A tanárnak van joga elvenni a gyerek telefonját?

A jogokkal kapcsolatos kérdésekbe nem szeretek belefolyni, de a kommenteket olvasva, nem bírom megállni, hogy ne szóljak hozzá a témához.

Kedves kérdező!

Az "Érdekes módon a szülő a gyerek mellett áll." mondatot ugye nem érvnek szántad?

Némely szülő még akkor is a gyerekét védi, ha az éppenséggel gyilkos. Akkor adhatunk a szülő szavára, ha az képes némi elfogulatlanságra és belátja, ha a gyerkőc hülyeséget csinál, de lássuk be, az az anyuka/apuka, aki azon van felháborodva, hogy a tanár elvette a mobilt a kölyöktől, mert órán a "kezében volt", nem elfogulatlan.

Én egyébként a figyelmeztetős módszer híve vagyok. Ha már szóba kerültek a rendőrös hasonlatok: Ő sem lövi le azonnal a bűnözőt, még akkor sem, ha fegyver van nála. Egy figyelmeztetést érne a dolog, hogy a tanuló észrevegye magát, aztán ha továbbra sem tud elszakadni a mobiltól, akkor jogosnak gondolom a rásegítést. Személy szerint lennék olyan rendes (ha tanár lennék), hogy óra végén még választhatna is a következő opciók közül:

1. A szülő jön be a készülékért.

2. Elviheti ugyan, de egy szaktanári kíséretében.

Úgy gondolom, ha a szülő alapból sem foglalkozik a csemetéje megnevelésével, akkor hiába beszélgetek el vele. Talán a szaktanári nagyobb hatást ér el.

Nem tartom kizártnak, hogy valóban fontos hívást várna, mert sosem lehet tudni, de ilyen esetekben illendő még az óra előtt szólni az adott tanárnak erről. Erősen kétlem, hogy ne értené meg a helyzetet, ha az valóban olyan horderejű...

Amúgy nem értem ezt a mobilmániás generációt. 22 éves vagyok, általános másodikban-harmadikban már volt saját telefonom. Nagy dolog volt, mert hűha, meg minden... Szeretem is a mai napig nyomkodni unalmas perceimben, de összesen EGY olyan alkalom volt (középsuliban), mikor a tanárt ilyesmivel "zavartam", holott szinte sosem kapcsoltam ki, s 99%-ban a tolltartómban tartottam (ami mindig előttem volt), tehát ráfoghatjuk, hogy volt kísértés.

Sztorinál maradva: A tanár nem figyelmeztetett, se semmi. Rögtön elvette a telót. Felhúztam magam, hisz egyáltalán nem éreztem jogosnak. Konkrétan egy darab gombot nyomtam meg (a helyén, azaz a tolltartóban hagyva a kütyüt), hogy lássam a kijelzőn az időt. Óra persze volt a teremben. Mögöttem. És nem járt. xD Év eleje óta ugyanazt az időt mutatta. Én viszont fontosnak éreztem tudni az időt, mert már nagyon ki szerettem volna menni a mosdóba, időérzékem meg egyáltalán nincs... Döntenem kellett, hogy megvárom az óra végét, vagy inkább kikéretőzöm és utána nyugisan ülöm végig a további x percet. Szerencsére nem volt sok vissza (talán 5 perc), ergo nem mentem sehova. A tanár viszont feleslegesen pazarolta el a többiek (és a saját) idejét arra, hogy csúnyán nézett, hümmögött, váltottunk pár mondatot (véletlen se kérdezte meg, mit csináltam a telefonon), aztán még a szünetből is elment idő, mikor odamentem, hogy megérdeklődjem, kivel megy haza a mobil, vagy kivel nem (nyilván kulturált formában és nem követelőzve).

Végül 1-2 mondatváltás után visszakaptam. Azóta nem volt ilyen problémám, se az ő óráján, se másén. Bár nem azért, mert hú de jól odamondták nekem. Elvi okokból nem kezdek el játszani, filmet nézni, sms-t írni, könyvet rendelni, vagy kitudjamifenézni mobilon az óra közepén. Orrba tudnám vágni, aki a "padba" bámul 45 percig...

Először az utolsóra reagálva:

"Ő sem lövi le azonnal a bűnözőt, még akkor sem, ha fegyver van nála."

De nem is engedi szabadon ;)

"Úgy gondolom, ha a szülő alapból sem foglalkozik a csemetéje megnevelésével, akkor hiába beszélgetek el vele. Talán a szaktanári nagyobb hatást ér el."

Szaktanárit adni Kolompárnak olyan, mint pofont a sz..nak ;)

Amúgypedig kedves kérődző:

Amikor szeptember elsején belépsz az iskolába, minden egyes folyosón ki van függesztve az iskola házirendje. Ugyan nem muszáj elolvasni, de Magyarországon az a jogi alapfeltevés, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít annak hatálya alól. Tehát a házirend akkor is érvényes rád, ha soha egy betűt nem olvastál el belőle.

Namármost, amíg az iskola területén tartózkodsz (a házirend elfogadása ráutaló magatartással ;) ), érvényes rád a házirend. Ha abban az van, hogy az órán nem nyomkodhatod a telefont, mert elveszik, akkor ez - ha mégis nyomkodod - minden jel szerint be is fog következni.

DE!

Ha a tanár elveszi a telefonodat, az nem lopás. A Btk. 370.§ 1) aszongya: "Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el."

Ebből egyértelműen következik, hogy - mivel a házirend jogalapot teremt a tanárnak a telefonod elkobzására - jogilag nem követ el lopást.

Kihagytam valamit?

(23-as vagyok)

Nem az elengedésen volt a hangsúly, hanem a figyelmeztetésen. (Egyébként vannak olyanok, akiket simán elengednek a rendőrök... Nyilván nem azt, aki pisztollyal rohangál, de a kisebb ügyeknél előfordul. Elmormol egy ejnye-bejnyét, aztán viszlát.)

A beszélgetésben azért nem látom az értelmet (persze lehet, hogy valakinél pont ez hat, biztos van ilyen is), mert azt akár másnapra elfelejtheti a gyerek / szülő. Engem sem érdekelt, hogy mit mond a tanár és ha mobilb*zi lennék, ugyanúgy rámozdulok másnap a telómra. A szaktanári viszont megmarad (legalábbis abban a tanévben), s ha a diák gyűjtögeti ezeket, akkor abból nagyobb problémája is lehet. Na, akkor már kénytelen ő is és a szülő is elgondolkozni a dolgokon. Avagy keresnek egy másik iskolát... ahol valószínűleg ugyanúgy lesznek problémák, ha a kölyök nem változik. Ebben az esetben pedig előbb-utóbb kénytelen anyuci-apuci leültetni a csemetéjét és elbeszélgetni vele.

1) Nézzük meg: a házirendet a tanuló, illetve a törvényes képviselője köteles elfogadni, amennyiben hallgatói jogviszonyt kíván létesíteni, ez a dokumentum pedig jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg. Ha a házirendből kiderül, hogy a tanár szankciós jelleggel ideiglenes elkobozhatja a mobiltelefont, akkor a tanuló (illetve törvényes képviselője) pusztán abból az okból, hogy elfogadta a házirendet, alávetette magát a rendelkezési jogának korlátozásának a mobiltelefon tekintetében.

2) Valaki említette a lopást, nézzük sorjában: büntethetőséget kizáró ok nincs, hiszen a „jogszabály engedélye” nem él — a házirend nem jogszabály.

Tényállás: na, itt már két problémás elemet is találunk. Egyrészt a jogellenesség: lásd az első pontot. Másrészt az eltulajdonítás — a tanár nem akarja eltulajdonítani a telefont, csupán szankciós jelleggel ideiglenesen elvenni. Magyarul nem jön létre bűncselekmény/szabálysértés.

#25: vagy nem értik meg és megverik a tanárt, mert elvette a telefont.

Erőszakosoknak áll a világ :(

(#24 voltam)

szánalmasak vagytok,én ha diák lennék biztos nem adnám oda és akkor úgyis kénytelen vagy szülőknek szólni vagy beírni

ez a btk-s meg házirendes idézgetés aztán sokat ér,ennyi erővel átmegyek a szomszédhoz ha üvölteti a zenét és elviszem a hifi-t

ja és tőlem 12 év alatt egyszer se vettek el semmit órán

nem igazán értem mi ez a nagy egyetértés itt egyébként

(25-ös vagyok)

Ha megverik a tanárt, akkor elmegy a rendőrségre és feljelentést tesz. Ugye azt nem kell leírnom mi lesz akkor, ha a rendőröket is megverik? :P

Az én osztályomban több olyan "gyerek" is volt, akik egy órán kimondottan elviselhetetlenek voltak, mert tudták, hogy az a tanárnő túlságosan kedves és maximum ordibál és fenyegetőzik, de ennyi. Év közepére már több beírásuk is volt és fegyelmijük is. Végül sikerült a suliban maradniuk, de elég látványosan bepánikoltak, mikor komolyabb fordulatot vett a helyzet. Utána kb angyalokként ülték végig az órákat, kivéve azt, amelyiket az a bizonyos kedves tanárnő tartott.

Röviden: Szuper, ha valakinél annyival le lehet rendezni, hogy a tanár egyszer beszél vele, vagy a szüleivel, de van, mikor ez egyáltalán nem elég. Ha pedig fél, hogy megverik, akkor alapból ki se lépjen az utcára. Ok nélkül is késeltek, vertek, öltek már meg embereket.