Emelt kémia szóbeli kísérletes kérdések!?

1. A nátrium-tioszulfát oldhatósága a hőmérséklet csökkenésével csökken, egyszerűen megindul a kikristályosodás, mert az oldat azon a hőfokon már nem ugyanolyan arányban telített.

2. A réz(II)-oxid fekete színű. A hidrogén az erős redukálóképessége miatt a Cu2+ iont elemi rézzé redukálja. Azt tapasztaljuk, hogy a fekete réz(II)-oxidunk kivörösödik, elemi réz keletkezik.

3. Mivel csak a nátrium-hidroxid lúg, a fenolftalein oldat ciklámenszínűre változik benne, amíg a másik kettőnél nem történik semmi. Tudod, hogy a nátrium-hidroxid és a sósav koncentrációja azonos egymással, és egyértékű erős sav és bázis révén semlegesíteni fogják egymást. Tehát, ha kimérsz 10 cm3 fenolftaleinnel NaOH-t, és 10 cm3-t az ismeretlen folyadékokból, ha a folyadék a sósav, az oldat el fog színtelenedni, ha pedig a víz, akkor ugyanúgy ciklámenszínű marad.

Ha az NaOH-ban volt fenolftalein, az oldata ciklámenszínű, ebben az esetben csak a fentebb leírt tirtálást kell megcsinálnod a feladathoz.

Ha látszólag egyik se színeződött el, akkor vagy a víz, vagy a sósav tartalmazza a fenolftaleint. Kimérsz belőlük valamennyit, és adagolsz hozzá a másik két anyagból. Ha az egyik anyag azonnal elszínezi, az volt az NaOH, és az oldószer a víz. Ha csak egy idő után jelenik meg a ciklámen szín, akkor sósav és NaOH reakciója zajlott le, és csak akkor vált semlegessé a kémhatás, amikor az összes HCl-t semlegesítetted. Az egyik kémcsőben semmi se fog történni, ez lesz a HCl és a víz.

4. A brómos víz valamilyen arányban elemi brómot tartalmaz. Ha kálium-jodid oldattal vegyíted, a brómos víz elszíntelenedik, esetleg a jód sárgás oldódását tapasztalhatod, mert a bróm bromidionokká redukálódott. Ebből látod, hogy a brómnak nagyobb a standardpotenciálja.

5. A réz-oxid az etanolt acetaldehiddé oxidálja, a rézion elemi rézzé redukálódik, vörös színű lesz. A jód és a permanganát is lila színnel oldódik. Hevítéssel a jód jellegzetesen szublimál, a kálium-permanganát O2-re, MnO2-re és K2MnO4-re bomlik.

6. A fenolftalein ciklámenszínnel lúgos kémhatást jelzett, mert a grafitelektród nem tudja redukálni a nátriumiont, helyette vízbontás történt és OH- került az oldatba, és H2 távozott. A higany szerintem adszorbeálódott az elektród felületén, de ebben nem vagyok biztos.

7. Az azonos koncentráció miatt biztos, hogy a sósavé a legalacsonyabb kémhatás. A fenol oldat csak gyengén savasít, nagyjából ötös pH-t kell jeleznie az indikátorpapírnak. Az ecetsav gyenge sav, a fenol és a sósav pH-ja között kell lennie.

8. Sósavval semmit se csinálna, mivel a standardpotenciálja miatt nem fejleszt hidrogént.

Kénsavból SO2-t fejlesztene, ez a gáz színtelen.

Salétromsavból NO2-t fejlesztene, ami vörösesbarna gáz, egyensúlyi folyamatban színtelen N2O4-é dimerizálódik. A színe alapján meg tudod különböztetni a fejlődő gázokat.

9. Ha a meszes vízbe belefújsz, megzavarosodik. (a Ca(OH)2 megköti a CO2-t, és oldhatatlan CaCO3 keletkezik)

A szódát nem fogja érdekelni, ha fújkodod. Esetleg felmelegítheted az oldatot, és akkor ki fog menni belőle a szénsav.

10. Nem tudom neked iderajzolni, szóval ezt neked kell megoldanod. Eléggé megkönnyíti a dolgodat, hogy csak nyílt láncúra kérdez rá, így maximum csak a cisz-transz izomériát kell belekalkulálnod, és már jó vagy.