Ti mit tettetek ilyen helyzetben?

Sosem értettem az ilyen szülőket. Egy egyetemi végzettség nem garancia arra, hogy jó és jól fizető állásod lesz. Főleg, mert kényszerből csinálod. Ebből jó nem sülhet ki, vagy nagyon kicsi az esély rá. Talán ha szereted a szakot... De Te magad is mondod, h nem ez az irány, amerre szeretnél menni... Én nem hagynám ezt. Nem tudom mennyire vagy anyagilag rájuk szorulva, mert nyilván megnehezíti a dolgod, ha Ők tartnanak el. De akkor sem hiszem, h ennek oknak kellene lenni, és megszabhassák, hogy mit csinálj.

Én voltam ilyen helyzetben. Senki nem állt mellettem, amikor közöltem, hogy átmegyek egy másik szakra. Veszekedtek állandóan velem. Aztán megtettem a hátuk mögött. Felnőtt vagy, nem kell anya-apa aláírása semmihez.

Egy ideig még felemlegették, én kitartottam a saját akaratom mellett és tudod mi történt?Beismerték, h valszeg jól tettem... Igaz nem egyből, és volt sok vita az elején. De akkor sem tartom helyesnek, ha valakinek meg akarják mondani, mit tanuljon!

Szakmád legyen, és tanuld ki jól!Lehet jobban jarsz, mint egy zoknik alatt tárolt diplomával!