Töri kiegyezés kérdés? (kép)

A kiegyezést követően az állam bevételei gyors emelkedésnek indultak részben az iparosodás, a polgárosodás, részben pedig a forgalmi adók súlyának bevételeken belüli emelkedése miatt. Ekkor született többek között a tőkekamat-adó, a vadászati- és fegyveradó és a fényűzési adó. Mindezek ellenére folyamatosan nőtt az államadósság.

Az 1867-es kiegyezés a következő évtizedekben társadalmi és gazdasági fellendülést hozott, virágzott a kultúra, nőtt az életszínvonal. Hiba lenne ugyanakkor minden szempontból ezeket az évtizedeket a fellendülés korszakának nevezni. A kormányzati politika, az idősödő uralkodó hibás döntései a XX. század elejére már nem a fejlődést szolgálták, az ország elmaradottsága ismét növekedett az akkori fejlett világhoz képest.

A kiegyezés keretében megszülettek a közteherviselésre vonatkozó általános szabályok, majd a következő években az országgyűlés elfogadta az elveknek megfelelő nemzeti adótörvényeket is.

Közvetlenül nem volt adózási tartalma, de meg kell említeni az egységes Budapest főváros létrejöttét: