Gyógyszerészeti vagy orvosi?

Én csak most találtam ide, de sokkal inkább GYTK!

Ismertem olyan orvosis hallgatókat, akik 60-70% emelt biosszal meg 90% körüli kémiával kerültek be.

Figyeled a múlt időt, ismertem, mert már nem azok, átmentek gyógyszerészetire. Ha nem élsz halsz a biológiáért, akkor az orvosi öngyilkosság lesz, tényleg csak biológia őrült jöjjön orvosira, mert ez 90% biosz 5% kémia és 5% egyéb. E1992 jól írja, aki kémiás az gyógyszerésznek menjen, aki bioszos az orvosnak.

Orvosihoz elszántabbnak kell lenned, a gyógyszerészeti nehéz bár másképp nehéz, és hamarabb leszel önálló vele, a kémiának is több hasznát veszed ott. július elejéig lehet módosítani a sorrendet ha még úgy van ahogy pár éve. A helyedben abszolút gyógyszerészetit tennék első helyekre.

Én gyógyszerészhallgatóként cáfolnám az előttem szólókat.

Az itt megszólalt orvosisok közül, akik azt mondták, hogy "bioszos tárgy", merem feltételezni, hogy anat, élettan, kórélettan az, amire gondolnak elsősorban. Na ezeket mi is tanuljuk. Az anatot persze kb. 30%-ban, de ez annyit jelent, hogy a lényeges dolgokat mi is tudjuk, csak az utolsó utáni kis hasadékokat, dudorokat, idegrostokat nem. Szövettant, szervtant nem tanulunk külön tantárgyként, metszeteket sem nézegetünk, csak anaton belül. De élettan-kórélettan ugyanaz. Nem engedheted meg magadnak gyógyszerészként, hogy ne ismerj egy betegséget, és nekünk is molekuláris szinten kell tudni a betegségek okait, hiszen a gyógyszeres kezelés is molekuláris szinten történik. Plusz extra, hogy ezeket a tárgyakat orvosok oktatják nekünk, és a legtöbben lenéznek minket, ami plusz nehezítést ad vizsgán. (Ezzel végzés után is számolni kell, a legtöbb orvos szemében CSAK gyógyszerész leszel.)

Ezek mellett ott van kismillió kémiás tárgyunk. Sajnos amikor felvételiztem nem tudtam, hogy nem abban merül ki ez a szak, hogy tudom hogy nyákoldó az ambroxol, és meggyógyulsz és csókolom. Hanem fel kell tudni rajzolni 300+ gyógyszermolekula képletét, hatását, májban történő biotranszformációját tudni, mindent molekuláris szinten. Miért úgy néz ki a molekula, hogyan köt a receptorhoz, milyen szerkezetmódosítással növelhető, csökkenthető a hatás, és természetesen szintézismódszert is kell tudjunk az előállításra (nem kell ecsetelnem, hogy ahány vegyület, annyiféle előállítás létezik).

Gondolom ezt te sem így gondoltad, lévén, hogy azt írtad, itt nem kell rendkívül sokat tanulni.

Kicsit összehasonlítva az orvosival:

Orvosin 3 tárgy miatt panaszkodnak, jogosan: anat (baromi sok), kórélettan és patológia (orvosis barátaim nyilatkoznak arról, hogy nagy részben átfed ez a két tárgy). Harmadévre ezekkel jobb esetben végeznek, és minden negyedéves azt mondja, hogy onnantól már kb. diploma van a kezedben. Év közben ezeket tanulják, vizsgaidőszakban az év közben számonkért anyagból vizsgáznak.

Gyógyszerészeten év közben rengeteg 4-5-6 órás laborgyakorlatunk van, amikre folyamatosan kell készülni, évközben is egy csomó nagyzh-t írunk negyedéves anyagokból, ha nem sikerül, nem vizsgázhatsz és a gyakorlatért sem kapod meg a kreditet, de a legszebb az egészben, hogy a vizsga anyaga abszolút nincs átfedésben az év közben számonkért anyaggal. Plusz élmény, hogy egyik tantárgyunk sem hasonlít a másikra. A bioszos tárgyakon kívül, vannak a fent említett kémiás tárgyaink, meg nem elhanyagolható a növényismeret, ahol viszont egy csomót metszeteztünk, mikroszkópos kép alapján fel kell ismerni, hogy milyen növény milyen része van a képen, illetve még fejből fel is kell tudni rajzolni, emellett temérdek latin növénybesorolást kell megtanuljunk, kell még a hatóanyagtartalom, szerkezetük, felhasználásuk. Ja és a technológiáról se feledkezzünk el, ahol megtanulsz kézzel gyógyszert készíteni, ismerned kell, hogy mely szerek esetén áll fenn inkompatibilitás, milyen szert milyen gyógyszerformába viszel, ismerned kell az anyagok fizikokémiai tulajdonságait ehhez, gyógyszerkönyvi latin neveiket, és egyéb finomságok.

Félreértés ne essék, ezzel nem azt akarom írni hogy nehezebb mint az orvosi, mert nem, szerintem ugyanolyan nehéz a két szak, csak más módon. Amit látok, hogy szorgalmi időszakban mi jobban le vagyunk terhelve a sok gyakorlattal és számonkéréssel, viszont vizsgaidőszakban pedig ez az orvosisokra igaz. Ha pedig év közben is rendesen tanulsz orvosin, akkor a vizsgaidőszakod is könnyebb lesz, nálunk sajnos csak az mondható el, hogy ha tanulsz év közben, akkor legalább eljutsz vizsgákig, de nem tudod kamatoztatni az gyakorlatokon megszerzett tudást.

Szóval ha csak az motivál, hogy jobb vagy kémiából, és családot akarsz alapítani fiatalon, akkor nagyon gondold át. Mert oké, hogy "csak 5 év", de nálunk (szándékosan nem írok egyetemet, mert amúgy szerintem mindenhol így van) 60%os a csúszási arány, azaz 100 emberből 40 végzi el 5 év alatt, 40 végez 6 év alatt, és 10 pedig 7 év alatt. Ez eddig 90, azért mert 10 az otthagyja inkább.

Egy szó mint 100, ha nem akarsz ennyit magolni, akkor menj inkább kémia szakra és legyél vegyész. Egy előttem szóló írta, hogy a vegyészek sokszor előnyt élveznek gyárban, ami sajnos igaz, és teljesen érthetetlen is. Barátnőm vegyész, és feleannyi kémiát nem tanulnak, mint mi, gyógyszerhatás pedig szóba se jön, mert minek. De ha gyógyszerészként kerülsz gyárba, akkor az nagy valószínűséggel vezető pozíció lesz!

Gondold át, mert a jövőd múlik rajta. Sok sikert! :)

Gyógyszerészként mondom, hogy ha megbecsültséget szeretnél, válaszd az orvosképzést, és végezd el.

Ha pénzt, akkor szélsőségesebb esetektől eltekintve én úgy látom, a gyógyszerészeknek nagyságrendekkel jobb helyzete van, főleg a férfiaknak. Helyettesítgetésekkel félmilliót egy hónapban lazán hazaviszel. Plusz a fizetésük mellé pofátlanul sok cafeteriat kapunk, helyettesítéseknél pedig sok megy zsebből zsebbe.

Plusz sokkal több területen tudsz elhelyezkedni. Nem úgy értve, mint az orvosoknál, hogy kardiológusként, endokrinológusként, stb, hanem mehetsz KandF-be, kereskedelembe, törzskönyvezőnek, foglalkozhatsz gyógyszerüggyel, élelmiszermérnöknek is felcsaphatsz (van ilyen ismerősöm), gyógyszertechnológus lehetsz gyárban ami kvázi mérnök, és végül ott a patikásdi, ami mindig jó visszanyúló. A végzett gyógyszerészek jórésze lány, aki lebabázik egyetem után, nincs is egy férfinak normális konkurenciája, általános tapasztalat, hogy sosem az évfolyam legjobbja keresi a legtöbbet. Az nagyon okos illető, de olyan IQ mellett kevésbé anyagias és nem érdekli úgy a pénz, plusz sokszor elvarázsoltak, nincs megfelelő életösztönük. Mennek, ahova hívják őket.

Remélem segítettem.

Én amúgy nagyon szívesen lettem volna orvos, de kizárt, hogy még 6 év után rezidenskedjek, és az is, hogy annyiért, amennyiért, aláírni meg nem fogom, hogy itt maradok mégtovább, mint szükséges.

Hacsak nem évfolyamelső leszel (amire kicsi az esély, mivel alapból válogatott emberek járnak majd oda), és hacsak nem tudományos pályára lépsz, nincs különbség az egyetemek között.

Ez nem büfé szak, senki sem azt fogja nézni, hogy hol végeztél. A doktor az doktor. Mindenki felteszi ezt a kérdést, de mire végzel, te is buta kérdésnek fogod majd gondolni. Ha olyan pozícióba mész, szakmai elbeszélgetés lesz az állásinterjúd, megintcsak nem érdekli őket, hogy milyen papírod van.

Arra célzok, hogy a tudásanyag a többszöröse lesz annak, ami gimiben volt. A felső határt nem az intézmény fogja adni, hanem sokkal inkább te magad. Ezért nem számít a papír.