Szerintetek van értelme küzdeni vagy akasztófa?

Nem is tudom hol kezdjem vagy mit írjak,nagy álmom hogy orvos legyek. Viszont többféle dolog is előjött már akartam lenni pszichológus,gyógyszerész,edző,csillagász meg szinte minden,mivel mindenre nyitott vagyok. Valamiért a szívem mégis az orvosi pálya felé húz a legjobban. Viszont már a második év kihagyásom lesz hogy nem jutok be egyetemre. Először be se mertem jelölni az orvosit mostmeg az egész kémiát elrontottam,mert túlhajszoltam magam és beadtam úgy hogy áthúztam a felét,pedig értem és szeretem is! Kissé ideggyenge vagyok,járok pszichiáterhez szorongásos problémákkal. Viszont én nem hiszem,hogy másba kéne belefognom,amik érdekelnek mind nehezek és még egy gyári melóra sem fogadnak be,ha ennyire szorongok,tehát le akarom ezt győzni és orvos akarok lenni. Nem érdekel ha 10 évig boncolnom kell,ha nincs szabadidőm stb. Én ezt akarom csinálni,amióta az eszemet tudom. Viszont ugye itt van ez a szorongás dolog,a családi problémáink,pénzhiány,verések stb. Szerintetek mit tegyek? Feladni semmiképp sem akarom,szívből érdekel a neurobiológia/röntgenek/fizika és segítés az embereken. Másokat olyan jól tudok motiválni,magamon kivül ezért nem is értem. Félek mindentől..