Melyik szakot válasszam? Orvosi vagy pszichológia?
Tudom hogy van már ilyen kérdés, de felteszem,hátha új dolgokat is írtok.
Szóval lelki gondjaim vannak ezért gondoltam arra hogy pszichológus leszek, hogy segítsek másoknak. Nem érdekel a pénz,csak az hogy segítsek.
Kémiából viszont sose voltam jó és nem is érdekelt nagyon :/ Mégis felmerült bennem,hogy inkább orvos legyek, azzal ugyanis tágabb értelemben tudom segíteni az embereket.
Most 19 vagyok, de nem sikerült idén a pszicho. Újra fogok érettségizni májusban, és mindent megteszek hogy ne menjen el még egy év arra hogy itthon legyek.
Tudom hogy az orvos jobban megéri(külföldön), de rengeteg idő, főleg ha 1-2x nem sikerül a vizsga, akkor ugye plusz évembe kerül. Ráadásul kifizetni se tudnám :/
Azt remélem jól tudom, hogy a pszichológus is dolgozik kórházban. Mert mindenképp ez lenne a cél, hogy kórházban dolgozzak. Ápoló kilőve.
Melyik lenne a jó szerintetek?
Köszi 19L
válasza:A pszichológia sem kevés idő. 3 év alap, amikor "viselkedéselemző" leszel, utána 2 év mesterképzés, amikor megkapod a "pszichológus" végzettséget és még utána további képzések, hogy el tudj helyezkedni. Saját magad is el kell járnod terápiára, ami megint csak nem két fillér, mivel több száz óráról van szó. Ez sem rövid és olcsó terv.
Az orvosi még durvább, hisz hat év és még utána a továbbiak...
Ha lelki gondjaid vannak, akkor fontold meg újra az egészségügyet, ott nagyon nagy a nyomás az emberen.
Tudom hogy nagy a nyomás, de úgy érzem hogy ez az életem. Az az életcélom hogy segítsek másoknak.
Gondolkodtam azon hogy először az egyiket aztán a másik szakot is megcsinálom. De akkor nem lesz se életem, se családom :/
Úgyhogy nem tudom :(
De ment a zöld pacsi, köszi a választ! :)
válasza:egyiket és a másikat is megcsinálod?
az legkevesebb 10 év.
Tudom, de nem hiszem hogy mindkettőt megcsinálom, csak gondoltam rá.
Még nem tudom mit kezdjek magammal...főleg hogy nemsokára kezdődik a felvételi eljárás :/
válasza: válasza: válasza:Nem akarlak megbántani, de 19 évesen úgy viselkedsz mint egy pisis kislány. Sajnálom ha bántó..de tény!
Ha lelki gondjaid vannak, hogy tudnál segíteni a betegeken, ha még a saját gondod sem tudod megoldani?
Egy szimpla kémia akadály semmi ahhoz képest ami az egyetemen vár rád. Főleg ha az orvosit választod.
Mondjuk úgy, hogy x az amit most kéne megtanulnod, orvosin ezt szorozd be 1000-el.
Az egyetem alatt sem az van, hogy na Te már célegyenesbe értél. Happy az élet. Hanem akkor kezdődik az igazi megpróbáltatás, és sok van odáig, hogy Te munkába állj. S azt csináld amit szeretnél.
Egyik sem könnyű, mindkettő egy egész embert kíván meg.
Pszichológia talán jobb választás, ha annyira nem megy a kémia, és ahogy látom a nagy pontok elérése sem.
Egyáltalán nem nyávogok. Csak a véleményetekre voltam kiváncsi.
Tudom hogy rengeteget kell tanulni és elhivatottság kell.
A 14:30-as válaszolónak: angolból már van egy nyelvvizsgám, illetve franciából készülök nyelvvizsgázni (mielőtt valaki azzal jönne hogy nagyképű vagyok: NEM, nem vagyok nagyképű, sőt a szerényebb típusba tartozok.)
válasza: válasza:Ugyanebben a helyzetben voltam, komolyabb lelki gondok nélkül, sőt mindig felindultam ha valaki a saját lelki gondjait akarta megoldani azzal hogy pszichológiára jött. Tény hogy már a képzés és az egyetemi lét önmagában is formál, de nem adnak égből hulló tanácsokat az életedre nézve sehol, ezekre a megpróbáltatások közepette fogsz rájönni és talán a problémáidat is kisebbnek fogod már látni, vagy ha nem, talán meg is oldódhatnak, de nem kötném én ezt egyik másik szakhoz.
Egyik példaképem azt mondta ha meg akarod tudni mihez kezdj, csinálj olyat amit nagyon utálsz, nekem ha belegondolok ez a kémia volt, rettenetesen utáltam, ez választott el végül az orvositól, amit nem bánom azóta sem, hiába vágytam oda mindig is, és irigykedem ma is, de közben meg látom hogy milyen nehéz másoknak.
Mégegyszer mondom, pszichológiára ne a saját magad kis problémái miatt menj. Még egy dolog amit megtapasztaltam az évek alatt: a középiskolában elvárt tudás és tanulás maximum az adott élethelyzethez képest sok, de hogy mi is valójában a tanulás, azt egyetemi tanulmányaim során tapasztalom meg igazán!
Engem speciel nem érdekel mennyit fogok keresni, különben egyre jobbak az esélyek, az már lejárt lemez hogy túltelített szakma és nem lehet vele munkát találni. Aki akar az talál. Nyilván nem a legszuperebb álommunkába fogsz belecsöppenni a diploma megszerzését követően, de senki nem a csúcsról indul. Kórházban lehet dolgozni igen, kérdés mit. A rengeted idő végképp ne tántorítson el, egész életedet adod most jobb esetben egy hivatáshoz amit "rengeteg" ideig űzni fogsz. Egyetemistának lenni egyábként jó szerintem. Megéri, sok tanulás, de hasznos.
Ha valami nagyon nem megy és utálod, akkor ne erőltesd, csináld azt amit tiszta szívedből szeretnél tudni, ismerni,menni és csinálni! Esetleg kérdezz tapasztaltabbakat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!