Hogyan is vannak a szintek felsőoktatásban?

Kicsit összetettebb a rendszer jelenleg, és eltér a jogi státusz a valóságos társadalmi megítéléstől is:

1. FOSZ: felsőoktatási szakképzés, diplomát nem ad, de felsőfokú szakképzettséget igen, krediteket be lehet számíttatni BSc-ben -- Ez jogilag a régi felsőfokú technikusképzésnek felel meg, a gyakorlati valóságban a régi szakmunkás-bizonyítvány körüli az értéke, de jóval értékesebb mint a mai okj-s képzések.

2. BSc/BA. egyetemi alapképzés, jogilag a régi főiskolai diplomának felel meg, de a valóságban annyit ér mint régen egy technikusi oklevél - beosztott lehetsz vele, de szakértő nem.

3. MSc/MA. egyetemi mesterképzés, jogilag a régi egyetemi okleveles szakoknak felel meg, de a gyakorlati valóságban egy régi erős főiskolai diplomával van egy szinten.

4. Szakirányú továbbképzési szakok. Különálló szintet nem jelentenek. Vannak BSc-re és MSc-re épülő formáik.

-A BSc-re épülő forma jogilag a régi szaküzemmérnök szintnek felel meg, gyakorlatilag elértéktelenedett, kevesebbet ér mint egy második BSc és sokkal kevesebbet, mint egy MSc.

-Az MSc-re épülő formáik jogilag a régi szakmérnök, szakorvos képzéseknek (valamint a régi kisdoktorinak) felelnek meg, de a gyakorlati életben a régi erős egyetemi diplomának megfelelő rangja van.

3. PhD/DLA jogilag a régi tudományok kandidátusa fokozatnak felel meg, de a gyakorlatban ez tölti be a régi szakorvosi, szakmérnöki, kisdoktori címnek megfelelő társadalmi státust. A PhD-vel rendelkező személyt tekinti ma a munkaerőpiac a "szakértő" státuszú munkakörök betöltésére alkalmasnak.

4. Habilitációs oklevél, jogilag nem iskolai végzettség és nem tudományos fokozat (hiszen ezekből elvileg a PhD a legmagasabb), hanem az egyetemi "vezető oktatói alkalmasság" igazolását jelenti, közvetlen jogelődje nincs. A mai gyakorlati életben a legmagasabb egyetemen szerezhető oklevélként funkcionál, de egyetemeken nem jár automatikus professzori kinevezéssel, annak csupán szükséges, de nem elégséges feltétele, annak ellenére, hogy a "venia legendi" odaítélését, azaz a szabad kurzushirdetési jogot már magában foglalja.

A régi egyetemi diplomának jogilag az MSc felel meg, de ténylegesen inkább egy MSc-re épülő szakirányú továbbképzési diploma adja meg azt a társadalmi elismertséget és szakmai státuszt, amit egy régi egyetemi diploma adott.

Itt tehát egy inflálódásról van szó.

Mondok egy példát: a rendszerváltás környékén 15 hallgatót vettek fel évente az ELTE biológus szakára (120-as pontszám rendszerben minimum 110, de néha csak 114 ponttal) és ezek 1-2 lemorzsolódással okleveles biológus egyetemi diplomát szereztek 5 év múlva. Ma 350 embert vesznek fel ugyanoda elsős BSc-snek és évente kb 15-en szereznek PhD fokozatot a biológiai doktori iskolában. Tehát ma nagyjából annyi PhD végez, ahány gimnazistát akkoriban egyáltalán felvettek az egyetemre adott szakterületen.

Ez önmagában nem baj, hiszen iskolázottabb, műveltebb nép leszünk, de a diplomák értéke természetesen devalválódik, inflálódik.