Miért hiszi még mindig azt sok szülő, hogy a hatosztályos gimnázium milyen nagyszerű választás a gyerekének?
Harmincas évei közepén járó általános iskolai tanár vagyok. Lehet, hosszú lesz az írásom, de azzal az intencióval írom le a mondandómat, hogy mint szakember racionális érvekkel alátámasszam sok embernek, mi az, ami a hatosztályos gimnázium ellen szól.
Hogy az elejétől kezdjem, 12 éves voltam, amikor Édesanyám Engem is beíratott az iskolarendszernek ennek a förtelmes formájába. Mint egyedülálló gyári dolgozónő leányát, mérhetetlenül lenéztek. Nem szerettem a közösséget, de mivel Anyám holtfáradtan jött minden nap haza a munkából, megemlíteni sem mertem sokszor a problémáimat. A jegyeim nem romlottak le az általános iskolaihoz képest, de sohasem éreztem ott jól magam. Nem voltam egy közösségi ember, s most is jó pár olyan történetet olvastam itt a Gyakorin, hogy az introvertált tizenéveseket a tanárok is szeretik froclizni. Így volt ez az én időmben is: Az osztályfőnököm folyton nyaggatott azzal, hogy miért nem megyek ilyen meg olyan rendezvényekre, meg azt mondta, hogy ideges vagyok.
Egyik dolog, ami miatt nem tudok a hatosztályos gimnáziumok mellett szavazni, hogy éppen kiskamaszkorban történik az iskolaváltás. Nem ismerem a nyolcosztályos gimnázium tantervét, de talán még az is jobb, mint a hatosztályos, mert negyedik osztályból a gyerek sikerélménnyel távozik, s talán ezért veszi könnyebben az iskolaváltás gyötrelmeit. A négyosztályos gimnáziumnál a tanuló 14 évesen kerül át a másik iskolába, nyilván érettebb ekkor, s talán a tananyag tartalmát is jobban megérti, valamint a társakhoz való viszonyulása is más.
A másik dolog az, hogy ugyanolyan érettségit ad, mint a négyosztályos gimnázium. Nem jelent plussz pontokat a főiskolán vagy az egyetemen. Akkor pedig nem bölcsebb dolog egy szakirányú szakközépiskolában folytatni tanulmányokat az általános iskola után? Ha nyelvvizsgát akar a gyerek, akkor pedig egy nyelvi tagozatos iskolában, ahol ugyan 5 év alatt végez a gyerek, de olyan alapos tudást szerez, hogy a társaihoz képest szinte behozhatatlan, hiszen még a földrajzot, vagy a történelmet is az adott nyelven tanulja. Ha orvos, ügyvéd, pap, történész, vagy biológus akar lenni, nem okosabb egy olyan gimnáziumban továbbtanulni, ahol latin nyelvet is tanulnak? Lehet mondani, hogy haszontalan, mert holt nyelv, amivel nem tudok egyetérteni, mivel én több diplomával rendelkezem, s bizony a tanulmányaim alatt tapasztaltam, hogy bizony jó lett volna tanulni. Nem csupán azért, mert bármely diszciplínában előfordulnak nemzetközi – főleg latin eredetű – szavak, hanem annál az oknál fogva is, mivel olyan világnyelvek alapja, mint a francia, az olasz, a spanyol és a portugál.
A harmadik dolog a tananyag logikátlansága. Emlékszem, hogy magyarból ugyanúgy Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényét tanultuk, mint a hetedikesek, ugyanakkor történelemből az őskortól újrakezdtük az anyagot, így a reformkort és a két világháborút a 12 éves képzés során csak egyszer hallottam. Ha egy gyerek többször hall valamit, is álszentség azt hinni, hogy nincs olyan, hogy egyik fülén be, másikon ki. Nekem is volt, pedig jól tanultam. Én dolgoztam iskolai könyvtárosként egy olyan iskolában, ahol egy magyar-történelem szakos tanár volt az igazgató. A könyvtárban a hetedikes gyerekek megnézték A kőszívű ember fiai című regény filmadaptációját, s közben az igazgatónő magyarázta a film (és a regény) történelmi hátterét. Olyan előadást tartott, hogy le a kalappal. A hatosztályos gimnáziumban pedig ezt a racionalitást borítják fel a már említett logikai bukfenccel. A művészetekből szintén kimaradnak bizonyos fontos mozzanatok egy olyan förmedvénynek köszönhetően, mint a hatosztályos gimnázium a tanuló életéből. De a földrajz, biológia, kémia anyagából is van, amit csak egyszer hall a diák. Egyedül a matematika az, amiből talán többet kap egy olyan tanuló, aki hatosztályos gimnáziumba jár. Eretnekségnek tűnik, amit úgy mondok, hogy matematikatanári végzettségem is van, de kérdem én: Minek? Oké, hogy fontos és szép tantárgy a matematika. Én is nagyon szerettem. Soha nem volt olyan, mint sok tanulónál, hogy a társaméról másoltam volna a házi feladatomat. Ha nagy ritkán nem tudtam megoldani egy másodfokú- vagy logaritmusos egyenletet, pihentem egy kicsit, azután megszállt az ihlet, s akár álmomból felkelve is megoldottam. Aki vegyész vagy mérnök vagy agronómus akar lenni, úgyis olyan szakközépbe megy. Egyébként meg hiába sok irigyem volt a tanulmányaim során, mert nekem jól ment a matematika: Mindig is szívesen cseréltem volna egy olyannal, aki olyan szép kiejtéssel tud beszélni, ahogyan én sohasem fogok. A helyesírásom ugyan jó, de a beszédem Doolittle Kisasszonynak is becstelenségére válna. Mára már megtanultam ezzel együtt élni, de szerintem az, hogy valaki szépen és helyesen tudjon írni az anyanyelvén, mindennél fontosabb. Ahogyan Kölcsey Ferenc írta vala: „Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.”. – Mentségemre szóljon azonban, hogy nem a magyar lenne eredetileg az anyanyelvem, viszont a másik nyelvet a családom már több generáció óta nem beszéli. – A hétköznapi élet nem a matematikáról szól. Ha udvarolsz valakinek, nem a négyzetgyökről, vagy a köbről, vagy a sinus- vagy cosinustételről kezdesz el Vele beszélni. Ha a mítoszokról, az irodalmi művekről, valamilyen szépművészeti alkotásról csevegsz, az sokkal szórakoztatóbb, de még a földrajz vagy a biológia is érdekesebb.
A negyedik érv, hogy a négyosztályos és hatosztályos gimnázium tanmenete nem egységes, így megnehezíti az iskolaváltást, ha a gyerek nem érzi jól magát vagy nem jól teljesít az iskolában.
Most talán úgy tűnik, hogy tudálékos vagyok, de van annyi iskolai- és munkatapasztalatom, illetve többféle pedagógiai végzettségem, hogy most már ki merem jelenteni: A hatosztályos gimnázium egy demagógia, egy népbolondítás. Hihetetlen számomra, hogy még mindig vannak szülők, akik bedőlnek ennek. Nem hiszem, hogy azt kapják érte, amit várnak. Csupán a 12 év körüli gyermekeiket kiteszik egy olyan stressznek, amit egy felvételi vizsga, s egy iskolaváltás (új közösség, új tanárok) okoz. Nem garancia arra, hogy a gyereknek nyelvvizsgája, vagy főiskolai/egyetemi végzettsége lesz azáltal. Ha lenne gyerekem, biztosan nem tenném ki egy ilyennek. Én végiggincsoltam, de semmi pozitív asszociációim nincsenek a formális oktatásnak ezzel a formájával. Ismétlem az előző mondat első tagmondatának igéjét nem a tanulmányi eredményem miatt fogalmazom így, hanem azért, mert abba a közösségbe olyan tanulók jártak, akik szerettek nagyzolni, hogy hol voltak nyaralni, s mijük van, a tanárok pedig igyekeztek erőszakos úton is összekovácsolni az osztályt, pedig már akkor sem szólt egy házasság sem egy életre. S tanárként rendre látom, hogy sok szülő beíratja a hatosztályos gimnáziumba a gyerekét, Engem pedig lehurrognak a kollégák, azzal az érvvel, hogy jó tanulónak mindegy hányszor hallja az anyagot, holott tapasztalatból mondom: Nem egy jó választás. Ha középiskolában tanítanék is ezt vallanám, s nem azért mondom, hogy a magunk malmára hajtsam a vizet.
Aha. Nem fogom végig olvasni, de neked miért nem édes mindegy, hogy más a gyerekét milyen iskolába járatja?
Te szívtál vele, oké, a gyereked majd nem küldöd ilyen helyre, az is oké. De ennyi
Attól, hogy neked nem tetszett a hatosztályos gimi, másnak még lehet jó.
Egyébként meg a kérdés szempontjából teljesen irreleváns volt leírni az egész életed. Ha mégis szeretnéd mással megosztani azt, akkor azt javaslom, hogy inkább írj blogot, vagy valami, de ennek nem feltétlen gyk-n van a helye.
Manapság már tényleg semmi értelme, mert állambácsi tiltja az "elitképzést", és a nyolc- és hatosztályosokba is felveszik a gyengébb képességű diákokat.
De az eredeti célja ennek az volt, hogy oda az jár, aki gyorsabban, komolyabban tanul, mint az átlag, ezért van pl., hogy nem szerepel kétszer tananyag, ami a sima általános-gimi kombóban igen. Mert helyette van (volt) sok más, ami a normál tanrendbe nem feltétlenül fér bele.
Emellett, ha már a latint emlegetted, nálunk kötelező volt nyolcosztályosban, de a hatosztályos testvérintézményben is.
Emellett minden évben volt nem egy vizsgánk, így, mire érettségiig, sőt, egyetemig jutottunk, ez baromi nagy rutin volt. Láttam, tapasztaltam a különbséget magamon is, és egyetemen volt csoporttársam, aki szintén nyolcosztályosból jött, nála is ugyanezt láttam.
Összességében: ezek a speckó iskolák jobb képességű diákoknak vannak. Voltak. Manapság már nem ér semmit az egész.
Az meg, hogy az osztályközösség milyen, az tök független a sulitól. Én is gyűlöltem az osztályomat, mert csóró voltam, a többség meg újgazdag kis görcs, de ettől függetlenül is, egyszerűen pocsék volt az osztály, nem voltak összetartó barátságok, csak klikkek.
(Persze van olyan barát, akivel ennek hála 17+ éve vagyunk barátok.)
Van akinek a 8 osztályos gimnázium, van akinek 6 osztályos gimnázium, van akinek a 4 osztályos gimnázium és van olyan akinek más iskola jön be (szakgimi, szakközép, alapítványi gimnázium). Olyan nincs, hogy egy képzési rendszer mindenkinek tökéletes.
Jelenleg a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumok általában erősebbek mint a 4 évfolyamos gimnáziumok. Én is egy 6 osztályos gimiben tanítok. A lányom meg 8 osztályos gimnáziumba jár.
Sajnos nagyon sok általános iskolában gond van a felső tagozattal ezért a szülők elviszik a gyerekeiket. Akik elmennek azok általában a jó tanulók így nem csodálkozom, hogy a maradékkal gond van. Szülőként ezt látva döntöttünk a kisgimi mellett, ami a lanyomnak nagyon bejött.
Egy rokonomnak meg az alapítványi iskola jött be de nagyon (AKG). Erről meg én vagyok olyan véleménnyel mint a Kérdező a kisgimikről.
Nem akarok általánosítani, mert minden iskola mellett és ellen szólnak érvek és ellenérvek.
Az iskolák egy szolgáltatást nyújtanak és a szülők/gyerekek ezt igénybe veszik. Mi tanárok meg alkalmazkodunk a "piaci" igényekhez. A szülőnek meg szíve joga eldönteni, hogy hová is felvételizzen a gyerek.
Sok szülő azért pártolja a hatosztályos gimit, mert így van a gyereknek még egy esélye bekerülni az elit gimibe.
Ha nyolcadik végén felvételizik és nem sikerül bekerülni az elit gimibe, akkor annyi.
De ha hatodikban felvételizik és nem sikerül,akkor még nyolcadikban újrapróbálhatja.
Nem hátrány az,ha hatodikban is átesik a felvételin.
Nagyon sok nyolcadikos gyerek szülője panaszkodott most is arról a felvételi után,hogy a gyerek egyszerűen megdermedt a felvételin, amiket otthon megcsinált magától, azt üresen hagyta a felvétlein, izgult, nem teljesített jól..
Nem hátrány az,ha kicsit meglátja milyen, szerintem egy próbát megér a hatosztályos gimi. Ha felveszik és mégsem menne, akkor majd megy két év múlva.
De én semmilyen hátrányt nem látok, hamarabb átkerül gimibe és kész. Az általános iskolák nem mindig főnyeremények, csomóban nem lehet rendesen tanulni, mert tele van romával meg rossz gyerekekkel, akik zavarják az óra menetét, nem hagyják a többit tanulni.
Nem hátrány az, ha átkerül gimibe ahol mindenki okos,értelmes gyerek és tanulni AKAR.Nem azzal megy el a 45 percből fél óra, hogy fegyelmezni kell Orsós Petikét meg a barátait, hanem rendesen lehet haladni, érdekli a gyerekeket az anyag, figyelnek, nyugton tudnak maradni 45 percig.
És lehet rendesen haladni, mert értelmesek, nem kell alap dolgokon is átrágni magukat.
Anyukád azért íratott be hatosztályosba mert jót akart neked, remélte, hogy ezzel előnybe kerülsz, jó érettségit írsz és megtanítanak sok mindenre..
Örülj neki, sok gyári melós szülő ugyanazt a sorsot szánja a gyerekének, nem bánják ha le sem érettségizik a gyerek.. Neked jó jövőt szánt, nem értem mi a probléma.
Igen, voltak bunkó , nagyzoló osztálytársaid, akik a szülei pénzére verték magukat. Ez van, előfordul, minden osztályközösségben vannak érdekes tagok.
De feltételezem nem mindenki volt ilyen, ha akartál csak tudtál barátkozni hozzád hasonlókkal.
A gyerekkori sérelmeidet ne vetítsd már ki általánosan az összes iskolára és az összes gyerekre..
Én egy percig sem bántam meg,hogy elit gimibe jártam ilyen módon, nem vált a káromra. Nem kell felvenni a szekálást és nem kell hagyni,hogy szekálljanak.
Egyébként azt ne hidd,hogy más suliban nem piszkáltak volna.. Gonoszak a gyerekek, akin látják, hogy lehet piszkálni,azt piszkálják 4 éven keresztül,ha hagyja és könnyű célpont.
8. vagyok. Elolvastam mégegyszer és még mindig nem hiszem el,hogy ezt az egészet komolyan egy több diplomás felnőtt ember írta..
Mintha egy 15 éves sírna itt,hogy cikizik az osztálytársak.
Én meg kitűnő voltam a hatosztályos gimiben és a társaság középpontja.
Szuper iskola rendszer,szintén kb 15 éve...
Semmi tudományos alátámasztás nem volt az irományodba, te nem szeretted,nem jött be..
Gondolom ugyanez lett volna 4 osztályos gimibe is.komoly önértékelési gondok tükröződnek az irásbol....
életem legjobb döntése volt a hatosztályos gimnázium.
üdvözlöm innen is
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!