Mit gondolsz a jegyekről, osztályozásról?

Hazaközvélemény mellette van, bár meghatározott formai feltételek mellett a szöveges értékelés jobb lenne. Főleg mert így azt is lehetne tudni, mi az amit a diák tudd, vagy hiányossága a tudásának, vagy miben megkérdőjelezhető a tudása.

Húgom végig osztály első volt, szigorú iskolákban, ott ez ezekre is választ adott. Nálam közép iskolától volt szöveges értékelés is a tanároktól. És nem is érettségi eredmények alapján vettek fel egyetemre, hanem felvételim volt. Bár én is jó tanuló voltam. Neves középiskolában, és elismert egyetemre járok.

Igen, én magát az alapötletet, hogy vannak osztályzatok jónak tartom, a kivitelezéssel nem értek egyet. Általános iskolában, majd gimnáziumban egy négyes vagy hármas jegy már effektíve rossznak számít, ha a feladott anyag felét tudom, arra már sok helyen egy hármast tudnak adni. Ezzel szemben vannak olyan egyetemi szakok, ahol egy kettessel, legjobb esetben hármassal honorálják azt, ha a feladott anyagot hibátlanul tudom, jobb jegyet az kap, aki plusz információkat is tud.

Ennek így nem sok értelme van.

Továbbá úgy érzem, hogy a legtöbb helyen a rossz jegyekkel inkább demotiválni akarják a gyerekeket és nem motiválni. Sokszor láttam már, hogy egy egyessel megszégyenítettek valakit, holott az, hogy ő nem készült bármi miatt és ezért rossz jegyet kapott, nem tartozik az osztálytársaira. Kevés kivétellel azt sem nagyon tudom megérteni, mikor a tanár kommentálja a diák rossz feleletét/dolgozatát, szintén az osztály előtt. Ha véleménye van, hívja félre a gyereket óra után, de ne 30 másik ember előtt hívja fel a diák figyelmét arra, hogy rosszul tanul, meg nem érti a dolgokat, dadog stb.

Summa summarum: igen, kellenek a jegyek, hiszen ezzel tudjuk kiemelni azt, aki valóban sokat készült, de vannak tantárgyak, ahol felesleges, illetve tantárgyakon belül számonkérések, ahol úgy gondolom, elegendőnek kéne lennie egy megfelelt/nem felelt meg minősítésnek. Pl rajz, ének, tesi mindenképpen idetartozik.

14-es vagyok. Azt kihagytam, hogy ezzel a százalékos történettel én is egyetértek. Egyetemen vannak olyan tárgyaim, amelyekből zh-n nem jegyet, hanem %-ot adnak, s majd a 2-3 zh összesített eredménye adja meg a végső érdemjegyet, amit viszünk tovább vizsgára. Miért jobb ez? Például azért is, mert ha csak kevesen múlott egy zh-ban a jobb jegy, akkor a következő zh-val, ha csak egy picit is jobban sikerül, már kijavítottam. Ha jegyeket kapnánk, és így írnék egy 4-es majd egy 5-ös dolgozatot, akkor csak az oktató hozzáállásán múlik, hogy ő erre összesen milyen jegyet ad. De ha én írok egy 88 és egy 96%-os zh-t, hiába ugyanaz érdemjegyben, mégis így megkapom az 5-öst. Hogy egy példát írjak.

Valóban jobb ez a százalékozás és támogatnám már gimnáziumokban is ezt a fajta osztályozást, persze ez igényelné azt, hogy gimikben is bevezessék a rendszeres számonkérést, nem ezt az össze vissza dolgot, hol felelünk, hol röpdogát írunk marhaságot. Nem gondolnám, hogy gimnáziumban egy félévben 4-5 számonkérésnél többre lenne szükség tantárgyanként, és ebben az esetben kivitelezhető lenne a dolog.

Általános iskola alsó tagozatos osztályokban egyébként nem értek egyet az érdemjegyekkel. Ott alapokat tanulnak a gyerekek és sok esetben képességtől függ, hogy ki gyorsabban, ki lassabban tanul meg pl olvasni. Lehetséges, hogy ugyanaz a feladat egyik gyereknek 2x-3x annyi idejébe, energiájába kerül, mint egy másiknak, aki mondjuk egy évvel idősebb, mert tovább fogták óvodában. Egy év pedig óriási különbség, a két gyerek összehasonlítása, ami ugye az osztályozás alapja olyan, mint amikor az almát körtével akarjuk összehasonlítani. Nem lehet.

24/N

#15 7-11 éves korközt lesz írásképes a legtöbb gyerek, addig meg csak rontanak rajta a rossz jegyekkel.

Készségtantárgyaknál, meg vicc a osztályozás.

Mondom én aki másfél fejjel magasabb atletikus testű, jó kézügyességű, és jó hallású voltam - ötös így mindből alapvolt, hogy még zongorázni is tudtam (kotta), és a művészetes is érdekeltek. Ponz ezért rúgtam le magas ugó lécet, amikor már meg volt az ötös, de a többiek legyenek lealázva mert, akár két fejjel alacsonyabbak voltak.

Nincs rá ideje a tanároknakkal vicc szöveggel lőtték ki, az általában megszokotthoz ragaszkodó társadalmi közvélemény nyomására, a szöveges értékelést.

Amúgy az érettségijegyek alapján felvételizés vicc. amikor azzal kezdik legtöbb egyetemen, minden elölről kezdünk, mert "pisi, kaka, puki" volt amit tanultak, azon túl hogy írni-olvasni és számolni megtanultak. Szakgimnáziumok a kivételek. Ott viszont el is térnek a tanmenettől.

És az egészben a legnagyobb vicc a "azon túl hogy írni-olvasni és számolni", a többi nem is úgy van tudományosan, és így egyetemen oktatva sem. Íródalomtól a fizikáig.

És még annyit hogy egy 17 éves fiatal simán egy év alatt megtudja az egészet tanulni a 12 osztályos anyagot. Az amúgy 8-10 éves kortól, 12-13 éves korig elemző gondolkodás fázisában lévő meg csak kínozva van vele, és blokkol van az elme az új dolgokra, vagy az új blokkolja az elemzést. Előtte meg az "tudásanyag', a készség fejlődést.