, mint pl. alapvető elsősegély ismeretek, közlekedésbiztonság, biztonságos internethasználat, hatékony információszerzés, hogyan kell bánni a pénzzel, megpályázni egy állást, megírni egy adóbevallást, kitölteni mindenféle hivatalos űrlapokat, megvásárolni egy lakást, autót stb., mire kell odafigyelni különféle szerződések aláírásakor, és ehhez hasonló hétköznapi dolgok, amikkel mindenki találkozik az élete során, mégis rengeteg embernek problémát okoznak.

"Pont ezeket erősíti a matematika. Nomeg a kreativitást. Már annak, aki nem csak a "meglegyen a kettes" szinten akar teljesíteni."

Amiket felsoroltam, azokhoz mindhez csak összeadni, kivonni, osztani és szorozni kell tudni, amit meg is jegyeztem, hogy az egyetlen olyan része a mateknak, ami tényleg kell a mindennapi életben. Ha már volt ez a másodfokú egyenlettel való példálózás, az pl. semmiféle hétköznapi tevékenységhez nem kell. Lehet, hogy könnyű megoldani, de mi a haszna? Könnyű megtanulni szóról szóra egy szomáli nyelvű 4 soros mondókát is, de azzal se mész semmire, hacsak nem szomáli gyerekekkel akarsz foglalkozni a jövőben. Igen, a jambikus láb és a Morva mezei csata sem fog kelleni soha az életben, de ettől még a másodfokú egyenlet sem. Siránkozik mindenki, hogy túl sok a tananyag, nincs elég idő mindent megtanítani, de közben meg egy csomó felesleges vacakkal tömik a tanulók fejét, ami soha az életben nem fog kelleni, akármilyen könnyű egyesek szerint. Matekból ált. iskola és gimnázium alatt végig olyan szöveges feladatokkal kellene foglalkozni, amik életszerű szituációkat mutatnak be az alapvető műveletek használatához. Pl. százalékszámolás, szobák/házak alapterülete, mértékegységek használata stb.

#11: „ Ha az iskola tényleg az életre készítene fel, akkor a diákok olyanokat tanulnának, mint pl. alapvető elsősegély ismeretek, közlekedésbiztonság, biztonságos internethasználat, hatékony információszerzés, hogyan kell bánni a pénzzel, megpályázni egy állást, megírni egy adóbevallást, kitölteni mindenféle hivatalos űrlapokat, megvásárolni egy lakást, autót stb., mire kell odafigyelni különféle szerződések aláírásakor, és ehhez hasonló hétköznapi dolgok, amikkel mindenki találkozik az élete során, mégis rengeteg embernek problémát okoznak.”

#12: „Éééééééééééééés... Pont ezeket erősíti a matematika. Nomeg a kreativitást. Már annak, aki nem csak a "meglegyen a kettes" szinten akar teljesíteni.”

Úgy érted, hogy ezeket _gyengíti_ a matematikaoktatás?

Attól még hogy valami a hobbid, nem kell mindenkinek 24/7 azzal foglalkoznia, pláne nem lesz mindenre jó csodaszer (és ezt üzenem a parlamentbe is, meg a fel-felbukkanó „Milyen tanórák kénének” kérdésekbe. Bár a parlamentbe jobban).

(OFF: lehet a kormányra, beleértve a minisztériumokat „parlament” néven hivatkozni?)

@13: Sajnos a másodfokú egyenlet megoldása lecsúszott a megoldóképlet bemagolása szintre. Pedig ott pont a meglévő ismeret-kockákból való építkezés (teljes négyzetek, szorzattá bontás, stb...) lenne a lényeg. Azaz ami a mindennapokban is gyakran előfordul, ha az ember valami új feladattal találkozik. Az önéletrajz vagy a csekk kitöltése ilyen, nem külön be kell magoltatni valami külön tanórán, hanem a megfelelő ismeret-egységek megszerzése, majd azokból a probléma megoldásának felépítése a cél. Máskülönbern olyan lesz a diák, mint Gipsz Jakab, akinél "elromlott a számítógép", amikor zöld helyett szürke lett a startmenü. A morva mezei csatában egyetértek, bár az is érdekes lehet, hogy mi vezetett a végkimenetelhez. A szomáliai gyerekvers szintén érdekes lehet, mert sokan meg vannak győződve, hogy költészet csak Magyarországon (esetleg még Franciaországban) van.

Ami kidobandó a teljesen szükségtelen, nevelési elemekre épülő "tanórák", meg az ideológiai oktatás. Ezek nélkül máris nagyobb mozgástér lenne. Amúgy tényleg vannak kidobandó elemek sok tantárgyban, akár a matematikában is.