A kötelező olvasmányoknak mi értelme van?

Megakarják velünk utáltatni a könyveket.

És utána mondják a tanárok,na milyenek a diákok nem olvasnak.

Egyet értek veled. Sőt azzal hogy a tanulókra erőltetnek olyan olvasmányokat ami nem önelhatározásból érdekli őket, el fogja venni az emberek kedvét az olvasástól de még a tanulástól is. Nem az összeszerelő munkások országává kellene válnunk. Hanem a gondolkodó és alkotó léleknek szabadság kell. Az akaratuktól megfosztott emberek zombivá változnak, persze az élősködni szerető kapitalizmusnak lehet hogy erre van szüksége, nem szabad alkotó és gondolkodó egyénekre hanem biorobotokra. Amerikában nagyobb a szabadság az oktatásban és lám-lám, sok a diplomás, Nobel-díjas, plusz a szürkeállományt is odaszívja a világból. Na, igaza volt Széchenyinek? "Se bot se vessző... Lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat." Nagyon is igaza volt. Az oktatási minisztériumban nem tudják ki volt Széchenyi, ők csak Mészáros Lőrincet ismerik.

Felnőttként valamikor egy angol tanfolyamon egy amerikai tanár tanított, majd egy magyar. Az amerikai óráin öröm volt tanulni a maga szabad módszereivel. Majd a magyar módszer még a nyelvtanulástól is elvette a kedvünk, azóta sincs kedvem angolt tanulni. Húzzanak az olyanok összererelő munkásnak akár a diplomájukkal is és ne másokat neveljenek azzá.

Ha mindenkivel ugyanazt olvastatják el (vagy is elvileg el akartatják olvastatni, mert a többség úgysem fogja), azzal sokkal kevesebb terhet rónak a tanárra. Ennyi.

A tanárnak lenne sokkal nehezebb órát tartani és sokkal több órán kívüli feladata lenne, ha az osztályban bizonyos körből lehetne választani, és mondjuk egy témakörhöz akár 5-6 könyvet kellene párhuzamosan számon tartania.

Ja, hogy az hasznos is lehetne, meg érdekes is? Kit érdekel? Ki van pipálva, hogy a feladat letudva, ennyi:S

Mondjuk Jókai regényeit tizenévesen kínszenvedés olvasni, mert nagyon romantikus stílusban, részletesen, nekem már túl terjengősen írt, könnyen elveszted a fonalat.

Gárdonyi stílusa ezzel szemben gördülékenyebb, A láthatatlan ember egy igazi remekmű, ha belekezdel, nem tudod letenni.

Lehet, hogy nem erőltetve kellene a diákokkal elolvastatni a kötelező olvasmányokat, de akkor hogyan? Az általános műveltséghez hozzátartozik, növeli a szókincset. Nem tudom, te milyen könyveket olvasol, klasszikusokat-e, mert csak annak van értelme, a sok ponyva teljesen felesleges időpocsékolás. A klasszikusokat is ugyanúgy meg lehet szeretni, ha elolvasol a könyvből mondjuk 20-30 oldalt, utána már bele tudod élni magad a történésbe, és tetszeni fog. Ha nem olvastad még ezeket, itt egy lista, ne ijedj meg tőlük, szemezgess belőlük:

Küldök neked egy listát, sok jó könyv szerepel benne, az is ott van rajta, hogy melyiket hány évesnek gondolom. Már régebben csináltam egy ismerősöm gyerekének. Vannak benne a végén filmek is, amiket érdemes megnézni.

Fiataloknak:

Saint-Exupéry: A kis herceg

Kästner: A két Lotti

Fekete István: Csí (megható könyv egy fecskéről), Bogáncs (egy pulikutyáról szól)

Lázár Ervin: Berzsián és Dideki (nagyon humoros, igaz, főleg nyelvi humor van benne)

Oscar Wilde: A boldog herceg

Varga Domokos György: Bilhebolha

Nagyobbaknak:

Dickens: Copperfield Dávid

Dickens: Twist Olivér

Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai

Kipling: A dzsungel könyve

Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója

Joy Adamson: Oroszlánhűség

Inkább lányoknak, romantikus:

Dymphina Cusack: Ketten a halál ellen

Dreiser: Amerikai tragédia

Emily Bronte: Üvöltő szelek

Charlotte Brontë: Jane Eyre

Eric Knight: Légy hű magadhoz

Margaret Mitchell: Elfújta a szél

(Régen, a szocializmus ideje alatt Mo-on be volt tiltva, mert azt is bemutatta, hogy a néger rabszolgákat, volt, ahol emberszámba vették Amerikában, még a rabszolga-felszabadítás előtt is.)

Fábián Janka: Emma szerelme

(Fábián Janka egy ma élő írónő, de nagyon jó a könyve, olyan témájú, mint az Elfújta a szél, ami nagy bestseller volt, csak modernebb. Az Elfújta a szél régen be is volt tiltva, mert amerikai néger rabszolgák is szerepeltek benne, és nem pont úgy bemutatva, ahogy a komcsi időkben szerették volna, mert ezt a rabszolga nőt, aki egy családnál volt alkalmazva, szinte családtagként kezelték, és ez nemigen tetszett abban az időben kormányon lévőknek.)

Dreiser: Amerikai tragédia

Inkább fiúknak:

Jack London: A vadon szava

Jack London: Az éneklő kutya

Jack London: A beszélő kutya

Széchenyi Zsigmond: Ahogy elkezdődött (Arról szól, hogyan vált Afrika-vadásszá Széchenyi Zsigmond)

Fiatal (vagy idősebb ) felnőtteknek:

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Krúdy Gyula novellái

Victor Hugo: Nyomorultak

Victor Hugo: A nevető ember

Victor Hugo: Párizsi Notre Dame

Emile Zola: Nana

Emile Zola: Életöröm

Emile Zola: Egy asszony élete

Maupassant: A szép fiú

Floubert: Bováryné

Tenesee Williams: A vágy villamosa

Bernard Shaw: Warrenné mestersége

Tolsztoj: Anna Karenina

Steinbeck: Érik a gyümölcs

Ifj. Dumas: Kaméliás hölgy (operában: Verdi: Traviata)

Paszternák: Doktor Zsivágó

Németh László: Iszony

Rostand: Cyrano de Bergerac

Rostand: Sasfiók (Napóleon fiának életéről)

Dosztojevszkij: Fehér éjszakák (nekem a kedvenc könyvem)

Kleist: Kohlhaas Mihály (nagyon tanulságos…)

És aki még nem olvasta volna:

Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Mikszáth Kálmán: Noszty fiú esete Tóth Marival

Jókai Mór: Aranyember

Benedek Marcell: Az irodalmi műveltség titka

Filmek:

Kopár sziget - (nagyon érdekes, régi japán film, egy szó el nem hangzik benne, mégis megsirattam)

A tanú - nagyon humoros, illetve szatirikus, a régi szocialista időkről, amikor kitalált perekkel akasztottak embereket, be is tiltották akkor, amikor készült, de ma már persze látható.Kállai Ferenc remekel benne, meg Őze Lajos, és mindenki, szuper szereplőket válogattak, mintha csak abból a korból léptek volna ki.

Paszternak: Doktor Zsivágó - (a legszebb szerelmes film is, meg az SZU 1919-es forradalma is benne van, de nem az oroszok szemszögéből elferdítve, hanem hogy milyen volt a valóságban, de nem kell megijedni ezért a filmtől, mert romantikus is, szerelmes is, nagyon szép, megható)

Napfivér, holdnővér (Zefirelli filmje Assisi Szent Ferencről, nagyon szép!!)

Országúton – Fellini filmje, Giulietta Masina főszereplésével, nagyon megható.

Casablanca – egy régi nagy, szerelmes film Ingrid Bergmannal (nekem egyik kedven külföldi színésznőm) és Humphrey (ejtsd: Hamfri) Bogarttal.

Az angol beteg

Liliomfi – a filmek filmje, ha csak egy filmet kellene ajánlanom valakinek, akkor ezt ajánlanám, fergeteges szereplésekkel, micsoda nagyszerű színészzsenikkel, sajnos, már egy sem él közülük, sem Dajka Margit, sem Ruttkai Éva, sem Pécsi Sándor, de még Darvas Iván és Garas Dezső sem, és a fiatalon tragikusan meghalt őstehetség, Sós Imre sem.

Pacsirta

Déryné

Körhinta – Töröcsik Marival és a nagyszerű, tragikus sorsú Sós Imrével

Hyppolit, a lakáj (új) (jobb, mint az eredeti, vígjáték)

Meseautó (új) (jobb, mint az eredeti, vígjáték)

Krisztina királynő (Greta Garbóval)

A kaktusz virága (nagyon humoros, Ingrid Bergmannal és Walter Matthau-val a főszerepben)

(Talán megvannak videotékákban, vagy ki kell fogni, amikor vetíti őket a tv.)