Rettegek az érettségitől, mit tehetnék?

Mintha magamat olvasnám:)

Én idén végeztem, kb. kilencediktől kezdve rámtört a gyomorideg, amikor érettségi időszak volt, és azon gondolkodtam, hogy fog nekem sikerülni.

Én végig kitűnő voltam, szóval a maximalista dolgot teljesen átérzem, és szintén nagyon szeretek tanulni, de az iskolát én se szerettem:D

Viszont az utolsó évben valamennyire sikerült. A tanárok rengeteget segítettek, megértőek voltak teljesen, mesélték a tapasztalataikat az érettségivel kapcsolatban, és megnyugtattak, hogy ne aggódjunk, nekik az érettségin is az a céljuk, hogy mindenkinek jól sikerüljön, szóval koncentráljunk keményen.

Az utolsó év nagyon hamar elment, de megmondom őszintén, nem készültem annyit, mint ahogy tavaly nyáron elterveztem:'D Persze, tanultam így is. Mivel nyolcosztályos gimibe jártam, matekból a teljes utolsó évet ismétléssel töltöttük, érettségiket csináltunk közösen órán, érettségi feladatsorokat kaptunk házinak, a dolgozatok is érettségi-jellegűek voltak. Jól is sikerült, 85% lett nekem, de ehhez azért az is hozzájárult, hogy idén szerintem nagyon korrekt érettségi feladatlapot állítottak össze matekból, teljesen elégedett voltam vele, és az eredménnyel is.

Töriből is egész évben ismételtünk volna, csak kilencediktől olyan tanárunk volt, aki úgy tanított bennünket, hogy felolvastuk a könyvet, dolgozatot alig írtunk, felelni egyáltalán nem feleltünk. De szerencsére felmondott, szóval szeptembertől megkaptuk a suli legjobb töritanárát, akivel első félévben a szóbeli témaköröket beszéltük át és azokból írtunk folyamatosan esszészerűen, második félévben pedig csak az eddigi töri feladatsorokat csináltuk közösen az órán, meg ha volt valami nagyobb hiányosságunk, akkor azt bepótoltuk. Így hát a töritől féltünk a legjobban, de a helyzethez képest az is nagyon jól sikerült, 86% lett nekem, és úgy emlékszem, mindenki megírta legalább négyesre. Viszont nekünk még lehetett kronológiát tartalmazó atlaszt használni, ami nagy segítség volt, és a feladatsor is korrekt volt itt is. Mivel jogra készülsz, gondolom, emeltezni fogsz töriből, azzal kapcsolatban sajnos nem tudok írni, de nem rémlik, hogy nálunk valaki panaszkodott volna az emelt törire.

Magyarból én emelteztem, kilencedikre arra készültem, faktra jártam, OKTV-re mentem, de külön emeltes feladatsorokat nem nagyon csináltam, szerintem max. ötöt láttam, és sokat mondok. De az is nagyon jól sikerült, 92% lett nekem. Nem tudom, te magyarból vagy nyelvből fogsz még emeltezni (gondolom, 2 emelttel fogsz menni jogra), de ha magyarból, azt tudom még részletezni:)

Nekem a biosz volt a választottam, faktra jártam abból is, rengeteget készültem rá, minden feladatsort megcsináltam, de kicsit mérges vagyok magamra az eredményemért, mert "csak" 84% lett, úgy, hogy írásbelin tényleg olyan apróságokat rontottam el, amiket alapból tudok. Na mindegy, ami történt, megtörtént:'D persze örülök ennek is, de azért van bennem egy kis tüske a biosz miatt.

A nagyobb tüske nekem az idegen nyelv. Oroszból mentem, mivel 2 nyelvvizsgát akartam, és már megvolt nekem az angol, ezért úgy gondoltam, orosz nyelvvizsga előtt jó lesz alapozónak egy érettségi. Nagyon sokat készültem, különtanárhoz is jártam, de így is csak 68% lett, mert a rövid levelemet szépen lenulláztam azzal, hogy teljesen félreértettem a feladatot. Szóval az orosz nem sikerült olyan jól, csalódott is voltam miatta, és nagyon mérges vagyok magamra, de azóta gőzerővel a nyelvvizsgára készülök, és már sokkal biztosabb vagyok magamban, ha most ősszel kéne oroszból érettségiznem, abból is simán meglenne nekem az ötös.

Ettől függetlenül meglett a pontom, 439 lett összesen, és bekerültem a választott szakomra:)

A szóbelik kifejezetten jól mentek, az emelt magyar és a töri szóbelim max. pontos lett, a biosznál 1, az orosznál 4 pontot veszítettem. De a szóbelikre keményen készültem, az írásbelik után szinte nem is látott a családom, mert a szobámban tanultam, de meg is lett az eredménye.

Attól ne félj, hogy leblokkol az agyad, szóbeliknél, a nyelveket kivéve van legalább fél óra felkészülési időd, középszinten a saját tanáraid vizsgáztatnak, akik ismernek, emelten pedig nekünk nagyon kedves, segítőkész vizsgáztatóink voltak, és akivel beszéltem más tantárgyakból, ők is azt mondták, hogy nagyon rendesek voltak velük is a vizsgáztatók. Ha elakadsz, segítenek kérdésekkel, ha tanulsz, hidd el, tudni fogod őket:)

Írásbelinél megmondom őszintén, az oroszt kivéve egyáltalán nem izgultam:'D persze fárasztóak voltak, de egy magyar felelés előtt jobban izgultam, mint bármelyik érettségin. A szóbeli már húzósabb volt, de ott is amint bekerültem a terembe és elkezdtem kidolgozni a tételemet, megnyugodtam. Az első feleletnél még remegett egy picit a hangom, de a többi már laza volt, tényleg mint egy beszélgetés:'D

Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem kell izgulni, de hidd el, ha eddig tanultál rendesen, és utolsó évben se engedsz le, simán sikerülni fog neked is, és nem fog kárba veszni 12 évnyi munkád.

De ha esetleg, neadjisten nem vennének fel, akkor sincs veszve semmi - minden évben tudsz érettségizni egy vagy több tantárgyból, persze pénzért, és minden évben újra tudsz jelentkezni is. De ha tanulsz rendesen, erre nem fog sor kerülni, csak azért írtam le, hogy ne az legyen benned, hogy ha nem kerülsz be rögtön egyetemre, akkor vége az életednek:)

Szóval összességében tényleg fárasztó, néha kétségbeejtő, de ha túl leszel rajta, akkor hatalmas megkönnyebbülés, évek múlva pedig mindketten úgy fogunk visszagondolni rá, hogy "úristen, én komolyan ettől féltem?". Azért nekem néha még vannak rémálmaim az érettségivel kapcsolatban (komolyan, viccen kívül, eddig vagy háromszor álmodtam azt, hogy valamiért újra kell érettségiznem, és semmit se készültem rá), de amint felébredek, megnyugszom, és csak nevetek, hogy csak én tudok ilyeneket álmodni:'D

Tényleges utolsó gondolatok következnek: semmi gond nincs azzal, ha izgulsz és félsz, teljesen természetes, de nem szabad túlzásba esni ezzel kapcsolatban sem. Az a jó, ha van benned egy természetes vizsgadrukk, de azért nem kell depresszióba se esni, mert érettségizni fogsz. A lényeg, hogy tanulj továbbra is rendesen, és biztos jól fog minden sikerülni^^

Én is nagyon ideges voltam az érettségi miatt, egyetlen okból, az pedig nem az, hogy halálra tanultam volna magam, mert a 12 év alatt annyit tanultam, amennyit más egy dolgozatra készül :D Szóval nálam az volt a probléma tárgya, hogy tudtam, hogy muszáj lenne tanulnom, de mégsem tudtam sosem rávenni magam, nagyon kivételes alkalmakkor is maximum a beadandókig meg a házikig jutottam, és ennyi.

Érettségi után annyival okosabb lettem, hogy most már tudom, abszolút nem jelent nehézséget, ha egy kicsit odafigyelsz a középsuli 4 évében az órákra, 447 pontom lett, szóval nem panaszkodhatok arra, hogy rosszul sikerült volna az érettségim, és az a tapasztalatom, hogy élesben mindenki jobban teljesít, mint előtte a próbaérettségiket, vagy bármi hasonló teszten :)

Szóval én a helyedben nem izgulnék, azt hagyd meg a hozzám hasonló lusta dögöknek :D

Szerintem ennek az az egyik titka, hogy engedd el és ne görcsölj rá, ne izgulj mert nincsen ennek olyan nagy tétje, mint amekkorának tűnik. Nincsen olyan, hogy "bukod a jogi egyetemet", hiszen ha valami oknál fogva idén mégsem jön össze, akkor még mindig van rá lehetőséged bőven. A mi sulinkban is azt hallgattuk 4 éven keresztül, hogy "fú majd az érettségi", " így megbuktatlak meg úgy megbuktatlak", " úgysem mentek át, semmi esélyetek" stb. és szerintem ez egy nagyon nagy baj, hogy így ráparáztatják a diákokat....ez az egész érettségi dolog túl van misztifikálva....Olyan szempontból megértem, hogy a tanároknak az a dolguk, hogy felkészítsék a diákokat az érettségire és azt akarják, hogy a diákok vegyék komolyan, tanuljanak, de szerintem nem ez a legjobb módszer mert így csak egy ilyen "nagy mumus" lesz belőle és olyan képzetei lesznek a diákoknak, hogy ez teljesíthetetlen, szerencse kell hozzá vagy, hogy a tanárok kegyelmén múlik, pedig egyáltalán nem erről van szó. Valamint a tanárok hajlamosak beskatulyázni a diákokat, holott egy hármas tanuló is írhat ötös érettségit. Én mindig jó tanuló voltam (4,6 körüli átlagokkal), de sosem voltam kitűnő, az érettségim pedig mind ötös lett (90% felett). Természetesen ennek az ellenkezője is előfordulhat, hogy valaki a megszokottnál gyengébben teljesít, de pont ezért kell elfelejteni azt, hogy "jaj, mit szólnak, ha elrontom", ez egy plusz nyomás, aminek szerintem csak negatív hozadékai vannak.

A másik fontos dolog pedig a tanulás, a felkészülés. Én is mindig hülyeségnek tartottam, mikor mondták, hogy "aki a 4 évben rendesen tanult, annak nem lesz semmi problémája" mert "hol emlékszem én már arra, hogy mit tanultunk 9.-ben?" és egy csomó dolgot csak bemagoltam mert muszáj volt, de értelmetlennek és feleslegesnek tartottam. Ugyanakkor ez tényleg így van, ha majd megnézed és átolvasod az írásbeli témaköröket illetve a szóbeli tételeket, akkor rá fogsz jönni, hogy nagyon sok mindenre emlékszel mert egyszer már megtanultad és így nem is olyan nehéz.

Ami nagyon fontos, hogy semmit ne hagyj az utolsó pillanatra! Én tipikus halogató vagyok és már rengetegszer megszívtam emiatt, szóval azóta mindenhez úgy állok hozzá, hogy időben neki kell állni és el kell kezdeni. Ennek ellenére az érettségire való felkészülést is sikerült szépen kicentiznem... Hidd el, hogy sokkal jobb, ha mindent időben átnéztél, kidolgoztad a tételeket és meg is tanultad őket mert így sok stressztől, idegeskedéstől is megkíméled magad. Valamint szokták mondani, hogy úgy sem tudsz mindent megtanulni (persze a vizsgán nem biztos, hogy 100%ig vissza is tudod adni pl. izgulás miatt)...de, erre is van lehetőség, de ehhez is az kell, hogy időben láss hozzá a készüléshez.

Az is nagyon fontos, hogy gondolkodj, kreatívan állj hozzá a feladatokhoz. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak arra a sablon szövegre, információkra hagyatkoznak, amit megtanultak, holott nagyon sok feladatnál csak józan ésszel végig kell gondolni a kérdést, rengeteg forrás van (térkép, képek, szöveg), amit sokszor csak értelmezni kell és benne is van a válasz. A szóbelinél is azt tanácsolom, hogy gondold át, amit leírsz a felkészülési időben és próbáld minél logikusabban megszerkeszteni és ne ragaszkodj a tankönyv/jegyzeted szövegéhez, ha feltesznek egy kérdést, azt is először gondold végig, nem kell reflexből rávágni az első dolgot, ami eszedbe jut.

"Szeptembertől 12-es leszek"

"èn is most leszek 12."

Na, akkor elárulom mindkettőtöknek (hátha épp ezen fog múlni a jövőtök :DDD dehogy!!!), hogy úgy kell írni: 12.-es leszek.